Beszámoló az MTA CLXIII., 1998. december 7-én tartott közgyûlésérõl

---

1.) Elnöki megnyitó. Ülésvezetõ elnöknek Michelberger Pált választotta meg a közgyûlés.

2.) Bizottságok kiküldése (határozatszövegezô, szavazatszámláló, jegyzõkönyv-hitelesítõ)

3.) Doktori oklevelek átadása. Sajnos nem számoltam, hány oklevelet adtak át, úgy gondolom, 50 körül volt. Ezen belül nagyon sok volt a vegyész, a vegyészek között pedig kiemelkedõen sok a fizikai-kémia szakterületére esõ, íme a lista: Biczók László, Császár A. Géza, Farkas Etelka, Horváth I. Tamás, Keszei Ernõ, Nyulászi László, Oláh Károly, Rábai Gyula. Gratulálok nekik!

4.) Elnöki expozé. Természetesen ezúttal is csak kiragadott gondolatok felvillantására vállalkozom.

Az országgyûlési beszámoló ezúttal nem a plenáris ülés elé fog kerülni, hanem csak bizottság fogja tárgyalni, és tájékoztatja a plenáris ülést. Túl gyakori a kétévenkénti beszámolás, ezalatt nem lehet sok mindenrõl számot adni. A bérezés tekintetében részleges helyzetfelmérés történt, javítás nem – elkerülhetetlen a kutatói és oktatói bérreform. 2000-re elkészül a személyi és tematikus kataszter. Kérte, hogy az országgyûlési beszámolóról ne szövegezési, hanem koncepcionális vita legyen, a szövegezést bízza a közgyûlés a Vezetõi Kollégium osztályelnökökkel kibõvített ülésére. A cél nem diszciplína-, hanem probléma-központos beszámolás.

A kormány részére készülõ beszámolóban megállapításra kerül, hogy a Doktori Tanács megfelelõen integrálódott az Akadémia életébe. A Pénzügyminiszterium részérõl felmerült a doktori címmel rendelkezõk számának korlátozása. A könyvtár ügye nyugvópontra jutott, a kiadó helyzete anyagilag és jogilag is rendezõdött.

A Konszolidációs Bizottság jelentésérõl szólva hangsúlyozta, hogy mindig nagy egyetértéssel hozták a döntéseket. Az elsõ szakasz ‘99-ben lezárul. Megjegyezte, hogy a szovjet rendszerû kutaatóintézeti hálózat német minta alapján épült ki.

5.) Fôtitkári expozé. Szintén csak kiragadott gondolatok:

A kormánybeszámolóban megadottakra általában csak a Pénzügyminisztérium szokott reagálni. Összehasonlítás a Max Planck intézetekkel: ott a tervezéskor nagyobb a bizalom, a számonkéréskor pedig a szigor. A költségvetési tervben legrosszabbul a béremelés áll. Sajnálatos, hogy az EU 5. keretprogramjához történõ csatlakozás 1 milliárdos költségét nem csatlakozási pénzalapokból, hanem a K+F költségekbõl fizetik. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a K+F támogatás mértéke nem fogja elérni a GDP 1%-át. A K+F egészét nem képviseli senki a kormányban, az Akadémiának nincs minisztere. Le fogunk maradni a tudományos teljesítmények ranglistáján – különbözõ statisztikák szerint – mostani 20. helyezésünkrõl.

A konszolidációt elsõsorban minõségelvûségi alapon hajtották végre. A többletforrások stabilizáló hatása érzékelhetõ. Ábrák segítségével igazolta, hogy a támogatott kutatóhelyek költségvetése megfelelõ nagyságú. Az intézethálózatban a 1985-ös 0.2 Mft/fõ támogatási összeg ma 1.8 Mft/fõ értékûre nõtt, most egy picit meghaladja a támogatott kutatóhelyek megfelelõ mutatóját.

6.a) Elôterjesztések (Ezeket nyomtatásban megkaptuk. Az országgyûlési beszámoló csak halványan emlékeztetett arra az anyagra, amit a korábbi osztály-ülésen tárgyaltunk, véleményeztünk.)
– A Konszolidációs Bizottság jelentése
– Országgyûlési beszámoló
– Kormánytájékoztató

6.b) Vita
Harmathy Attila más hasonló beszámolók példáit idézte (francia, német, osztrák, USA).
Náray-Szabó Gábor a szerkesztés gondjaira, az interdiszciplinaritás középpontba állítására hívta fel a figyelnmet.
Kosáry Domokos szót emelt az 56-os intézet érdekében.
Szántay Csaba az országgyûlési beszámoló tömör összefoglalását hiányolta.
Kiss Ádám az oktatás átformálódásáról beszélt (élethosszon át tartó tanulás...). Megemlítette, hogy az Elnökség választott doktortagjai minden hónap 4. keddjén tartanak fogadóórát 13–14 óra között.
Dudits Dénes a bérgondokról szólt.
Tigyi József a székház rekonstrukciójáról adott sok adattal alátámasztott beszámolót. Eredményeképp az Akadémia egy 600 fõs kongresszusi központnak megfelelõ infrastruktúrával rendelkezik. A büfé-étterem várhatóan II. osztályú árakon fog üzemelni, várható étkezési költség 1000-1500 Ft/fõ.
Arató Máyás megkérdezte, hogy a tudománypolitikával az Akadémiának kell-e foglalkoznia. Kevesellte az informatikára szánt pénzt. (Bár nem tudtam szó szerint lejegyezni, de valami olyasmit mondott, hogy: „Körülnézve a hallgatóságon, ha az informatika oktatását az Akadémiára bíznák, az olyan lenne, mintha a nagymamákra bíznák a szülést, mert õk úgyis ráérnek...”).
További két hozzászólás foglalkozott az 56-os intézet kérdésével.
Roska Tamás az informatika és a fiatal tehetségek itthontartásásnak fontosságát hangsúlyozta.
Kiss Dezsõ javasolta, hogy minél több helyen, minél hangosabban mondjuk, kevés a tudományra szánt pénz.
Glatz elnök úr válaszából csak egy megjegyzés: az egyetemek közötti integrációba tartozzon bele az akadémiai intézetekkel történõ integráció is.
Szavazás következett, mely során minden javaslatot nagy többséggel megszavazott a Közgyûlés.

7.) Az 1999. évi költségvetés tervezetének elôterjesztése és vitája. Az elõterjesztõ a fõtitkár volt. Amennyiben a Parlament jóváhagyja, a tervezett kutatói béremelés 11%, a nem-kutatóké pedig 6-7%. Az MTA költségvetése összességében 15%-kal nõtt, (ennek része a konszolidációra kapott harmadik 600 Mft), a teljes növekmény 2 666 Mft, ebbõl 330 Mft-t zároltak. Az új kormány %-ban is többet adott ez évben, mint a Horn kormány az elsõ évében. Várhatóan indul az Eötvös- program: nagy- és középmûszerek rekonstrukciójára.

A vitában Lipták András, az OTKA elnöke szóvátette, hogy a tervezés fázisában több információra lenne szüksége az OTKA-nak, kérte az Akadémia ezirányú segítségét. A Közgyûlés a költségvetési tervet nagy szótöbbséggel elfogadta.

8.) Közgyûlési indítványok és javaslatok megvitatása. Ilyen lényegében véve csak egy volt: a Kutatói Fórum által indítványozott alapszabály-módosítás. Szavazásra azonban nem került sor, mert az alapszabály-módosításhoz a szavazásra jogosultak kétharmados támogatására lenne szükség (azaz nem a jelenlevõk kétharmadának támogatásásra), annyian pedig nem is voltunk jelen, ezért az szavazást elnapolták

9.) A Jelölôbizottság megerôsítése. Õk készítik elõ a májusi tisztújítást. A jelölõbizottságba minden osztály két fõt állított, talán most fordult elõ elõször, hogy a Közgyûlés – a valós tényeknek megfelelõen – nem megválasztotta, hanem megerõsítette a Jelölõbizottságot.

10.) A közgyûlés határozátanak elfogadása. A határozatok megjelennek a Magyar Tudományban.
 

1999. január

Vidóczy Tamás
MTA Kémiai Kutatóközpont
Kémiai Intézet