Egyesületi élet

MKE HÍREK

Az MKE Intézôbizottsága 1997. február 5-én tartotta az új év elsô ülését. Az ülés fô napirendi pontja volt az 1997. évi külföldi utazások jóváhagyása. Az utazásra fordítható pénzeszköz nagysága nem változott. Egy-egy utazásnál 1997-ben is az IB maximálta a támogatás értékét. Az igények nagy részét a nemzetközi szervezetekben képviseletet betöltô bizottsági tagok utazása tette ki.

A különfélék között az Intézôbizottság határozatot hozott arról, hogy egy négytagú bizottság a legközelebbi ülésre összeállít egy tervezetet az MKE küldetésének újrafogalmazásáról, melyet széles körben kell megvitatni.

Az 1997. június 6-ára tervezett közgyûlés ünnepélyességét az MKE fennállásának 90. évfordulója adja. Az évforduló is megerôsíti a küldetés megfogalmazásának szükségességét.

A továbbiakban az IB javaslatot kért 2 fô kijelölésére, akik a Lengyel Kémikusegyesület meghívására egy szeptemberben Gdanskban megrendezésre kerülô konferencián vesznek részt, valamint az Amerikai Kémikusegyesület már hagyománnyá vált ez évi meghívására. A kijelölést ez évben a kutatás, egyetemek területérôl várja az IB.

Az IB a Mûvelôdési Minisztérium felhívására a Nemzetközi Diákolimpia résztvevôinek felkészítését támogató döntést hozott.

Az IB tagok kegyelettel emlékeztek meg az 1996 decemberében elhunyt Horváth Gyula és az 1997 januárjában elhunyt Szilágyi Antal sok évtizedes munkásságáról. Az MKE temetésükön való részvétellel is kifejezte kegyeletét.

MTESZ HÍREK

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1996. szeptember 28-án Együttmûködési Keretmegállapodást kötött a "Magyarország Európai Uniós csatlakozását elôkészítô kormányzati kommunikációs stratégia'' megvalósításában való részvételrôl. Az együttmûködés a Kommunikációs Stratégiára épülô konkrét, egyedi és a késôbbiekben meghatározandó, együttmûködô jellegû projektek formájában ölt testet.

A MTESZ Szövetségi Tanácsa 1996. októberi ülésén javasolta, hogy az Oktatási Kabinet, illetve a Humánpolitikai és Képzési Osztály, valamint a Technika Házak bázisán a tagegyesületek aktív részvételével jöjjön létre Képzési Tanács, valamint a MTESZ hivatali szervezetének keretei között Oktatási Központ, amely nem különálló szervezet lesz, hanem meghatározott jogkörben mint a testület és a hivatali szervezet része, koordináló szerepében önállóan jár el a szakképzési kérdésekben.

A MTESZ Szövetségi Tanács 1996. decemberi ülésén Göncz Árpád köztársasági elnök és dr. Hegyháti József, az IKIM helyettes államtitkára részvételével került sor az 1996. évi MTESZ díjak és Emlékérmek átadására. Az 1996. évi MTESZ díjazottak között volt: Dr. Szabadváry Ferenc, az MKE Vegyipartörténeti Szakosztályának elnöke, a MTESZ TTB tagja.

Az ülésen a MTESZ Szövetségi Tanács kettôs jelöléssel --- a jelöltek programjainak meghallgatását követôen --- titkos szavazással két évre a MTESZ elnökének választotta Havass Miklóst, az MTESZ Elnökség tagját.

A Szövetségi Tanács az MTESZ teljes jogú tagjai sorába felvette a Magyar PB Gázipari Egyesületet.

A Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság között Együttmûködési Megállapodás jött létre.

A Polgári Védelem és a MTESZ kölcsönösen és elkötelezetten segíteni kívánják országos szinten és a megyei technika Házak és parancsnokságok szintjén is a szakmai és a lakossági tájékoztatást, mûszaki-technológiai tapasztalatcserét, melyek érdekében közös akciókat szerveznek.

A MTESZ Szövetségi Tanácsa állást foglalt amellett, hogy a MTESZ központilag koordinált feladatként országos napilapban hirdesse meg valamennyi tagegyesületet, mint kedvezményezettjét az 1%-os adófelajánlásnak.

Híradás a Mérnök Kamarák megalakulásáról

Az Országgyûlés 1996. június 25-én ellenszavazat nélkül elfogadta a Tervezô és szakértô mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt. A törvény július 10-én a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg. Ez a törvény képezi a jogi alapját a Mérnök Kamara (MK) létrehozásának, azaz az ezt alkotó területi és országos szervezet megalakulásának.

1996. novemberében Szekszárdon megalakult a Tolna Megyei Mérnök Kamara. Ezt követôen az országban további 18 megyében a tervezô és szakértô mérnökök részvételével léttrejöttek az önálló jogi személyiségû kamarák.

A törvény kötelezô tagságról rendelkezik a jogszabályok által jogosultsághoz kötött tervezôi és szakértôi tevékenységet végzôk számára, hiszen 1997 júliusától csak MK tagság mellett tervezhetnek és szakérthetnek a mérnökök a szabad piacon. A hatósági engedélyhez kötött dokumentumok ellenôrzésénél a hatóságok ellenôrizni fogják a tervezôk jogosítványát és kamarai tagságát is.

A Területi Mérnöki Kamarák küldöttei 1997. január 11-én a budapesti országos küldöttértekezleten megalapították a Magyar Mérnöki Kamará-t, amely meghatározott alapszabály alapján az országos feladatok végrehajtásával foglalkozik.

A Magyar Kémikusok Egyesülete felvette a kapcsolatot a Mérnök Kamarával, annak szervezô és tisztségviselô személyeivel. Vizsgálja és kialakítja a kapcsolattartás és együttmûködés lehetôségeit és feltételeit. Ennek tartalma és formája a jövôben természetesen függ a kémikus társadalom azon rétegének igényeitôl, akinek szakértôi tevékenysége a törvény szabályozásához kötött.

A témáról és a kémikus társadalom abban való érdekeltségérôl a késôbbiekben beszámolunk.

Bevezetés

A Magyar Kémikusok Lapjának a profilját utoljára hat évvel ezelôtt tekintettük át. Az akkori váltás fôbb gondolatai a következôk voltak: a lapnak nem célja a tudományos cikkek megjelentetése, mivel erre a Magyar Kémiai Folyóirat hivatott. Ezzel szemben minél szélesebb olvasótábor számára kell az általános kémiai ismeretanyag továbbítójának, valamint a magyar kémiai közélet eseményei krónikásának lennie. A lap történelmérôl és errôl a váltásról részletek találhatók az 1995-ben megjelent cikkben (MKL, 50 (4) 153--162).

Az elmúlt évtized hatalmas változást hozott hazánkban, ami módosította egy ilyen "népszerû'' lap iránti olvasói igényeket. Sajnos nem készült ezekrôl átfogónak tekinthetô felmérés: a Szerkesztô Bizottság visszajelzéseire és néhány olvasótól begyûjtött véleményre támaszkodhatott csak a fôszerkesztô.

A lapot a szponzorok támogatása tartja el, az eladásból származó bevétel nem volt számottevô, a példányszám az elmúlt idôszakban folyamatosan csökkent. Megjelentek a hirdetések és a fizetett cikkek, de arányuk nem jelentôs.

Az elmúlt évek legfôbb tanulsága a piac meghatározó szerepének felismerése. Egy lapnak is meg kell fogalmaznia küldetését, döntenie kell, hogy kiknek és mit akar mondani. Ehhez figyelembe kell venni, hogy az olvasók milyen lapok közül választhatnak és miben akar a Magyar Kémikusok Lapja más lenni, mint a konkurencia.

Az lap elmúlt néhány évének értékelése

Szemben a néhány elvégzett egyéni értékeléssel, megpróbáltam az elmúlt három év példányait áttekinteni és a megjelent közleményeket osztályozni. A szempontlista teljesen önkényes volt, gyakran nehézséget okozott a több helyre is illeszthetô cikk besorolása. Szintén szubjektív értékelést jelentett a "tudományos, vagy eredeti közlemény'' elkülönítése a többitôl, amelyeket közérdeklôdésre számot tartónak számítottam és tématerületük szerint tovább bontottam ( 1. táblázat).

Megvizsgáltam a Vállalati Hírek rovatot is, kigyûjtve a cégek számát, melyekrôl szó esett. Ezek nagy része természetesen évrôl évre ismétlôdik, de néhány közülük -- sajnos -- eltûnt, és változott az a kör is, akikrôl információt tudtam találni. Ennek megítélésére megadom a cégek teljes számát fô termékterületük szerint csoportosítva, akikrôl szó esett a három év alatt: ebbôl megítélhetô a hazai vegyipar lefedettsége ( 2. táblázat).

Az utolsó sorban a nonprofit szervezetekrôl és a végrehajtó szervekrôl szóló hírek száma található (OMFB, Magyar Szabványügyi Hivatal, alapítványok, KÖVET stb.).

Látható, hogy a mosószeripar hírei -- fôszerkesztôi kérésre -- dinamikusan nôttek, és bôvült a megjelenô cégek összes száma is évrôl évre.

A konkurens lapok jellemzôi

Lombik és Reaktor: negyedévente 50 oldalon megjelenô, nemrég indult, ingyenes folyóirat. Reklámokkal, olvasói válaszlevéllel, de emellett színes, magazinszerû cikkekkel. Ezek jellemzôje a személyes hangvétel, gyakoriak az interjúk. Szakcikkei színvonalasak és egy-egy terület jó összefoglalását adják, amit a felkért szerzô személye is garantál.

Chemistry and Industry: kéthetente jelenik meg 45 oldalon. Igen sokban hasonlít az MKL-re. Néhány -- általunk is megpróbált, de sikertelen -- ötlet ott mûködik. Ilyen pl. a levelezési rovat, a szerkesztôségi megjegyzések, a szabadalomismertetés. Igen széles a hírrovata. Ebben nemcsak rövid, hanem -- nyilvánvalóan a cégek által kiadott -- hosszabb, fél oldalas híranyagok is szerepelnek. A lap jelentôs részét töltik ki a hirdetések. Minden bizonnyal e két utóbbi megoldás jelenti a lap bevételi forrását.

Chemical and Engineering News: hetente jelenik meg, 60 oldalon. Ugyanaz mondható el, mint a Chemistry and Industry esetében: igen aktív levelezési rovat, friss hírek, egy-egy szakmai téma néhány oldalas alapos kifejtése. A lap egyedi vonása a törvénykezési kérdések tárgyalása: hírek, kommentárok, mindez persze a kémiával kapcsolatos kérdésekrôl. A nagyszámú hirdetésben jelentôs részt foglalnak el az álláshirdetések. Szokásos a célszám, vagy az a megoldás, hogy a lap egy része egy témával foglalkozik: polimerek, megrendeléses gyártások stb.

Chemical Engineering (European Section): negyedévente jelenik meg 180 oldalon. Kiemelkedô részt töltenek be az Európai Közösséggel kapcsolatos kérdések, pl. a kutatási keretprogram, de olyanok is, hogy milyenek a bérek és az álláslehetôségek Európában. Beszámolnak új termékekrôl és technológiákról, de ezek nyilvánvalóan fizetett cikkek, amit az is mutat, hogy a további érdeklôdôket a szokásos bekeretezendô szám és visszaküldhetô válaszlevél szolgálja ki. Nem hiányzik a karbantartás, a környezetvédelem, a biztonságtechnika és a számítástechnika sem. A lap már közelebb áll a hirdetésmagazinhoz, mint egy önálló kiadványhoz.

Chemica Oggi: havonta jelenik meg 70 oldalon. Nagyszerûen ötvözi a hirdetéseket az igen színvonalas szakmai cikkekkel. Elôbbiek elkülönítve helyezkednek el, szintén olvasószolgálati levél megoldással. Találhatók itt részletes, fizetett cégismertetôk is. A cikkek nem "tudományosak", hanem egy-egy szakterületet fednek le átfogóan, sok-sok példával illusztrálva. Találhatók itt kémiai módszerek, pl. az ozonolízis (természetesen a Chemie Linztôl), enzimes redukciók, felületkezelt magnézium-hidroxid termékismertetô, vagy az UV spektroszkópia alkalmazása a gyógyszeranalitikában (természetesen Görög Sándor tollából).

Chemical Technology Europe: kéthavonta jelenik meg 50 oldalon. Ingyenesen is hozzáférhetô folyóirat, ennek ellenére meglepôen tartalmas, néhány hosszabb és sok rövid, már kifejezetten reklámcélú és ízû szakmai cikkel. Vállalati hírek, gazdasági adatok, személyi hírek teszi teljessé a képet. Mint az EFCE folyóirata részletesen foglalkozik ennek eseményeivel, illetve azok elôrejelzésével.

Chemical Week: hetilap 40 oldalon. Kifejezetten hírújság, leghosszabb cikke másfél-két oldal. Két érdekes vonást szeretnék kiemelni: az egyik a nagyon alaposan tárgyalt gazdasági hírcsokor: profitok, cégvásárlások, új beruházások, részvényárak, ezek változásai, személyi hírek. Közli a fôbb alapanyagok US és európai árait. Másfelôl igen behatóan foglalkozik a kormányok, a törvényhozás vegyiparral kapcsolatos kérdéseivel. Hirdetések bôségesen találhatók, egész oldalas vagy pedig apróhirdetés formájában is. Az olvasó ezeket néha válaszlevél formájában kiszedheti. Így adnak lehetôséget az elôfizetésre is. Közli a lap a cégek world wide web-jeinek címlistáját is.

Chemical Market Reporter: kéthetente megjelenô 40 oldalas hírlap. Nagyon hasonlít a Chemical Week-hez, de nagyalakú és cikk gyakorlatilag nincs benne. A rövid hírek jellemzôek, ezek gazdaságiak, de tartalmaznak technológiai vonatkozásokat is. Igen részletes, több oldalas árlistát közöl az amerikai alapanyag és finomkémiai termékárakról. Jellegzetes rovata a Chemical Profil, melyben egy-egy vegyi termékrôl adja meg az USA gyártókat, azok kapacitásadatait, ártrendet, felhasználási arányokat és jövôképet. Bôséges a reklámanyag. Sokat foglalkozik az amerikai törvénykezéssel, valamint személyi hírekkel. Egy évre elôre megadja, hogy milyen célszámokat fog megjelentetni, nyilvánvalóan a csatlakozó hirdetések miatt. Ezek az újsághoz fûzve jönnek ki és hosszabb elemzô cikkeket tartalmaznak. Ezek általában fizetett cikkek, kevés adattal, információval, szakmailag nem túl érdekesek, de jól jellemzik az adott terület helyzetét.

Performance Chemicals: kéthavonta jelenik meg 60 oldalon. Igen érdekes és tartalmas, szakmai összefoglaló jellegû cikkek mellett vállalati híranyag található benne, mely eljárásokat, gazdasági kérdéseket és a törvénykezés hatását mutatja be. Kitûnô táblázatok és grafikonok adnak információt a termelési változásokról, vagy akár összefoglalóan -- névvel, címmel -- egy-egy tématerületen dolgozó vállalatokról. Nyilvánvalóan ebbe pénzért lehet bekerülni, de igen jó reklám.

Speciality Chemicals: havilap 50 oldalon. Igen hasonló az elôzôhöz, talán az olvasószolgálati válaszlevél-lehetôség jelent többletet és persze reklámbevételt.

Chemie, Das Österreichische Magazin für Wirtschaft und Wissenschaft: havilap 30 oldalon. Amint a címe is mutatja, kifejezetten magazin jellegû, érdekes cikkekkel pl. a kémiai-terrorizmusról vagy az ózonpajzsról vagy a mérlegekkel való mérés hibájáról. Sok arcképpel és sok történettel az ismert közszereplôkrôl. Emellett néhány oldalon rövid hírek csokra és viszonylag kevés reklám.

LC-GC International: havilap 60 oldalon. Kifejezetten a kromatográfusoknak szóló, de teljesen ingyenesen terjesztett, szakmailag igen magas színvonalú folyóirat. Azért vettem be az ismertetésbe, mert a számonkénti 6--7 db cikk megvalósítja azt, amire szerkesztôségünk olyan régen vágyik: a kromatográfiás napi gyakorlat problémáinak, azok megoldási módjainak a szakmailag igen alapos ismertetését. Érthetôen, követhetôen, sok ábrával, de mégis szakmailag igen színvonalasan. A nagyhírû szerzôkön látszik, hogy napi tapsztalataikat mondják el.

Pharmaceutical Technology Europe: ingyenes havilap 50 oldalon. Hasonlít az elôzôre, de a gyógyszerkiszereléssel foglalkozik. Cikkei szakmailag már nem olyan jók, több bennük a reklámelem, a szerzô cégének dicsérete.

Küldetés, olvasói igények

Mivel ilyen felmérés nem volt, ezeket a konkurens folyóiratok megoldásai és saját elképzeléseim alapján próbálom meg összeállítani.

Az elsô kérdés az, hogy mi a célunk?

Úgy gondolom, hogy a következô:

• nyereség elérése (a példányszám növelése, hirdetôk, szponzorok megnyerése),
• az olvasók (hogy kik ezek, lásd alább) informálása,
• a kémia és az Egyesület népszerûsítése,
• szakmai publikációs fórum biztosítása,
• események megörökítésének fóruma (vállalati, személyi hírek, vagy technológiák bevezetése, díjak, egyesületi élet).

Sokan az elsô célt eszköznek tekintenék, de látni kell az igen szoros összefüggést a célok között: hirdetôk csak nagy példányszámnál jönnek, ugyanez a szponzorok célja is. A "népszerûsítés" cél esetén is fontos a példányszám, de itt a szponzornak az Egyesületnek (is) kell(ene) lennie.

Kit akarunk olvasónak megnyerni?

Véleményem szerint:

• csak a vegyész képzettségûeket (közép- vagy felsôfokú),
• a kémia iránt érdeklôdôket,
• a vegyiparban dolgozó bármely képzettségûeket.

A lap terjesztési módja eléggé meghatározza a kérdést. A jelen helyzetbôl következik, hogy olvasókat az MKE tagjai környezetében dolgozók közül lehet megnyerni. Ezek a legváltozatosabb iparágakban dolgoznak, tehát ez is arra mutat, hogy széles körben érdeklôdésre számot tartó lapot kell csinálni.

A Magyar Kémikusok Lapjának küldetése

Az alábbi javaslatomat vitára kellene bocsátani, majd a kialakult végleges szöveget a Szerkesztô Bizottság által elfogadtatni.

Az MKL küldetése, hogy a magyarul beszélô, a kémia iránt érdeklôdô olvasókat a vegyi alapanyagok, finomkémiai termékek, gyógyszerek, növényvédôszerek, kôolajszármazékok, a háztartásban használt vegyi anyagok teljes életciklusáról, valamint az ehhez kapcsolódó magyarországi eseményekrôl (végrehajtó, törvényhozó, versenyszférán belüli, illetve nonprofit szervezetek) tájékoztassa.

Javaslatom

• Kategorikusan meg kell szünteti az elméleti cikkek megjelentetését. A döntési pont az legyen, hogy a cikk foglalja össze az adott téma legújabb eredményeit, de egy Petriket végzett is értse meg és érdekelje.
• Ki kell terjeszteni a szemle témáit a napi politikai történésekre is. Ilyen pl. most (1996--1997 fordulóján) a méregrendelet, amirôl újra lehetne írni. Mindenkit érint, mindenki megérti, mindenkit érdekel.
• Szaporítani kell a fiataloknak szóló anyagokat (oktatás, munkalehetôségek, fizetések a vegyiparban).
• File formátumú cikkbeérkeztetéssel jelentôsen rövidíteni lehetne a megjelentetés átfutási idejét. Megfontolandó a file formátumú terjesztés is, ez is csökkenti a költségeket.
• A kémiai anyagismeret növelésére a "Csúcstechnológiák", a "Building block", illetve az egyszerû termékismertetôk megjelenésének arányát növelni kell. Ezt mindenki megérti, és bárhol is dolgozzon, hasznosítani tudja.
• Növelni kell a lap magazin jellegét, pl. személyi hírekkel, interjúkkal.
• Meg kel valósítani az olvasókártyákat: megcímzett válaszlapot kell a lap mellé adni, amiben visszajelzéseket, reklámra való bejelentkezést vagy azokra való reagálást nyerhetünk.