A szent külsejét valószínûleg csak a történetek alapján rekonstruálták, fekete szakállas, zord arcú, szúrós szemû, fehér leples férfiúként; tény, hogy így ábrázolják Kínában is, Japánban is. Szúrós szeme olykor cserben hagyta: elmélkedés közben elszúnyókált. Egy alkalommal azonban, megdühödve, szempilláin állt bosszút. Kitépte ôket. A legenda szerint a földre hullott pillákból sarjadtak az elsô teacserjék. Azóta isszák a csan (zen) szerzetesek a teát, hogy megbirkózzanak az elmélkedést zavaró álmossággal.

(Miklós Pál: A Zen és a mûvészet, Magvetô Kiadó, Budapest, 1978)
Darma egy XV. századi
japán ábrázoláson


Vissza