A magyar vegyipar és kémiatudomány

BEMUTATJUK -- BEMUTATKOZIK

Az ACSI LOGISZTIKA Rt. jogelôdje, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet az OMFB irányítása alatt az anyagmozgatás és csomagolás területén a hazai fejlesztési igények felmérésével, fejlesztési koncepciók kidolgozásával és a fejlesztési munkák lebonyolításával foglalkozott. Ennek során igen széleskörû kapcsolatokat alakított ki, mind a hazai fejlesztô, illetve felhasználó potenciális partnerek, mind a fejlett technikát, illetve módszereket kínáló külföldi partnerek körében.

Az ACSI a fejlesztési munkát nem tekintette befejezettnek a hazai eredmények megjelenésével, mivel igen aktív szerepet vállalt azok piaci bevezetésében és elterjesztésében. E célból létrehozott engineering szervezete a fejlesztés során szerzett ismeretanyagának birtokában számos hazai projekt tervezésében és megvalósításában vett részt. Az engineering tevékenység a cég életében egyre meghatározóbbá vált és eredményezte az, hogy az ACSI e területen vezetô szerepet szerzett.

1992-ben megtörtént az átalakulás és létrejött az ACSI LOGISZTIKA Rt., amely a privatizáció során 92%-ban a részvénytársasági menedzsment tulajdonába került.

Az Rt. vezetése felismerve a logisztikai szemléletmód hazai elterjedése következtében fellépô igényeket, a társaság célkitûzését az alábbiakban határozta meg: "Az ACSI LOGISZTIKA Rt. célja a logisztikai rendszerek hazai fejlesztésében és létesítésében vezetô szerep ellátása a hazai és nemzetközi szakmai intézményekkel való szoros együttmûködésben, ami alkalmassá teszi olyan logisztikai szolgáltatások nyújtására, amelyek során a logisztikai gondolkodásmód elônyei a megbízónál a gyakorlatban realizálódnak."

E célkitûzés megvalósítására létesült az Rt. keretében a Logisztikai Vállalkozási Igazgatóság, amelynek tevékenysége:

• anyagmozgatási, csomagolási, raktározási és elosztási technológiák, valamint ezek információs rendszerének tervezése és fôvállalkozási formában történô megvalósítása;
• a megtervezett rendszerekhez kapcsolódó létesítmények, épületek és egyéb berendezések tervezése és kivitelezése.

A fenti tevékenység lebonyolítására a Részvénytársaság tapasztalat és széleskörû szakmai ismeretekkel rendelkezô szakembereket foglalkoztat. Elmondható, hogy jelenleg a legnagyobb logisztikai rendszerek komplex létesítésére vállalkozó hazai cég.

Referenciái között számos, a vegyipar, illetve a gyógyszeripar területén dolgozó cég található. Ezek közül néhány:

• Tiszai Vegyikombinát Rt. -- Tiszaújváros,
• HENKEL Rt. Mosópor Üzem -- Szolnok,
• Alkaloida Rt. -- Tiszavasvári,
• Richter Gedeon Rt. -- Budapest,
• Chinoin Rt. -- Budapest.

A Logisztikai Fejlesztési Központ (LFK) a Világbank Termékpiac Fejlesztési Projekt célkitûzései megvalósításának elôsegítésére jött létre. Az LFK-t az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alapította, és az Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítvány keretében, annak önálló egységeként mûködik, a holland kormány pénzügyi és szakmai támogatásával.

A Termékpiac Fejlesztési Projekt célja olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek elengedhetetlenek azon piaci környezet megteremtéséhez, amelyben a termelôk, kereskedôk és fogyasztók hatékonyan együttmûködhetnek.

Az LFK céljai:

• annak tudatosítása, hogy a hatékony logisztikai módszerek ismerete és alkalmazása alapvetô fontosságú a hazai termelô és szolgáltató szervezetek gazdasági sikereinek eléréséhez,
• a logisztikai szakmai szervezetek, oktatási intézmények, gyakorlati szakemberek együttmûködésének elôsegítése, koordinálása,
• logisztikai irányítás iránti szakmai igények felkeltése,
• fejlett logisztikai módszerek és azok alkalmazásával elérhetô eredmények bemutatása,
• a logisztikai oktatás elterjesztése,
• a logisztika gyakorlati alkalmazásának elômozdítása érdekében szakmai tanácsadás.

Ennek érdekében az LFK a következô szolgáltatásokat nyújtja:

Szemináriumok, tanfolyamok. Az LFK közösen a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társasággal (MLBKT) alap-, közép- és felsôszintû logisztikai oktatást szervez.

Konferenciák, kongresszusok, workshop-ok. Az LFK --- együttmûködve hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, felsôoktatási intézményekkel --- workshopokat, konferenciákat, kongresszusokat szervez és támogat.

Tanulmányutak. Az LFK a megvalósított rendszerek megismerésének elôsegítésére szakmai tanulmányokat szervez vezetô magyar és nyugat-európai válallatokhoz, kereskedelmi egységekhez, logisztikai szolgáltató központokhoz, kikötôkhöz.

Könyvtár és információs szolgálat. Az LFK szakkönyvtárában megtalálhatók a legmodernebb nyugat-európai, amerikai és magyar logisztikai szakkönyvek és folyóiratok. A Magyar Logisztikai Egyesülettel (MLE) együttmûködve, közös kiadásban, minden évben megjelenteti a Logisztikai Évkönyvet.

Az LFK-nál naprakész információk kaphatók:

• logisztikai szervezetekrôl,
• hazai és európai logisztikai eseményekrôl,
• logisztikai szakértôkrôl,
• hazai egyetemi és fôiskolai logisztikai képzésrôl,
• logisztikai szakirányú képzést kapott végzôs hallgatókról,
• logisztikai szofverekrôl.

Bôvebb információ:

HÍREK, ADATOK, INFORMÁCIÓK

Horizon-Multiplan Rt. Molnár Albert helyett 1996. november 27-ével Elek Csaba lett a Humet-R gyógyhatású készítményt gyártó cég vezérigazgatója.

Human Oltóanyag-termelô és Gyógyszergyártó Rt. Annak ellenére, hogy a cégnek gondjai voltak a kórházak fizetôképességével, teljesül, sôt valószínûleg túlteljesül az éves árbevételi terv, 8,4 milliárd forint.

Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1 milliárdos nyereséggel zárta az elsô háromnegyed évet a MOL Rt. Ez igen pozitív eredmény, hiszen a téli kapacitások feltöltése már befejezôdött, de az értékesítés még nem indult be és nem került sor a gázár emelésére sem. Az import gáz köbmétere 13,8 Ft (ez a MOL Rt.-nek 16 Ft-ba kerül), a hazai eladási ár 11,4 Ft (a MOL-nak 12,6 Ft). Várhatólag 8 milliárd m³ lesz az import. Ez így 30 milliárd forint veszeteséget produkál és ezt nem kompenzálja a 4,5 milliárd köbméteres hazai kitermelés haszna sem.

1996 október 29-én ünnepélyesen felavatták a Gyôrt Baumgartennel összekötô Magyarország--Ausztria gázvezetéket, röviden a HAG vezetéket. Az alig több mint két év alatt felépült, 117 km-es vezeték az európai gázrendszerhez köti hazánkat és így növeli a hazai gázellátás biztonságát. Kapacitása évi 4,2 milliárd m³. Az OMV, a MOL-nak megfelelô osztrák cég a megkötött szerzôdésben 2016 végéig évi 3 milliárd m³ gáz szállítását vállalta. Igaz, ez évi 1 milliárd forintos tranzitdíjat is jelent, függetlenül a vásárolt mennyiségtôl. Jelenleg az energia-felhasználásunkban a földgáz 34%-ot tesz ki és az ezredfordulón ez a részarány elérheti a 40%-ot. Mindezzel összefüggésben a MOL Rt. Igazgatósága a földalatti gáztárolási, az ún. Zsana program folytatása mellett döntött.

A 3,7%-os létszámcsökkenés ellenére a bérköltség az inflációt meghaladó mértékben, 32,2%-kal nôtt.

1996 novemberében a MOL megkezdte a 2 tf.%-os benzoltartalmú motorbenzinek gyártását, megszüntetve a korábbi 3 tf.%-os minôséget. A gázolajoknál kéntartalom-csökkentést hajtott végre a korábbi 2 s.%-ról 0,05 s.%-ra és ezzel együtt javította a téli hidegszûrhetôségi hômérsékletet is (az új érték --15 ^oC). Az új motorbenzin benzoltartalom-elôírás túlteljesíti az EU szabványban foglalt követelményt, a gázolajok kéntartalom-csökkentésével pedig a MOL negyedéves elmaradással követi az EU normát. Az új elôírásokat szabványok rögzítik.

1996 decemberében avatta a MOL elsô szlovákiai üzemanyag töltôállomását Érsekújvárott és az év végéig egy másik MOL 2000 típusú kutat helyeznek üzembe a szlovákiai Párkányban is. Ezzel a Magyarországon kívüli MOL feliratos kutak száma nyolcra emelkedett: a maradék hat közül négy Romániában, kettô pedig Ukrajnában mûködik. A MOL tervei szerint a külföldi kutak száma tovább fog növekedni.

MOLTRADE--Mineralimpex Rt. A MOL Rt. 100%-os leányvállalata a kôolaj és az alapanyagok beszerzésével és a termékek külkereskedelmével foglalkozik, szoros együttmûködésben a MOL Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazatával. 1996 augusztus 1-tôl Ulrich István a cég vezérigazgatója.

Tiszai Vegyi Kombinát Rt. A Tiszaújvárosi Önkormányzat a tözsdén kívül értékesítette a birtokában lévô 10,5%-nyi részvényét. A papírokat a Bankár Kft. vette meg, majd az igazgatóság felhatalmazása alapján a TVK Rt. A vásárlás célja a vezetôi részvényvásárlási opció lehetôségének megteremtése, illetve befektetés.

Átszervezték a Mûanyag Profitcentert: négy üzletágat hoztak létre: az Agroplastot Iván László igazgató vezeti és agrofóliát gyártanak. A Biafol igazgatója Bazsó Antal, termékük a biafol fólia. A Flexofol a csomagolóanyagok, a Formplast pedig a fújt üreges testek gyártását fogja üzletágba Lévai András és Holló László igazgatók vezetésével. A mûanyagfeldolgozás teszi ki a TVK Rt. értékesítésének 12át.

Az üzembe helyezett hulladékégetô önálló vállalkozásként fog üzemelni: Tiszai Hulladékégetô Kft. néven. Tulajdonosa 51%-ban a Lobbe Holding, Németország és 49%-ban a TVK Rt. Alaptôkéje 25 millió forint, de a beruházás 1,2 milliárd forint volt. Kapacitása 7000 tonna. A TVK-ban képzôdô hulladék csak 4000 tonna évente, így bérégetést is végeznek majd.

Nikecell Kft. Növekszenek az igények a Nitrokémia leányvállalataként alapított fûzfôi cég habosított terméke iránt, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Szlovákiába, Ausztriába exportálnak.

Polisztirol gyártó üzemet épít a Hirsch osztrák cég Sárváron 30 millió schillinges beruházással. Az üzem 1997 januárjában indul.

Budapesti Vegyimûvek Rt. Együttmûködési megállapodást kötött a cég a MOL-Chem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel növényvédôszereinek és mûtrágyáinak értékesítésére. Változott a cég székhelye, ez átkerült az Illatos út 19--23. alá. Az eddigi Kén utcai központ telephelyként mûködik tovább.

A BV Rt. Igazgatósága döntött a garéi hulladék égetésére alakult francia-magyar leányvállalat, a Hungaropec Rt. alaptôkéjének emelésérôl. A francia partner 380 MFt-nyi alaptôkeemelést hajt végre és 26%-os tulajdoni hányadának megfelelôen emel a BV Rt. is. A dorogi próbaégetést követôen a Dorogi Égetô Kft. 150 000 Ft/tonna hulladék árajánlatot adott a garéi, döntôen poli-klór-benzolokat tartalmazó termék égetésére.

Grabo Kft. Vizsgálatot indított a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Rendôr-fôkapitányság a Graboplast Rt. holdinghoz tartozó cég ellen környezetre veszélyes hulladék elhelyezésének gyanúja miatt. A gyôri szeméttelepen tárolt hulladékban ugyanazokat a komponenseket --- izopropil-alkoholt, metil-etil-ketont, illetve terpentinolajat --- találtak, mind a Grabo Kft.-ben, illetve a holdinghoz tartozó Kesztölci Tapétagyárban. A holding vezetôi idegenkezûségre hivatkoztak.

Gyógyszerkutató Intézet Kft. A 6 gyógyszergyár tulajdonában lévô cég 1996 november 13-i rendkívüli közgyûlésén a tulajdonosok azonnali hatállyal felmentették dr. Kovács Gábor ügyvezetô igazgatót. E teendôk ellátásával 1997 június 30-ig dr. Galamb Vilmost bízták meg. Most folyik a Kft. értékesítése. Ennek részleteirôl a következô alkalommal számolunk be.

SZEVIKI Szerves Vegyipari Kutató Intézet Rt. A GYKI Kft.-vel analóg tulajdonosváltási folyamat a másik --- volt gyógyszeripari tulajdonú --- vállalatnál már 1995-ben lezajlott. Az elôzetes adatok szerint a SZEVIKI Rt. az 1996. évet szerény nyereséggel zárja. A kutatás-fejlesztési megbízások csökkenését a cég a piaci terület szélesítésével és eljárásainak saját megvalósításával próbálta --- a jelek szerint sikeresen --- kompenzálni. Kapcsolatot alakított ki a külföldi finomvegyszer gyártó cégekkel, valamint több, illatanyagot felhasználó vállalkozással. Ezeknek kisvolumenû, de nagy értékû termékeket állít elô és szállít jó minôségben. Ez és a megbízóknál megvalósult fejlesztésekbôl származó haszonrészesedés és licencbevétel teszi ki a SZEVIKI Rt. forgalmának több mint 50%-át.

Nemzeti Profil. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott, Környezet és Fejlôdés Világkonferenciáján 172 állam delegációja önálló fejezetben egyezett meg a kemizáció és a kémiai biztonság kérdései tekintetében. Ennek végrehajtására Stockholmban 100 ország, köztük hazánk részvételével létrejött az Intergovernmental Forum on Chemical Safety. Ez úgy határozott, hogy 1997 elejére valamennyi tagország elkészíti az ún. Nemzeti Profilt, mely az adott ország jogi, intézményi, adminisztratív és technikai lehetôségeit foglalja össze a kémiai biztonság tekintetében. A Népjóléti Miniszter tárcaközi bizottságot hozott létre dr. Lépes Péter államtitkárhelyettes vezetésével. Megbízták Prof. Dr. Ungváry Györgyöt, mint felelôs nemzeti koordinátort és az érdekelt minisztériumok képviselôibôl munkacsoportot hoztak létre az állapotfelmérés elkészítésére. Ehhez az ENSZ egy útmutatót szerkesztett, melyet négy országban elôzetesen kipróbáltak.

1996 november 21-én több mint 100 résztvevô meghívásával Nemzeti Tervezési Értekezletet tartottak. A minisztériumok, állami és oktatási intézmények, szövetségek és egyesületek, a szakszervezetek, valamint a legfontosabb zöld mozgalmak kaptak meghívást erre.

A résztvevôk és köztük a Magyar Kémikusok Egyesülete és annak Biztonságtechnikai Szakosztálya, a Budapesti Mûszaki Egyetem, a Veszprémi Egyetem, a MAGYOSZ képviselôi, hogy csak néhányat említsünk a kémikus vonatkozások közül, igen aktívan vettek részt az egyes bizottságok megalakításában. Ezek többek között a vegyi anyagok gyártásával, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos helyzettel, a vonatkozó törvényekkel, a vizsgáló és fejlesztô infrastruktúrával, külföldi kapcsolatokkal, az információs rendszerekkel, az oktatással és a pénzügyi forrásokkal fognak foglalkozni. Minden bizottságot valamelyik minisztérium, illetve az onnan kijelölt koordináló vezet majd és az értekezleten a fenti szervezetek közül igen nagyszámú jelezte részvételét. A MKE és a Biztonságtechnikai Szakosztály több bizottság munkájában vállalt aktív tevékenységet. Az idôtáv igen szoros, mivel 1997 február végéig kell az anyagot elkészíteni, mikoris egy hasonló értekezlet fogja a helyzetfelmérést elfogadni a kormány számára javasolt feladatokkal együtt.

Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság. A Központi Mûszaki Fejlesztési Alap nagysága --- folyó áron --- 1995-ben az 1988. évi érték negyede volt, ez folyó áron a 10%-ot sem érte el. A GDP-hez viszonyított érték 0,42%-ról 0,06%-ra csökkent. 1995-ben a KMÜFA 63%-át az OMFB, 37%-át a tárcák osztották el.

Az OMFB által elosztott pénz kétharmada költségek fedezésére, 15%-a K+F eszközök, 5%-a pedig licenc, know-how vásárlásra fordítódik. Tudományos konferenciákra, kiállítások szervezésére 14% jutott. A támogatások kétharmadát még mindig budapesti pályázók kapták, az OMFB folyamatosan próbál vidéki pályázókat is bevonni.

Az összegek 52%-át kamatmentes kölcsönként, 48%-át pedig visszatérítés mentesen kapták a nyertesek. Ezen belül az exportfejlesztési pályázatnál a visszatérítési kötelezettség gyakorlatilag teljes, míg az infrastruktúra pályázatnál pedig 0% volt. Az alkalmazott K+F pályázatoknál az átlagos visszatérítés 72%-os volt, ez utóbbi tette ki a kifizetett összegek 53,2%-át.

A pályázatok felét termelô szervezetek nyerték, az egyetemek 10,2, a költségvetési kutatóhelyek 15,8%-ot kaptak.

A CEFIC (Európai Vegyipari Szövetségek Szövetsége) szokásos év végi gazdasági konferenciáján az európai multinacionális cégek vezetô közgazdászai ismertették Európa vegyiparára vonatkozó elemzéseiket és prognózisaikat.

Európa gazdaságának 1996. évi növekedése kiábrándítóan alacsony. Becslések szerint az elôzô évi 2,6%-kal szemben a GDP ez évben mindössze 1,2%-kal, az ipar termelése 0,6%kal, a vegyiparé kevesebb mint 2%-kal növekszik.

Az okok:

• A legtöbb európai ország kormányzata restriktív fiskális politikát folytat ez évben annak érdekében, hogy a maastrichti 3%-os költségvetési deficit-korláthoz közelebb jussanak.
• 1994--95-ben viszonylag magas termelôi készletek halmozódtak fel, melyek egy részét 1996-ban "felélték''.

A prognózis készítôk 1997-ben a GDP 2%-os, az ipari termelés 2,5%-os, a vegyipari termelés 3%-ot meghaladó növekedésével számolnak. Az optimizmusra az ad okot, hogy:

• a belsô kereslet várhatóan 3%-kal növekszik,
• a megfogyatkozott készleteket ismét fel kell majd tölteni,
• az export piacok javulnak, a közép- és kelet-európai országok vegyi termékek iránti kereslete növekszik, az Ázsiába irányuló export lehetôségeket pedig kifejezetten jónak ítélik,
• a vegyitermék export 1996-ban 3,5%-kal, 1997-ben pedig több mint 4%-kal növekszik.

A vegyitermék import 1996-ban 2,8%-kal, jövôre pedig közel 4%-kal bôvül.

A gyári értékesítési árak 1996-ban várhatóan 1,7%-kal alacsonyabbak lesznek a múlt évinél, 1997-ben azonban 1%-os vagy ezt meghaladó árnövekedést várnak.

A gazdasági konferenciának minden évben egyik fontos témaköre, hogy miként alakul Európa vegyiparának versenyképessége a világ fontosabb régióival --- elsôsorban az USA-val --- összehasonlítva. Az összehasonlítás már évek óta kedvezôtlen Európa számára. Az árbevételarányos "üzemi eredmény" az USA és Európa vegyiparában a következôk szerint alakult 1995-ben:

Mindebben kétségtelenül szerepet játszik az USD strukturális gyengesége. Míg 1990--1996 között nemzeti valutában számolva az európai vállalatok csak kb. 5%-kal tudták növelni eladási áraikat, addig az USA-vállalatok legalább 15%-kal növelték áraikat természetesen $-ban számolva.

A versenyképesség eltérô alakulásában lényeges szerepet játszik, hogy az USA-ban sokkal olcsóbban lehet az energiahordozókhoz jutni, mint Európában. Az árkülönbség 1995-ben

volt Európa hátrányára.

A CEFIC számításai szerint 1 tonna olajegyenérték 1995-ben az USA-ban 151 $-ba, Európában 211 $-ba került. (40% különbség!).

Saját számításaink szerint 1996 elején 1 tonna olajegyenértékért a magyar vegyipar 213 $-t fizetett. Figyelemmel a villamos energia ipar és az energetikai vállalatok privatizálására és az ehhez kapcsolódó áremelésekre, azt a sajnálatos következtetést kell levonnunk, hogy emiatt nem csak az USA-val, hanem Európa vegyiparával szemben máris versenyhátrányban vagyunk, és a küszöbönálló áremelések miatt a hátrányunk még növekedni fog.

Végezetül megemlítem, hogy az USA javára billenti a mérleget az a körülmény is, hogy az egységnyi termelésre esô munkaerô-költség (közterhekkel együtt) az USA-ban 39%-kal alacsonyabb, mint Európában.