Válogatás a Balassi Kiadó kínálatából
Több nemzet vallja magáénak
Tudósok, találmányok és felfedezések
a közép-európai régióban
Természetes,
hogy minden nemzet büszke kiemelkedõ személyiségeire,
tudósaira, feltalálóira. Az emlékek és
értékek ápolása fontos része a nemzeti
identitás megõrzésének. Ez azonban nem irányulhat
mások eredményeinek elhallgatására vagy kisajátítására.
A „több nemzet vallja magáénak” kérdés
irányulhat személyre vagy egy alkotásra is. A magyarok
büszkék lehetnek olyan tudósokra, akik itt születtek,
itt tanultak, de eredményeiket más országban érték
el, de azokra is, akik más nemzet szülöttjeként
a magyar tudományt gazdagították. Vannak olyanok is,
akiknek magyarságához nem fér kétség,
de találmányuk elsõbbsége nem közismert.
A könyv új szemléletmóddal tárgyalja
a kérdést. Nem prioritási, származási
vagy állampolgársági vitákba bonyolódik,
hanem objektív mérlegeléssel azt kutatja, hogy a magyaroknak
vagy Magyarországnak milyen szerepe volt a világ tudományos
és mûszaki fejlõdésében, különösen
a technikatörténetben.
Szerkesztette: Endrei Walter és Jeszenszky Sándor.
Bálványos Huba–Sánta László: Vizuális
megismerés, vizuális kommunikáció
A Vizuális kultúra sorozatban
Észleleteink döntõ százaléka vizuális
forrású – az optika törvényei és szemünk
biológiai felépítése szerint mûködõ
képlátáson alapul. A kötet a síkképekben
való látás és a tudati képekben történõ
gondolkodás kapcsolatát vizsgálja. A vizuális
kommunikáció törvényszerûségeit
konkrét képi elemzésekben és képalakítási
gyakorlatokban tárja fel. A vizuális nevelés-oktatás
kérdéseivel foglalkozó tanárok, szakemberek,
diákok és érdeklõdõk egyaránt
jól hasznosíthatják a mintegy 280 illusztrációval
kísért könyvet.
Harmadik kiadás.
Domokos György: Ottavio Baldigara
Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum
Millenniumi Könyvtára sorozatban
A
török kori magyar történelem egyik kevéssé
kutatott területe a végvárak építészete,
valamint a várépítõ mesterek élete és
tevékenysége. E kötet bemutatja, hogy milyen szerepet
játszott az európai hadügy fejlõdésében
a XV–XVI. század fordulóján kifejlesztett, a magyar
szaknyelvben „olasz rendszernek” nevezett erõdépítészeti
eljárás, s hogy az miként kapcsolódik a „hadügyi
forradalom” újabban elterjedt
eszmerendszeréhez. A szerzõ bizonyítani kívánja,
hogy ez az olasz várépítészeti rendszer – a
technikai hátrányok ellenére – nagyban hozzájárult
ahhoz, hogy a magyar végvári rendszer meg tudta állítani
a török hódítást. Ottavio Baldigara tematikus
életrajzán keresztül pedig azt láthatjuk, hogy
egy várépítõ mesterembernek ebben a korban
több különbözõ feladatot kell ellátnia.
Baldigara is egyszerre volt
erõdítményeket tervezõ építész
és az építési munkálatokat irányító
és szervezõ hivatalnok. Õ tervezte például
Eger és Érsekújvár erõdítményeit,
s hosszú ideig irányította kivitelezésüket
is.
A mellékelt források segítséget nyújtanak
ahhoz, hogy életérõl, tevékenységérõl,
kapcsolatairól és munkájáról átfogó
képet kapjunk.