A magyar vegyipar és kémiatudomány


Ö S S Z E F O G L A L Á S O K

Kôrösné Fraknóy Veronika: Buzágh Aladár (1895--1962) helye és szerepe a kolloidkémia történetében

A szerzô végigvezet Buzágh Aladár kolloidkémiai munkásságának fôbb állomásain, röviden vázolva azokat a területeket -- peptizáció, üledékszabály, adhézió, kontinuitás elmélet, diszperz rendszerek állandósága --, melyekben maradandót alkotott. Rámutat továbbá arra, hogy tudományos eredményei milyen széles körben nyertek gyakorlati alkalmazást, részben még Buzágh Aladár életében.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 173 (1997)]

Bata Lajos--Éber Nándor -Fodorné Csorba Katalin--Vajda Anikó: Új folyadékkristályok a kutatás és a gyakorlat számára I.

A folyadékkristályok kémiája területén elért legújabb eredmények közül a szerzôk bemutatnak néhányat, amelyeket a 15. Nemzetközi Folyadékkristály Konferencián, Budapesten ismertettek 1994-ben. Ezen fluortartalmú anyagok nematikus folyadékkristály-fázist mutatnak. A legfontosabb fizikai és fiziko-kémiai paramétereik alapján e molekulák potenciális jelöltek a vékonyréteg tranzisztoros aktív mátrix kijelzôkben használt folyadékkristály-elegyek alkotójaként.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 176 (1997)]

H. Hofmann: Vegyészmérnök-képzés Európában. Ahogy azt a Vegyészmérnöki Tudományok Európai Szövetségébôl (EFCE) látjuk

A közlemény a szerzônek a "Chemical and Process Technology in the Europe Tomorrow'' címû konferencián Párizsban 1995. március 17-én elhangzott elôadásának magyar fordítása. A szerzô bevezetôjében visszatekint a vegyészmérnök-képzés történetére és elemzi az USA-ban és Németországban kialakult gyakorlat közötti különbségeket. Bemutatja több európai ország jelenlegi oktatási anyagát, illetve az azok közötti eltéréseket. Ismerteti, hogy a vegyészmérnököknek milyen ismeretkörre van szükségük speciális termelésben végzett ipari munkájukhoz, valamint a kutatásban. Befejezô részében a közlemény az EFCE oktatási munkacsoportja által javasolt alaptantervet, illetve annak irányelveit mutatja be.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 181 (1997)]

Szalay Júlia -- Fábry György: Szétválasztás olvadék-kristályosítással

Az olvadék-kristályosítás a rektifikáláshoz, az extrakcióhoz és oldatokból való kristályosításhoz hasonlóan, termikus szétválasztó mûvelet. Ezzel a módszerrel, oldószer hozzáadása nélkül lehetséges két- vagy többkomponensû olvadékból a kívánt tiszta komponenst elôállítani, kristályos, szilárd fázis alakjában. A vegyipar és az élelmiszeripar területén széles körben alkalmazhatók a frakcionált kristályosítás különféle módszerei.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 186 (1997)]

Hazai László: 3(2 H)-Izokinolinonok és rokonszármazékok szintézise

A szerzô a 3(2 H)-izokinolinonok és aromás gyûrûben, illetve a heterogyûrûben telített származékaik elôállítására szolgáló, az utóbbi 5--6 évben közölt szintézismódszereket és a vegyületek reakcióit tekintette át. Az izokinolinonok ciklizációjára több új eljárást fejlesztettek ki. A vegyületek reakciókészségét kihasználva, számos biológiailag aktív származékot szintetizáltak és ezen túlmenôen több izokinolinon-származék volt alkalmas intermedier további gyûrûrendszerek kialakítására. Bemutatásra kerülnek olyan új vegyületek is, amelyek makrociklusok és alkaloidok szintézisénél játszanak szerepet.

[Magy. Kém. Lapja, 52, 191 (1997)]


Vissza