Csikász-Nagy Attila
A sarjadzó élesztõ sejtciklusának matematikai modellezése
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2000
A szaporodó sejtek “élete” osztódástól osztódásig tart. A két osztódás között lezajló folyamatok összességét sejtciklusnak nevezzük. A reprodukcióhoz minden sejtnek szüksége van egy olyan molekuláris szabályozó rendszerre, amely a szaporodást irányítja. Értekezésemben a Saccharomyces cerevisiae (sarjadzó élesztõ) sejtciklusát szabályozó biokémiai folyamatok matematikai modellezésével foglalkoztam.
A sejtciklust szabályozó reakcióháló számos fontos elemét ismerjük, és az egyes szabályozó fehérjék kölcsönhatásairól is sokat tudunk élesztõkben és emlõs sejtekben egyaránt. Az is ismert, hogy az élesztõsejtek szabályozó enzimei nagy hasonlóságot mutatnak (mind szerkezetileg, mind funkciójukban) az emlõssejtekben megtalálható társaikhoz. Ennek következtében az élesztõsejtek szabályozási mechanizmusának felderítése elõsegítheti az emlõssejtek sejtciklusának megismerését, valamint a hibás “mûködésbõl” származó betegségek megértését is. Az egyik legismertebb ilyen kóros állapot a rákbetegség, amikor valamilyen rendellenesség folytán a sejtszaporodás gátlása megszûnik, s a szabályozatlan osztódás sejtburjánzáshoz, rákos daganathoz vezethet.
A molekuláris biológusok kutatásai alapján ma már sokat tudunk a szabályozó rendszer elemeinek kölcsönhatásairól, de pusztán ezekbõl az eredményekbõl nehéz megjósolni egy sejt (vagy az azt leíró modell) idõbeli viselkedését. A szabályozó hálózat dinamikájának vizsgálatára a kémiai reakciókinetika azon matematikai módszereit érdemes alkalmazni, amelyeket összetett, például oszcilláló kémiai rendszerek tanulmányozására fejlesztettek ki. Egyenleteinkben biokémiai reakciók sebességeit írjuk le, így talán módszerünk legszerencsésebb elnevezése: biokémiai reakciókinetika.
Ennek megfelelõen, egy feltételezett primitív eukarióta sejt (sejt)ciklusát szabályozó rendszer reakciókinetikai (matematikai) modelljébõl kiindulva és a sarjadzó élesztõben megismert egyéb szabályozó elemeket figyelembe véve, elkészítettük a Saccharomyces cerevisiae sejtciklusát szabályozó molekuláris hálózat matematikai modelljeit. Értekezésemben emodellek vizsgálatával kapcsolatos eredményeinket foglaltam össze.
Ezúton szeretném megköszönni témavezetõm,
Dr. Novák Béla áldozatkész segítségét,
aki kezdeményezte és irányította munkámat.
Mathematical models of the budding yeast cell cycle
Ph. D. Thesis
Budapest University of Technology and Economics
2000
The life of a growing cell lasts from division to division. The processes that happen between two successive divisions are called the cell cycle. Every cell needs a molecular controlling system that regulates its reproduction. In my thesis I have dealt with the mathematical modeling of the biochemical processes that regulate the cell cycle of Saccharomyces cerevisiae (budding yeast).
A lot of members of the cell cycle controlling network are known just like their interactions in yeast and mammalian cells. It is also known that the regulatory enzymes of yeast cells shows great similarities (in their function and structure as well) to their homologues in human cells. As a consequence the yeast cell cycle regulatory network could help to understand the cell cycle of mammalian cells and the diseases caused by the defects of cell cycle regulation. The most known disease of the cell cycle is the cancer, when some defect of the regulatory network cause uncontrolled cell proliferation.
We know quite much about the interactions of the regulatory network from molecular biological research, but only from these data, it is hard to predict the behavior of the whole control system. One of the best tools to investigate the dynamics of such a complicated controlling network is the mathematical methods of chemical reaction-kinetics, which are commonly used to describe chemical reactions (like oscillatory ones). In our models we write differential equations for the rate of change in the concentration and activities of the components in the regulatory network
Accordingly, we have constructed a mathematical model of a proposed
primitive eukaryotic cell cycle controlling system. We have further developed
this model by inserting the specific regulators of the budding yeast cell
cycle to a complex model of Saccharomyces cerevisiae cell cycle
regulatory network. In my thesis I summarize the results of the investigations
of these mathematical models.
Publications
Novák, B., Csikász-Nagy, A., Gyõrffy, B.,
Nasmyth, K. & Tyson, J.J. (1998) Model Scenarios for the Evolution
of the Eukaryotic Cell Cycle Phil. Trans. R. Soc. Lond. B., 353,
2063-2076
Novák, B., Csikász-Nagy, A., Gyõrffy, B.,
Chen, K. & Tyson, J.J. (1998) Mathematical model of the fission yeast
cell cycle with checkpoint controls at the G1/S, G2/M and metaphase/anaphase
transitions Biophys. Chem. 72, 185-200
Novák, B., Tóth, A., Csikász-Nagy, A.,
Gyõrffy, B., Tyson, J.J. & Nasmyth, K. (1999) Finishing the
Cell Cycle Journal of Theoretical Biology 199, 223-233
Chen, C.K., Csikász-Nagy, A., Gyõrffy, B., Val,
J., Novák, B., & Tyson, J.J. (2000) Kinetic Analysis of a Molecular
Model of the Budding Yeast Cell Cycle. Molecular Biology of the Cell
11, 369–391
Sveiczer, Á., Csikász-Nagy, A., Gyõrffy,
B., Tyson, J. J., Novák, B. (2000) Modeling the fission yeast cell
cycle: quantized cycle times in wee1- cdc25D mutant cells.
Proc. Natl. Acad. Sci. USA , 97, 7865-7870
Vissza a tartalomjegyzékhez
Back to Contents |
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/ |