A magyar vegyipar és kémiatudomány

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 1997.

1992. jan.1-jén a CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat részvénytársasággá alakult. Az Rt. a budapesti ALFA, ELIDA és BIP gyáregységek, valamint a zalaegerszegi gyáregység bevonásával jött létre.

1992 januárjában a CHEMOLIMPEX Vegyianyag Külkereskedelmi Vállalat részvénytársasággá alakult.

1992. március 23-án kezdte meg mûködését a NITROCHEM Kft. vegyes vállalat. A társaság alapítói a Nitrokémia Ipartelepek (Füzfôgyártelep), az Inter Chemol GmbH (Frankfurt) és a London Chemical Co. voltak. A Kft. a Chemol Rt. 67. Irodájának jogutódja és feladata elsôsorban a Nitrokémia Ipartelepek külkereskedelmi forgalmának lebonyolítása.

1992. jún. 31-én a Budapesti Vegyimûvek részvénytársasággá alakult.

1992. júl. 10-én a Pannonplast Mûanyagipari Rt. és a dél-koreai Lucky Goldstar vállalatcsoporthoz tartozó Lucky Ltd. aláírta a Pannon-Lucky Mûanyagipari Rt. megalapítására vonatkozó szerzôdést. A cég a Pannonplast budapesti gyárából alakult, mûanyagpadlók, fóliák, különféle társított mûanyagtermékek elôállításával foglalkozik.

1992. júl. 15-én a Pannonplast Mûanyagipari Rt. és az osztrák C. A. Greiner und Söhne GmbH megalapította a Greiner-Pannonplast Csomagolóeszköz Kft.-t. A vegyesvállalat a Pannonplast szombathelyi gyárában mûködô kemény fólia és csomagolóanyag üzletágakból jött létre.

1992. júl. 19–24. között Budapesten rendezték meg a 10. "Katalízis Világkongresszus"-t. A bp.-i Kongresszusi Központban 42 országból mintegy 1000 kutató vett részt a rendezvényen.

1992. nov. 17-én Százhalombattán a MOL Dunai Finomítójában felavatták a HDS-MHC és Claus 4. üzemeket. A HDS (Hydro-desulfurisation) és MHC (Mild Hydro Cracking) üzemekben hidrogénezéssel kénmentesítik a katalitikus krakküzem alapanyagát. A kénmentesítés mellett hidrokrakkolás is lejátszódik. A melléktermékként keletkezô kén-hidrogén a Claus 4. üzem alapanyaga. A berendezéseket az olasz NIGI cég szállította, a Claus-egységet a COMPRIMO Amsterdamtól vásárolták. A létesítmények a motorhajtó anyagok kéntartalmának csökkentésével jelentôsen hozzájárulnak környezetünk védelméhez.

{rfillskip=0pt 1987 májusában új mûanyag-alapanyaggyár (MDI, metilén-difenil-diizocianát) építését kezdték meg a Borsodi Vegyi Kombinátban. A beruházás költségét 3,9 milliárd Ft-ra tervezték.

1987. aug. 12–21. között az elméleti szerves kémia kutatói és tudósai elsô világkongresszusukat tartották Budapesten.

1987 októberében új biokémiai üzemet hoztak létre a somogy-megyei Marcaliban. A gazdasági társaságként mûködô üzem a folyékony mûtrágya felhasználási lehetôségét teremtette meg a Balaton Ny-i és DNy-i vízgyûjtô területén.

1987 októberében új injekcióüzem építését kezdték meg a Richter Gedeon Rt.-nél.

1987 okt. 30-án avatták fel a Paksi Atomerômûben a IV. reaktorblokkot.

1987 novemberében helyezték üzemben a CAOLA új szappangyártó és szulfonáló üzemét. Az új szappangyár költsége 600 millió Ft volt.

1987 decemberében készült el a DKV új, központi gázfeldolgozó üzeme. A létesítmény költsége 447 millió Ft, ebbôl 106 millió Ft világbanki hitel. Az évente 128 kt alapanyagot feldolgozó egységben cseppfolyós PB-gázt, különbözô benzinkomponenseket, fûtôgázt és további feldolgozással ként állítanak elô.

1987 decemberében a TIT és a Magyar Kémikusok Egyesülete Szent-Györgyi Albert emlékérmet alapított, amelyet azok a középiskolai diákok és egyetemi hallgatók kaphatnak meg, akik az adott évben valamilyen nemzetközi kémiai versenyen elsô, második vagy harmadik helyezést értek el.

1987. márc. 6-án hunyt el Földi Zoltán akadémikus, vegyészmérnök, gyógyszerkémikus. 1917-tôl kezdve 62 éven át dolgozott a Chinoin Gyógyszergyárban. Nevéhez számos olyan gyógyszerkészítmény kapcsolódik, amelyek megalapozták a gyár hírnevét. (Papaverin szintézise, szulfonamidok, inzulin elôállítása, penicillingyártás megszervezése).

1987. márc. 31-én hunyt el Vastagh Gábor vegyészmérnök, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. Behatóan foglalkozott a vitaminokkal; jelentôsek gyógyszeranalitikai vizsgálatai.

1987. szept. 15-én hunyt el Domony András vegyészmérnök az Alumínium Alkalmazástechnikai Központ mûszaki vezetôje. Az alumínium felületvédelmével és alkalmazástechnikai korróziós kérdésekkel foglalkozott.

1982 márciusában az Egyesült Vegyimûveknél a gôzenergia-ellátást saját áramtermeléssel kapcsolták össze.

1982 júniusában helyezték üzembe a Hungária Mûanyagfeldolgozó Válalat (ma Pannonplast) debreceni gyáregységében a 20 kt/év kapacitású kemény PVC-csô gyártó üzemet. A beruházás értéke 400 millió Ft volt.

1982. nov. 5-én adták át a TVK-ban a 600 millió Ft költséggel épített Biafol üzemet. Az üzem polipropilénbôl állít elô fólia alapú csomagolástechnikai eszközöket.

1982-ben készült el a Nitrokémia Ipartelepek hulladékégetô üzeme. Az automatizált berendezés 10–12 kt gyártási hulladék megsemmisítésére alkalmas.

1982. jan. 27-én hunyt el Gerecs Árpád vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár. Kutatásai szénhidrát-kémiai kérdések megoldását segítették elô, hozzájárultak a gyógyszeripar fejlôdéséhez. 1955-ben az ELTE Kémia Technológiai Tanszékének vezetôje lett.

1982. dec. 8-án hunyt el László Antal vegyészmérnök, egyetemi tanár. Nemzetközi hírû mûvelôje és egyik elismert rendszerbe foglalója volt a vegyészmérnöki tudománynak. 1964–66 között a Veszprémi Vegyipari Egyetem (ma: Veszprémi Egyetem) rektora volt.

1977-ben készült el a Tiszaújvárost Kazincbarcikával összekötô, 52 km hosszú vezeték, amelyen évi 80 ezer t etilén szállítható a TVK-ból a BVK-ba (ma BorsodChem Rt.).

1977. jún. 16-án avatták fel a Magyar Viscosagyár PAN II. üzemét. Ezzel a poli-(akril-nitril)-szál gyártókapacitás 11 kt/év-re bôvült. A bôvítés költsége közel 2 milliárd Ft volt. A berendezéseket Olaszországból szállították.

1977-ben kezdte meg a Pest Megyei Mûanyagipari Vállalat (PEMÜ) a poliuretán (PUR) elasztomer termékek gyártását.

1977. jan. 6-án hunyt el Grofcsik János vegyészmérnök, a hazai szilikátipari kutatások egyik megindítója, a Veszprémi Egyetem Szilikátkémiai Tanszékének professzora.

1977. júl. 14-én hunyt el Fehér Ödön vegyészmérnök, gyógyszerkémikus. 1950-tôl a Gyógyszerkutató Intézet osztályvezetôje volt. Szabadalma a Pentazocin nevû morfinpótló gyógyszerkészítmény.

1972 februárjában kezdték meg a Tiszai Vegyi Kombinátban az Olefinmû építését.

1972-ben a TVK-ban elkezdôdött a 12 m széles polietilén-fólia gyártása mezôgazdasági felhasználásra. Az évi 6000 t fólia gyártására létesített üzem értéke 61,6 millió Ft volt.

1972-ben megindult a termelés a Péti Nitrogénmûvek évi 10 millió db mûtrágyacsomagoló polietilénzsák gyártására létesített üzemében.

1972-ben kezdett termelni a Péti Nitrogénmûveknél a Rekonstrukció II. keretében létesített kettôsmûtrágya üzem. Az üzem 20,5% N-tartalmú, 20,5% P₂O₅-tartalmú szemcsézett mûtrágyát állított elô. (Az üzem ma 34% N-tartalmú ammónium-nitrát mûtrágyát termel.)

1972-ben helyezték üzembe a Tiszamenti Vegyimûveknél a 200 kt/év kapacitású kénalapon mûködô kénsavüzemet.

1972-ben a Nitrokémia Ipartelepeken a Stollack AG osztrák cég licence alapján megindították a Dryvit hôszigetelô homlokzatképzô rendszer gyártását.

1972 novemberében a Budapesti Vegyimûvek import hatóanyagból formált új zöldség-gyomirtószert hozott forgalomba Olitref márkanéven. A gyár szakemberei késôbb kidolgozták a szer hatóanyagának, a trifluralinnak gyártástechnológiáját is.

1972. jan. 27-én hunyt el Loczka Alajos egyetemi tanár. A kémia magyar nyelvû didaktikai irodalmával foglalkozott.

1972. febr. 28-án hunyt el Zechmeister László vegyészmérnök, a budapesti Mûegyetem, majd a pécsi egyetem tanára. Az 1930-as évek végétôl a pasadenai egyetem tanáraként az USA-ban dolgozott. Jelentôsek a karotinoidokkal és a cellulóz fokozatos lebontásával kapcsolatos kutatásai. A kromatográfiás módszerek alkalmazását korszerûsítette és széleskörûen kiterjesztette.

1972. márc. 25-én hunyt el Pacsu Jenô vegyész, egyetemi tanár. 1930-ban áttelepült az USA-ba, ahol a princetoni egyetemen a szerves kémia professzora lett. Szénhidrát- és textilkémiai kutatásokkal foglalkozott.

1972. júl. 23-án hunyt el Csajághy Gábor vegyészmérnök a Magyar Állami Földtani Intézet Vegyi Laboratóriumának vezetôje. Gyógyvizek és gyógyiszapok elemzését végezte el.

1972. szept. 2-án hunyt el Bognár János vegyész, a Miskolci Nehézipari Egyetem 2. sz. Kémiai Tanszékének vezetôje. Továbbfejlesztette az abszorpciós indikátorok elméletét.

1972. szept. 16-án hunyt el Náray-Szabó István vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus. Fizikai-kémiai, szervetlen kémiai, kristályszerkezettani kutatásokkal foglalkozott. Kristálykémia c. könyvét magyar kiadása után angolul, Szervetlen kémia I–III. c. könyvét németül és angolul is kiadták.

1967-ben teljes szintetikus ammóniatermelésünk földgázbázisra állt át.

1967-ben a Graboplast elkészítette és gyártelepén felállította az ország elsô léghordó csarnokát, saját termékébôl, PVC bevonatú poliészter szövetbôl. A vállalat konfekcionáló üzemében megkezdték a sátrak, teherautó ponyvák, konténerek gyártását.

1967-ben a Tiszamenti Vegyimûvekben 8 kt/év kapacitású, 60%-os óleumot gyártó korszerû üzemet építettek.

1967-ben tiltották be Magyarországon a DDT használatát.

1967. máj. 9-én helyezték üzembe Pécsett az ország elsô vízgôzös benzinbontó berendezését a városigáz-ellátás biztosítására.

1967. febr. 3-án hunyt el Lutter Béla vegyészmérnök, a Debreceni Tudományegyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezetôje. Élelmiszeranalitikai kutatásokkal foglalkozott.

1967. jún. 12-én hunyt el Cholnoky László akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kémia Tanszékének vezetôje. Zechmeister Lászlóval kidolgozták a szerves preparatív oszlopkromatográfia módszerét.

1967. dec. 24-én hunyt el Gedeon Tihamér vegyészmérnök, bauxitkémikus. Fontos szerepe volt a magyar bauxitkataszter munkálatainak megkezdésében, a hazai mûkorundgyártás megindításában.

1957 tavaszán sikerült a FORTE gyárban megindítani a kino-pozitív film üzemszerû gyártását.

1957-ben kezdte meg a Kábel- és Mûanyaggyár a poliésztergyanták kísérleti üzemi elôállítását.

1957 decemberében kezdték el a Hajdúsági Gyógyszergyárban (ma: BIOGAL Gyógyszergyár Rt.) a kristályos penicillin gyártását.

1957. jan. 2-án hunyt el Pálinkás Gyula vegyész technológus, szôlészeti és borászati kutató. Elkészítette Magyarország részletes szôlészeti térképét, a szôlészet világtérképét, a szôlôbetegségek színes tábláit. Kidolgozta a hazai borkôsavgyártás, a mustsûrítés technológiáját. Megvalósította a Malligand-rendszerû boralkoholmérô hazai gyártását.

1957. febr. 8-án hunyt el Neumann János vegyészmérnök, századunk egyik legkiemelkedôbb matematikusa, a számítógépek, programozási rendszerek kialakításának úttörôje.

1957. aug. 10-én hunyt el Györki József vegyészmérnök. Kiemelkedô munkát végzett hazai nyersanyagaink hasznosításában, elsôsorban a tûzállóanyagipar és szénfeldolgozás területén. Nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-elôfordulás felhasználásában, valamint a várpalotai szénen alapuló nitrogénmûtrágya-gyártás megvalósításában.

1947. máj. 5-én a Kodak váci gyártelepén új részvénytársaság alakult FORTE Fotokémiai Ipar Rt. néven.

1947. júl. 15-én hunyt el Wolf Emil kutató vegyész, a magyar gyógyszerészeti ipar úttörôje. 1910-ben Kereszty György vegyészmérnökkel együtt megalapította az Alka Vegyészeti Gyárat. 1913-ban a vállalat a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nevet vette fel. Richter Gedeon mellett az ô nevéhez kapcsolódik az önálló magyar gyógyszeripar megteremtése.

1947. nov. 9-én hunyt el Vitális István geológus, mûegyetemi tanár, az MTA tagja. Részt vett a Balaton környékének tanulmányozásában, az Erdélyi-medence, az Egbell környéki és a kárpátaljai szénhidrogén-kutatás földtani felvételeiben. Fô eredményeit a szénkutatás terén érte el.

1937 februárjában tárták fel az elsô, iparilag jelentôs földgáz- és kôolajlelôhelyet Lispe mellett, Budafapuszta környékén.

1937. ápr. 9-én hunyt el Bém László élelmiszervegyész. 1891-tôl Budapest Fôváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézeténél dolgozott, 1911–1929 között mint aligazgató. Tevékeny szerepet vállalt az élelmiszer-hamisítás elleni küzdelemben. Különösen sokat foglalkozott a tej- és tejtermékek vizsgálatával. A Magyar Tejipar c. folyóirat felelôs szerkesztôje volt haláláig.

1937. júl. 8-án hunyt el Reichert Róbert mineralógus. A Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. Mineralógiai, kristálytani és kôzettani értekezésein kívül a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg "Ásványhatározó" c. könyve (társszerzôk: Zeller Tibor és Koch Sándor).

1937. aug. 25-én hunyt el Rhorer László orvos, fizikus, röntgenológus, egyetemi tanár. Jelentôsek az oldatokra, a H-ion-koncentrációra, a röntgensugarakkal szemben való szenzibilitásra, röntgenspektrográfiára, a frakcionált besugárzásra vonatkozó kutatásai és tankönyvei.

1927 februárjában Schlattner Jenô javaslatot tett egy kísérleti szénlepárlótelep létesítésére, amelyet 1930-ban Dorogon fel is építettek.

1927 márciusában hunyt el Neumann Zsigmond vegyész, a Kereskedelmi Törvényszék és a Szabadalmi Hivatal szakértôje, a Magyar Chemikusok Lapjának elsô szerkesztôje.

1927. szept. 5-én hunyt el Schafarzik Ferenc geológus, egyetemi tanár, akadémikus, a mûszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörôje. 1891-tôl a Mûegyetemen a technikai geológia magántanára, majd 1904-tôl az Ásvány-Földtani Tanszék nyilvános, rendes tanára. Kezdeményezésére alakult meg a Földtani Társulat Földrengéstani Bizottsága. Hidrológiai kutatásainak fô területe a budai Duna-part és a budai hévizek hidrológiája volt. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban – tiszteletére – évenként kiosztásra kerülô Schafarzik-érmet alapított.

1922-ben kezdték meg Balló Rudolf irányításával az Isola Mûvekben a nagyméretû mûanyag idomdarabok sajtolási technológiájának kidolgozását.

1922-ben a Magyar Ruggyantaárugyárban a cordfonalak felhasználásával megkezdôdött a "Cordatic" márkájú gumiabroncsok gyártása.

1922 márciusában indult meg a termelés a váci Kodak-gyárban, ahol ekkor még csak fotópapírt állítottak elô.

1922. márc. 6-án került sor Peremartonban az Ipari Robbanóanyaggyár (Peremartoni Vegyipari Vállalat) ünnepélyes alapkô letételére.

1922. nov. 1-jén volt a Porcelán-Kôedény- és Kályhagyár Rt. alakuló ülése. Ez a gyár volt a "Gránit" Csiszolókorong- és Edénygyár jogelôdje.

1922. máj.11-én született Nyilasi János vegyész, az ELTE Általános Kémiai Tanszékének professzora. Komplexkémiai kutatásokkal foglalkozott.

1917. ápr. 1-jén alakult meg a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyár Rt. A gyár 1903 és 1917 között betéti társaságként mûködött. A vállalat festékek és fertôtlenítôszerek gyártásával foglalkozott.

1917 tavaszán alakult meg a Magyar Mezôgazdasági Vegyipari Rt. mûtrágyák elôállítására. A vállalat Magyaróvárott 1921-ben szuperfoszfát-mûtrágyagyárat, majd 1923-ban kénsavgyárat épített. A gazdasági világválság következtében tönkrement, 1933-ban üzemeiben a termelés megszûnt.

1917-ben a Hutter Rt. létrehozta az Elida Magyar Illatszer- és Pipereszappangyár Rt.-t.

1917. szept. 1-jétôl 1919. aug. 1-jéig ismét megjelent a Vegyipari Szakszervezet központi lapja "Vegyipari Munkás" címen.

1917. febr. 5-én hunyt el Felletár Emil gyógyszerész, vegyész, az Országos Mûvegyészeti (Országos Bírósági Vegyészeti) Intézet vezetôje. A törvényszéki toxikológia mûvelôje, hazai megteremtôje volt.

1917. júl. 23-án hunyt el Kerpely Antal kohómérnök, Kerpely Antal (1837–1907) fia. Sok találmánya közül a róla elnevezett forgórostéllyal ellátott gázfejlesztô készülék az egész világon elterjedt.

1971. dec. 19-én hunyt el Tangl Ferenc orvos, egyetemi tanár, akadémikus. Az Állatorvosi Fôiskolán volt élettanprofesszor, majd az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás elsô igazgatója lett. Oldatok elektrokémiai vizsgálatával foglalkozott.

1907 májusában tartották a Vegyészeti Szakszervezeti Szövetség elsô küldöttgyûlését Budapesten.

1907. jún. 27-én alakult meg a Magyar Kémikusok Egyesülete.

1907-ben a Hungária Vegyimûvek megkezdte a rézgálic hazai gyártását, így jelentôsen csökkent e fontos növényvédôszer importja.

1907-ben kezdett termelni a Vacuum Oil Company almásfüzítôi olajfinomítója.

1907. szept. 27-én született Sarudi Imre vegyészmérnök. Szegeden a Mezôgazdasági és Paprikakísérleti Állomáson dolgozott, 1947-tôl mint az Állomás vezetôje. A kísérleti állomásból 1949-ben jött létre a Szegedi Városi Minôségvizsgáló Intézet, amelynek munkatársa lett. Az ásványvíz- és élelmiszervizsgálat körében számos új meghatározást dolgozott ki, illetve már meglevôket tökéletesített.

1897. szept. 6-án Tatatóvárosban, a világon elôször acetilén közvilágítást helyeztek üzembe. Ferenc József szept. 10–15. között találkozott a városban egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral. A díszes világítást a találkozó tiszteletére hozták létre. A berendezést, amely 500 lámpát szolgált ki, a budapesti Acetiléngáz Rt. készítette Berdenich Gyôzô mérnök tervei szerint.

1897-ben létesült Herzfelder és Fröchlich gyufagyára Lajta-Szent-Miklóson. Ez a 100 munkással dolgozó gyár – az országban egyedül – fa helyett papírpépet használt nyersanyagul.

1897. jan. 10-én született Gruzl Ferenc vegyészmérnök. Az Országos Chemiai Intézetben kezdett gabona- és lisztvizsgálattal foglalkozni. Késôbb a Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetôje lett. Lisztminôsítô hálózatot szervezett, Hankóczy Jenôvel búzakatasztert készített. Írásaiból megismerhetô a búza- és lisztvizsgáló módszerek fejlôdése.

1897. márc. 15-én született Winter Ernô vegyészmérnök, akadémikus, a híradástechnikai és vákuumtechnikai ipar kimagasló képviselôje. Alkotásai közül jelentôsek a bárium-elektroncsövek, amelyek a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben versenyképesek voltak. Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság alapító tagja volt.

1897. szept. 19-én született Vándor József vegyészmérnök. 1950–52-ben megszervezte és vezette a Mûanyagipari Kutató Intézetet. 1953–1955 között az Építôanyagipari Kutató Intézet Szilikátkémiai Osztályát vezette. Tudományos munkássága fizikai-kémiai vonatkozású. Gyakorlati munkássága során tápszerekkel, növényvédôszerekkel, az enzimhatás és sejtreakciók kinetikai vizsgálatával, mûanyagok gyártásával foglalkozott.

1887-ben Kolozsvárott vegykísérleti állomást hoztak létre, amelynek feladata elsôsorban a növénytermelés, állattenyésztés és gazdasági iparmûveletek kémiai ellenôrzése volt.

1887. január 5-én hunyt el Herbich Ferenc geológus, egyetemi tanár. Különbözô erdélyi bányáknál dolgozott, majd 1869-ben az Erdélyi Múzeumhoz került. 1879-ig a kolozsvári egyetemen adott elô. Számos értekezése jelent meg Erdély barnaszéntelepeirôl, a vargyasi vasbányáról, Borszék geológiai viszonyairól.

1887. jún. 29-én született Lipták Pál gyógyszerész, egyetemi tanár. A budapesti egyetemen 1940-tôl volt a gyógyszerismeret tanára. Alapító tagja, majd fôtitkára volt a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, 1925-tôl 1947-ig a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítôjének szerkesztôje volt.

1887. márc. 24-én hunyt el Preysz Móric, a pesti reáliskola tanára. 1861-ben a Természettudományi Társulat elé terjesztette eljárását, amellyel meggátolható a bor utóerjedése, ha zárt edényben 70–80 ^oC-ra melegítik, majd légmentesen elzárják. Ezzel megelôzte Pasteurt, aki azonos, ma "pasztôrözés" néven ismert eljárását 1865-ben tette közzé.

1877. ápr. 27-én született Száhlender Lajos gyógyszerész, egyetemi tanár, lapszerkesztô. Than Károly mellett volt tanársegéd és Winkler Lajosnál asszisztens. Élelmiszer-kémiai vizsgálatokat dolgozott ki. Az 1940-ben megjelenô Kémikusok Lapjának fôszerkesztôje, a Természettudományi Társulat vezetôségi tagja volt.

1877. nov. 28-án hunyt el Fleischer Antal kémikus, egyetemi tanár. 1872-ben az akkor alapított Kolozsvári Tudományegyetem Vegytani Tanszékének tanárává nevezték ki. A gyógyszerészképzés terén elért eredményei elismeréséül 1875-ben a Magyarországi Gyógyszerészegylet tiszteletbeli tagjává választotta.

1877. dec. 30-án született Doby Géza Károly növény-biokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hazai és külföldi egyetemeken kémiát, mezôgazdasági kémiát, növényvédelmet adott elô. Az enzimrendszereknek a növények élettani folyamataira gyakorolt hatását vizsgálta.

1872. márc. 14-én lépett életbe az elsô hivatalos Magyar Gyógyszerkönyv.

1872-ben alapították a magyaróvári Vegykísérleti Állomást.

1872-ben alapították a kolozsvári Tudományegyetemet. Az alapítás évében állam és jogtudományi, bölcsész, mennyiségtan és természettudományi karokból állt.

1872. jan. 5-én született Szarvasy Imre egyetemi tanár.

1872. máj. 10-én született Weszelszky Gyula gyógyszerész, a budapesti Tudományegyetem Radiológiai Intézetének vezetôje. Radiokémiai kutatásokkal foglalkozott.

1872. aug. 13-án született Hérics Tóth Jenô vegyész, a gödöllôi Szeszkísérleti Állomás vezetôje. Szeszes erjedéssel, a cukorrépa és termékei szeszipari feldolgozási lehetôségeivel foglalkozott.

1872. szept. 23-án született Richter Gedeon gyógyszervegyész. Az üllôi-úti Sas patikában berendezett laboratóriumában Magyarországon elsôként kezdte meg az organoterápiás gyógyszerkészítmények elôállítását. 1901-ben alapította Kôbányán a nevét viselô európai színvonalú gyárat a Richter Gedeon Rt.-t.

1847. aug. 20-án a Pesti Technikai Vegyészeti Társaság vezetôsége részvénytársasági formában mûködô vegyi gyár alapítását indítványozta, amelyhez Wágner Dániel Soroksári úti laboratóriumát kívánták bôvíteni. A gyárban többek között kénsav elôállítását és szóda tisztítását tervezték. A város az Rt. alapításához az engedélyt a növekvô vegyszerigények miatt meg is adta. A gyár el is készült, de az 1850-es évek közepére tönkrement.

1847. okt. 24-én nevezték ki Nendtvich Károly orvost a József Ipartanoda Kémiai Tanszékének vezetôjévé.

1847. márc. 28-án született Farkas Gyula a kolozsvári egyetem fizika professzora. A termodinamika és a modern fizika egyik elsô jelentôs hazai képviselôje volt.

1822-ben adta ki Kováts Mihály kilenc nyelvû ásványtani szótárát: "Lexicon mineralogicum enneaglottum" címmel. Az ebben közzétett szakkifejezései nagy befolyással voltak a magyar kémiai szaknyelv kialakulására.

1822. márc. 14-én született Szabó József egyetemi tanár, mineralógus, az MTA tagja, 1888-ban igazgatósági tagja. Az ásványtan, földtan, geológia terén jelentôs irodalmi munkásságot fejtett ki. Emlékére a Földtani Társulat Szabó József Emlékalapítványt létesített.

1797-ben Festetics György gróf megalapította a keszthelyi Georgikont, Európa egyik elsô mezôgazdasági fôiskoláját. A fôiskolát 900 holdas tangazdasággal látta el.

1797. ápr. 20-án hunyt el Etienne András luxemburgi származású bányakamarai orvos, a kolozsvári kémiai-metallurgiai iskola tanára, az elsô erdélyi kémiaprofesszor.

1647-ben a borostyánkôi (Pozsony vm.) kénbányák a gróf Batthyány család birtokába kerültek. Több mint egy évszázad múlva itt létesítette Batthyány Tivadar hazánk elsô vegyi gyárát, egy kénsavgyárat.