A magyar vegyipar és kémiatudomány

Mizsey Péter -- Fonyó Zsolt: Hulladékcsökkentési stratégiák a vegyiparban

Környezetbarát technológiák tervezésekor számos stratégiát alkalmazhatunk. Energiahulladékok esetében a helyzet egyszerûbbnek tûnik az anyaghulladékokéhoz képest: az energiafelhasználás intenzifikálására kidolgozott szûkületi pont módszerén alapuló technikával [13] és a szennyvíz-mennyiség minimalizálására javasolt koncepcionális módszerrel [24] lehetséges egyes üzemek és vegyigyárak környezetvédelmi célú fejlesztése is.

Az anyaghulladékok esetében a helyzet összetettebb. Az emisszió csökkentésére kidolgozott szisztematikus technikák elérik korlátaikat az üzemi szinten. A további fejlôdéshez szükséges az egyes változtatások felsôbb szinten, a vegyigyár szintjén történô összehangolása, melynek során figyelembe kell venni az üzemek közti integráció lehetôségét is. Az erre a feladatra javasolt stratégiát követve zárt rendszerû termelés és gazdaságos globális emisszió valósítható meg a vegyigyár szintjén.

Miháltz Pál--Csikor Zsolt--Siska József--Czakó Lajos: Iszapszerû és folyékony hulladékok kezelésének idôszerû problémái és újabb eredményei

A közlemény felhívja a figyelmet a fôleg szervesanyag szennyezôket tartalmazó iszapok és folyékony szerves hulladékok óriási volumenére és a környezetszennyezés tekintetében egyre súlyosabb megítélésükre. Igyekszik összefüggést kimutatni a kezelési eljárások térfogatredukáló és ártalmatlanító hatásai, a szennyezôeltávolítás -- iszapképzôdés mennyiségi viszonyai és a szervesanyag energiatartalmának különbözô (bioliógiai-termikus) felhasználási módjai között. Fejlôdési tendenciájukban mutatja be az iszapstabilizálás-, -kondicionálás és -víztelenítés eljárásainak rendszerét. A végsô elhelyezés nehézségeinek megoldása tekintetében leghatékonyabb égetéses kezelést két alkalmazási területen mutatja be. A hulladék oldószer égetésénél a halogéntartalom veszélyes átalakulási termékei jelentik a fô problémát. A szárítással kombinált iszapégetés energiamérlegének alakulása mellett a nehézfémtartalom megoszlása érdekes és bonyolult a rendszert elhagyó négy vagy ötféle anyagáram között. A szerzôk felhasználják az alkalmat a témához kapcsolódó két nagyfélüzemi kísérleti mérôállomásuk bemutatására is.

Kovács László: Illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának csökkentési lehetôségei

Az illékony szerves vegyületek (VOC) a veszélyes légszennyezô anyagok fontos képviselôi. Magyarország csatlakozott az Európai Unió emisszió csökkentési egyezményéhez. A VOC-emisszió csökkentésének számos lehetôsége van. A cikk ismerteti a VOC-emisszió csökkentés lehetôségeit. Részletes ismertetést ad a VOC-visszanyerô és a roncsolásos elven mûködô eljárásokról, ismerteti azok kiválasztásának és alkalmazásának fô szempontjait.

Körtvélyessy Gyula -- Czermann János: Szennyvizek szervesanyag-tartalmának lebontása szuperkritikus vizes oxidációval

A szuperkritikus állapotú víz elegyedik a szerves anyagokkal és az oxigénnel, ezért a szennyvizekben lévô legváltozatosabb kémiai anyagok igen gyorsan és hatékonyan elbonthatók. A közlemény ismerteti a napjainkban megvalósulás alatt álló technológia megoldási módszereit, problémáit és elônyeit.

Földiák Gábor: A környezetvédelem korszerû sugártechnológia módszerei

Számos kémiai és biológiai sugártechnikai eljárás nemcsak elméletileg és gazdaságilag hasznos, hanem környezetünk védelmét is szolgálja azáltal, hogy csökkenti az energia és a vegyszerek felhasználását.

Kárpáti Attila: Környezetvédelmi irányítási rendszer a MOL Rt. Tiszai Finomítójában

A környezetközpontú irányítás nemzetközi szabványainak célja az, hogy a szervezetek rendelkezésére bocsássák egy hatékony környezetvédelmi irányítási rendszer (KIR) elemeit úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezetekkel kitûzött környezeti és gazdasági céljaik eléréséhez. A Tiszai Finomítóban a KIR bevezetésére az intézkedések 1994. végén kezdôdtek meg. A Tiszai Finomító a brit szabványosító intézettôl 1996. december 19-én kapta meg az ISO 14001 szerinti tanúsítást. A közlemény ismerteti a környezetvédelmi irányítási rendszer bevezetésének folyamatát, valamint a tanusítás érdekében szükséges mûszaki megoldásokat.

Eifert Gyula -- Házi Imre: Klórozott benzolszármazékokkal szennyezett talaj- és talajvíz-tisztítás lehetôségei

A szerzôk konkrét példán mutatják be a környezetet ért szennyezôdés lokalizációjára, illetve kárelhárítására irányuló lehetôségeket, munkákat.

A geológiai, hidrogeológiai, víz- és talajanalitikai vizsgálatok, valamint környezet-toxikológiai modellel történt számítások figyelembevételével lokalizációs rendszer kialakítására és kárelhárítási technológiák kidolgozására került sor.

Bucsky György -- Ujhidy Aurél -- Kápolnai Dezsô -- Borbély László -- Végh Ferenc: Gyártásközi anyalúgok peroxidos oxidációja a Richter Gedeon Rt. Dorogi Fióktelepén

A gyógyszergyártási fázistermékek gyártásából származó jellemzôen imidazol gyûrût tartalmazó szerves szennyezésû anyalúgok hidrogén-peroxidos oxidációjának vizsgálata során a szerzôk megállapították, hogy a szennyvizek szervesanyag-tartalma 50--70 tf%-nyi hidrogén-peroxidos kezeléssel megfelelô mértékben csökkenthetô, és a maradék szennyezés aerob szennyvíztisztítási módszerrel kezelhetô.

A kezelést mûveleti vonatkozásban szakaszosan recirkulációs üzemben, intenzifikált statikus keverôs hôcserélô alkalmazásával valósították meg. A mûveleti vizsgálatok során készített minták biológiai oxigénigénye és a KOI/BOI aránya alapján a kezelést hatékonynak és rugalmasnak találták.

Cserfalvi Tamás: Új analitikai módszer szennyvizek fémtartalmának automatikus ellenôrzésére. Az ELCAD-elv és szennyvíz-monitor

A fémtartalmú ipari szennyvizek által okozott csatornaszennyezések forrásainak felderítésére új analitikai mérési elvet dolgoztak ki, amely alkalmas a kommunális-ipari kevert csatornavízben a Zn, Cd, Cu, Ni, Pb és az összes Cr monitorálására. A spektrometriás mérési elv alapja az elektrolitkatóddal mûködô ködfénykisüléses fényforrás (ELCAD) felfedezése, mely lehetôvé teszi az átfolyó vízminta speciális reagensek és nemesgáz-atmoszféra használata nélküli --- olcsó üzemû --- automatikus elemzését. Az ELCAD Szennyvíz Fémtartalom Monitor prototípusa az Észak-Budapesti Szennyvíztisztító telepen történt kísérleti üzemelése alatt igen jelentôs Cu-, Ni-, Pb- és Cr-szennyezéshullámokat jelzett tipikusan éjjeli idôpontokban, amely igazolja a szándékos ipari szennyezôanyag-kibocsájtásokra vonatkozó elôfeltevéseket.

Kiss Imre: Új hulladékégetô Tiszaújvárosban

1996 szeptemberében új hulladékégetôt helyeztek üzembe Tiszaújvárosban. Az égetô a hulladékok igen széles skálájának égetésére alkalmas. Az égetô üzemeltetésére a TVK Rt. a LOBBE N. V. belga konzorciummal Tiszai Hulladékégetô Kft. elnevezéssel közös vállalatot hozott létre.

Az új égetô forgókemencés 0,850 t/h kapacitású, folyamatos üzemû berendezés.

Az égetô mûszaki adottságai, ill. földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmas a régióban keletkezô veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, így szükségtelenné teheti a veszélyes hulladékok távolabbi égetôbe történô további környezeti kockázatot jelentô szállítását.

Linnhoff, B. -- Tainsch, R. H. -- Kumara, J. D.: Szennyvízáramok ésszerû összekapcsolása. Pinch-technika a szennyvízkezelésben

A közlemény az 1997. évi ACHEMA Magazinban megjelent leírás magyar fordítása. A korábban a Magyar Kémikusok Lapjában is leírt módszert, amelyet a termikus hatásfok javítására dolgoztak ki, most analóg módon alkalmazták a víz visszanyeréséhez és a szennyvízmennyiség csökkentésére. A közlemény ismerteti az eljárás alapjait és alkalmazásának módszerét, amely négy mûveleti lépcsôbôl áll (1. vízforgalmi diagram készítése; 2. kulcs szennyezôk meghatározása; 3. többdimenziós pinch-elemzés végzése; 4. a 3. lépés iterációs ismétlése az optimum eléréséig.

A közlemény gyakorlati példát közöl a kôolajfeldolgozás, vegyipari alapanyaggyártás, a mûanyagfeldolgozás és a papíripar területérôl. A módszer bevezetése 15--20% vízmegtakarítást eredményezett, de folyamatmódosítással és szelektív szennyvízregenerálással 50% is elérhetô.