A magyar vegyipar és kémiatudomány

Cselényi József: A logisztika fejlôdése és alkalmazása a vegyiparban

A logisztika alapjai. Logisztikai rendszer felépítése, elemei. A logisztika fejlôdési tendenciája. A logisztikai rendszer alapelemeit képezô anyagáramlási és információ áramlási rendszer leírása, felépítése. A számítógéppel integrált gyártás (CIM) és a számítógéppel integrált logisztika (CIL) összefüggése. A logisztikai rendszer irányításának sajátosságai. A vegyipar sajátos logisztikai problémája. Néhány példa a vegyipari logisztika területérôl.

Nagy Iván: Vegyipari gyárak számítógéppel integrált irányítása. A logisztika helye az irányítási rendszerben

A hatékony vállalatirányítás fontos eszköze a számítógéppel integrált gyártás (CIM). A gépiparban kialakult rendszerek csak módosítva alkalmazhatók a vegyiparban és ezt tárgyalja a közlemény. A folyamatirányító rendszerektôl induló felfelé haladó és a vezetôi rendszerektôl induló lefelé haladó integrálás példái után az átmeneti megoldásokat is vázolja a szerzô. A globális informatika alkalmazása felé halad a fejlett gazdaság, ehhez kell a hazai vegyiparnak is alkalmazkodni.

Kovács Zoltán: A logisztika oktatása a Veszprémi Egyetemen

Szervezômérnök, mûszaki menedzser és vegyészmérnök hallgatók tanulnak logisztikát nappali és távoktatásos, posztgraduális másoddiplomát adó szakokon a Veszprémi Egyetemen. A tananyag súlypontjai: mi a logisztika?, szállítás és anyagmozgatás, termelés logisztika, készletezés, logisztikai rendszerek megbízhatósága és fenntartása, az integrált logisztikai rendszerek kérdései.

Oktatási módszerek: elôadások, számpéldák, esettanulmányok, önálló feladatok, csoportmunka, szimuláció, játék.

Kiss Péter: PRODSTAR 2: logika a logisztikában

A CHINOIN-ban a logisztikai tevékenységek átfogó, egységes irányítására és korszerûsítésére külön szervezetet hoztak létre. A folyamatok jobb átláthatósága, az egyes tervezési lépések számítógépes támogatása egy olyan moduláris, integrált termeléstervezô, készletnyilvántartó, beszerzési és értékesítési, valamint pénzügyi tervezô integrált programcsomag alkalmazását igényli, amelynek bevezetésével korszerûsödik az egész vállalat nyilvántartási és tervezési rendszere. A programrendszert lépésrôl lépésre, a tervezési lépéseket egymásra építve, alapos elôkészítés után vezetik be.

Majoros János: A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. logisztikai rendszere

A TVK Rt. szervezeti átalakítása, a fejlesztések megvalósulása útján egységes szemléletmód és termelési-szolgáltatási folyamat kialakítására törekszik. A logisztikai folyamat szervesen beépült az üzletágak tevékenységébe. A BPCS és SPED 1 programcsomagok rögzítik minden szervezeti egység által nyújtott teljesítményeket, mely bizonyos ösztönzési módozatok meghatározásának alapja.

A Társaság törekszik a logisztikai folyamat zavartalansága érdekében a szükséges fejlesztések biztosítására. Ennek mértékét mindenek elôtt a gazdálkodás eredményessége határozza meg. Szabad tárolási, szállításszervezési, árukezelési kapacitását a cég lehetôség szerint ,,értékesíti'' a fuvarpiacon, a térségi és azon túli szállításokba való aktív bekapcsolódás útján.

Pósa István: Raktári rendszerek a vegyiparban

A szerzô összefoglalva ismerteti a raktározási rendszereket, figyelemmel a vegyiparban felhasznált és megtermelt anyagok tulajdonságaira. Foglalkozik a különleges méretû és tárolási módot kívánó anyagok tárolásával, logisztikai rendszerekbe kapcsolhatóság lehetôségeivel, kapacitásigény vizsgálatával, megvalósítás feltételeivel.

Rockstroh, A. -- Götz, J. -- Springer, H.-J.: Paszták gazdaságos szállítása. Síkosítóanyag-injektálás nyomásesés csökkentésére}

A közlemény a Chemie-Anlagen + Verfahren 1995. évi 10-es számában megjelent szakcikk tömörítvénye. Bevezetôben a szerzôk a paszták és a sûrûn folyó anyagok folyási viselkedésének elméletét ismertetik, majd a probléma gyakorlati megoldását mutatják be az adagolófúvóka felépítésének és mûködésének, a síkosító anyag specifikációjának, valamint az adagoló berendezés szerkezetének ismertetésével. Megoldásokat mutatnak be meglévô berendezésekhez való alkalmazásra is.

Gerard P. Prendergast: Az Európai Közösség csomagolásra és csomagolóanyagokra vonatkozó direktívája

A 80-as évek vége óta az egész világon egyre nagyobb súlyt kapnak a környezetvédelmi kérdések. Ennek kapcsán merült fel a csomagolás kérdéseinek szabályozására való igény. 1992-ben nyújtotta be az Európai Unió a "Csomagolással és csomagolóanyagokkal kapcsolatos direktíváját", amely szerint csökkenteni kell az alkalmazott csomagolóanyagok mennyiségét, és növelni kell ezek újrafeldolgozását, ill. újrafelhasználását. Cél: az elfogadástól számított 5 éven belül 50--65\%-os visszanyerés és 25--40\%-os újrafeldolgozás. Amirôl a direktíva nem szól, és ez jelenti a legfôbb problémát, hogy ki a feladat teljesítésének felelôse, és hogy ki viselje a felmerülô költségeket.

Négyesi György: Veszélyes áruk szállításáról

A közlemény az ADR alapján ismerteti a veszélyes árut feladók és lerakodók teendôit. Bemutatja továbbá a Richter Gedeon Rt.-nél, az úgynevezett veszélyes áruszállítési megbízott feladatait.