Nagyné Horváth Emília
közoktatási szakértőKörnyezet-egészségvédelem a lakásban
A nyár nem csak a nyaralás, hanem gyakran a nagytakarítások, lakásfelújítások ideje is. Nézzünk körül környezet-egészségvédő szemmel, hogyan csökkenthetjük a vegyianyag-terhelést a takarítás frontján.
Az ablaktisztításnál jó hasznát vesszük a félretett újságpapíroknak és a háztartási ecetnek.(CH3COOH). Ugyanis az ecetes vízzel lemosott, majd a papírral szárazra törölt ablaküveg legalább olyan csillogó és tiszta, mintha a drágább és többféle vegyi anyagot tartalmazó speciális készítménnyel tisztítottuk volna.
A csempe lemosásához, a vízkő oldásához, a szőnyeg színeinek frissítéséhez, szintén felhasználhatjuk az ecetes vizet.A nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) vizes oldata nem csak a csempelemosáshoz használható, hanem nagy melegben a kimelegedett, verejtékes bőrt vele áttörölve, kellemes hűsítő hatást érünk el.
A zsíros eszközök, ruhák áztatását, mosását megoldhatjuk nátrium-karbonát (Na2CO3) felhasználásával. Ebben az esetben érdemes gumikesztyűt használni, az erősen lúgos kémhatás miatt. A vízkeménység csökkenését is elérhetjük vele. Sajnos kimérve csak az Ökoszolgálatnál található Zöld boltban kapható. Újabban már a mosóporreklámokban is hangoztatják jótékony hatását, felfedezve ezzel a spanyolviaszt. Az elmúlt századokban az Alföld talaján kivált („kivirágzott”) Na2CO3-ot a környéken lakók felhasználták a szappanfőzéshez. A disznóvágásnál a hulladék zsírszalonnát ezzel az összegyűjtött sóval főzve a szalonnában lévő zsírsavakat észteresítették. Így keletkezett Na-sztearát avagy szappan. (C17H35COONa). A kiszűrt szappant szétterítették egy nagy asztalon és ahogy kezdett megszilárdulni, felvágták kisebb darabokra és szellős helyre téve kiszárították. A visszamaradt oldatot, melynek nagy része a zsírból visszamaradt másik alkotó, a glicerin (C3H5(OH)3) volt, szintén felhasználták bőrpuhító kézápolóként. Mivel a Na-karbonát nem természet-idegen anyag, lebomlik és így nem terheli a környezetet. Nem okoz a természetes vizekben elmocsarasodást, mint a foszfáttartalmú mosó-és mosogatószerek. (Pl.: Na3PO4)
Amennyiben felújításra is sor kerül, igyekezzünk természetes anyagokat használni. A festékek közül a vízoldékony alapanyagú, a környezetre és az egészségre kevésbé káros összetételűt válasszuk! Különösen óvakodjunk a benzol (C6H6) tartalmú lakk-benzin keverékektől! Ugyanis a benzol mérgező, rákkelto anyag. Emiatt oldószerként már hivatalosan nem használják, de adalékként még igen. A konyha, kamra, mellékhelyiségek falainak oltott mésszel (Ca(OH)2) történő meszelése nemcsak szép fehérré varázsolja azokat, hanem egyben a fertőtlenítést, gombásodásgátlást is elősegítjük.
A lakás berendezési, felszerelési tárgyainak cseréjénél is részesítsük elonyben a természetes anyagokból készülteket! A különböző műanyagokkal olyan halogénezett szénhidrogének juthatnak a szervezetbe, amelyek a női nemi hormon hatását utánozzák. Lehetséges következményüknek tulajdonítják a hererák és a potenciazavarok emelkedését. Fontos, hogy a forgácslemezből készült új bútorok esetében alaposan szellőztessük a lakást, mivel a gyártásuk során használt ragasztóanyagból formaldehid (HCHO) szabadul fel. Ez az anyag a szemet és a légutakat irritálja, de asztmás rohamot és rosszindulatú daganatot is kiválthat.
A függönyöket és egyéb textíliákat a megvásárlás után mossuk át, mivel használatuk előtt a gyártásuk során felhasznált vegyszerek maradványait érdemes eltávolítani.
A takarításnál sor kerül általában a feleslegessé vált dolgok kiselejtezésére is. Érdemes úgy szétválogatni ezeket, hogy valamilyen formában még felhasználhatók-e, vagy véglegesen megválunk tőlük. A kidobásra ítélteket ezután még szelektáljuk hulladék-fajtánként, különösen ügyelve arra, hogy veszélyes hulladékok ne kerüljenek a kukába! (gyógyszerek, festékmaradványok)
A nagy munkát követő, jól megérdemelt pihenés hasznos segítői a gyógynövények, melyek a természet által bennük elrejtett kémiai anyagokkal szolgálnak bennünket.
Hogy hogyan, arról majd a következő számban.
Felhasznált irodalom
Tompa Anna dr.: Környezet és egészség. SubRosa Kiadó Bp. 1997
Dr. Ingeborg Cernaj: Környezetbetegség-betegségek ok nélkül? Magyar Könyvklub
Nagyné Horváth Emília: Egészségtan 8. osztály Apáczai Kiadó 2004
KÖKÉL-válogatás