HÍREK AZ IPARBÓL

ICN Alkaloida Rt. Csökkenô árbevétel mellett -- kevesebb mint 8 Mrd Ft -- 1,46 milliárdos veszteséggel zárt az amerikai ICN többségi tulajdonába került tiszavasvári cég. A veszteség ellenére a közzétett mérleg alapján pozitív irányú az elmozdulás: az október 1-i vásárlást követôen év végén az ICN 2,1 milliárdos tôkeemelést hajtott végre, a rövid lejáratú követeléseket hosszú lejáratúra cserélték, leértékeléssel csökkent a készletállomány stb.

Chinoin Rt. 30%-kal növelte forgalmát és 8,3 Mrd Ft-os nyereséget ért el a Sanofi francia cég többségi tulajdonában lévô cég. A nyereség 50%-kal nôtt, a pénzügyi tevékenység eredménye (1,4 Mrd) pedig megduplázódott tavaly óta.

EGIS Rt. 19,8 Mrd Ft-ról (1995) 24,7 Mrd Ft-ra nôtt a nettó árbevétel, míg az adózott eredmény 4,8-ról 5,6-ra. Az EGIS Rt. még mindig piacvezetô a hazai gyógyszerpiacon 12%-os részesedéssel. 1997-re 20%-os forgalomnövekedést (30 Mrd), jelentôs exportnövekedéssel terveznek. A tervezett nyereség 6,3 Mrd Ft. Várhatólag egy kisebb, magántulajdonban lévô, erôs K+F bázissal rendelkezô lengyel gyógyszergyárat fog megvásárolni az EGIS Rt. Az EGIS Rt. vezérigazgatója, dr. Orbán István, EGIS-díj elnevezéssel tudományos, illetve termékfejlesztési tevékenységért díjat alapított. A díj orvosi-biológiai, illetve kémiai-gyógyszertechnológiai tudományok területén kerül évente egyszer kiadásra, 300--300 ezer Ft értékben (inflációkövetéssel).

Horizon-Multiplan Rt. A Humet-R-t gyártó, tôzsdén lévô vállalkozás az alacsony forgalom miatt 90 MFt-os veszteséggel zárt. Ez egyáltalán nem látszott meg a tôzsdei árfolyamokon. A befektetôk minden bizonnyal a jó pénzügyi helyzetben és a megjavult piaci munka miatt ezévre várható nagyobb eladásokban bíztak és bíznak.

Richter Gedeon Rt. Egyedül a Richter volt képes növelni a hazai piaci részarányát. Az elmúlt három évben dinamikusan nôtt a beruházás volumene: 3,1--5--6,55 Mrd Ft, mind saját erôbôl, miközben hitelállománya csökkent, pénztartalékai nôttek. Az eredmény a tavalyi 7,7 Mrd Ft-ról 12,2 Mrd Ft-ra nôtt. Az idei eredmény megközelítheti a 20 milliárot. A jelenlegi 17,6 milliárdos jegyzett tôke 38,48%-a van az ÁPV Rt. tulajdonában, ezzel együtt kicsivel több, mint 50% van hazai személyek illetve társaságok birtokában, tehát a Richter "hazai'' többségû tulajdonú cég. Ez áprilisban valószínûleg változni fog, mert az ÁPV Rt. elhatározta, hogy újabb részvénycsogot értékesít, de minden bizonnyal nem a teljeset.

Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Rekord eredményt ért el a MOL Rt. 1996-ban: az adózás elôtt 25,3 Mrd Ft-ot. A Kutatás-termelési Ágazat 209 Mrd, a Feldolgozási és Kereskedelmi Ágazat 258,8 Mrd Ft nettó árbevételt mutatott, az elôbbi hozta létre az eredmény zömét. Az ÁPV Rt. elhatározta, hogy a tulajdonában lévô 58%-ot kitevô részvénytôke nagyobb részét tavasszal értékesíti a piacon és csak 25% plusz 1 részvényt, plusz az aranyrészvényt tartja meg, a privatizációs törvénynek megfelelôen. A MOL részvénytôkéje 98,4 Mrd Ft. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a hazai gázkinyerés volumene: 1985 -- 7 Mrd, 1997 várható -- 4,3 Mrd köbméter. Ezzel szemben a hazai energiafelhasználásban a földgáz részaránya az európai 20--22%-os részarány helyett 33--34%. Ez évi 12,7 Mrd m³-t jelent. Az orosz földgáz 20 évre biztosított, a megépült HAG vezetéken a Ruhrgas-tól és a Gaz de France-tól kapunk pótlólagos gázt. A fogyasztás szezonalitása miatt azonban fejleszteni kell a tároló kapacitásokat, ezért épül meg a Zsana II. tároló 700 millió m³-es kapacitása még 1998 vége elôtt.

A MOL Rt. dinamikusan növelni akarja a kereskedelmi ágazat eredményességét: 1996-ban belföldön 34, kölföldön 8 kúttal bôvült az értékesítési hálózat (MOL 2000). 1997-ben 20 új töltôállomás üzembe helyezését tervezik külföldön. A horvát piacra MOL-Agram Kft. néven hoztak létre céget Kiss István vezetésével. Itt az ezredfordulóig 10 MOL 2000 töltôállomás megépítését tervezik. A piacot az INA uralja, 500 töltôállomással, 6 OMV (osztrák) kút mellett.

Mint már beszámoltunk róla, az országban másodikként, a Tiszai Finomító elnyerte az ISO 14 001 szabvány szerint a Környezetvédelmi Irányítási Rendszerére a tanúsítást. A tanúsító szervezet az Angol Szabványügyi Hivatal, a BSI volt. A rendszer elôkészítése 1994-ben kezdôdött, 1995 októberére fejezôdött be. Ezt követôen a felülvizsgálatok során talált hibákat kijavították és 1996. december 19-én zajlott le a sikeres tanúsító audit. A rendszer kiépítése 500 MFt-ba került, ennek döntô része beruházás: a hulladékégetô rekonstrukciója, a Claus-üzem korszerûsítése. Ugyanezt a rendszert vezetik be a Komáromi, Zalai és a Dunai Finomítókban is.

4 éves együttmûködési szerzôdést kötött a MOL Rt. a TVK Rt.-vel. Eszerint évi 1 millió tonna vegyipari benzint és gázolajat szállít a MOL a TVK-nak. Ennek kb. 20%-áért terméket adnak vissza.

Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Átalakult az elmúlt években a TVK Rt. szervezete: a mûtrágyagyártást leállították, a fô tevékenységhez nem tartozó részlegek többségét önálló vállalkozásokba leválasztották. 1996-ban horizontális struktúrát alakítottak ki: a termelô üzemeket a korábbinál nagyobb önállósággal üzletágakká szervezték, a szolgáltatókat pedig divíziókká. Így a mûanyagfeldolgozás (a volt Mûanyaggyár, késôbb Mûanyagfeldolgozó Profitcenter) négy üzletággá alakult: az Agroplast a mezôgazdasági fóliagyártásra, a Formplast a hordó és palacktermékekre, a Biafol a két irányban nyújtott polipropilén-fóliára, a konfekcionált fóliára pedig a Flexofol üzletág. A gyors ütemû fejlesztés eredményeként nyomtatott csomagolóanyagok, metalizált fóliák és többrétegû rendszerek kerültek/nek a termékkörbe. Stratégiai cél a mûanyagfeldolgozás fejlesztése: jelenleg az árbevétel 10--12%-át adja, de ezt néhány éven belül 25%-ra szeretnék növelni.

Piaci stratégia szempontjából a gazdaságosabb hazai piacot részesítik elônyben, itt a bruttó fedezet 50%-kal magasabb. Az export és a hazai piac aránya ezekben az években fordult át a hazai javára.

Tekintettel arra, hogy a felújított Olefingyár kapacitása sem elegendô a saját etilénigények kielégítésére és a BorsodChem-nek a PVC gyártására, ezért Kalusból is importálnak etilént, 33 kt-t 1996-ban, ez fele az 1995-ös mennyiségnek.

Az 1996-os évet a terveknek megfelelôen zárták: a magyar mérleg szerinti eredmény 8,8 milliárd forint volt. 276 kt etilént, 152 kt propilént, 89 kt LDPE-t, 154 kt HDPE-t és 136 kt PP-t termeltek.

BorsodChem Rt. 5,8 milliárd az 1996-os eredmény, kissé, 300 MFt-tal elmaradt az elôzô évi rekordtól. Ennek döntô oka az alacsonyabb, PVC átlagár volt, mivel a pénzügyi eredmény jelentôsen, 1,2 Mrd Ft-tal javult és pozitívba fordult. 1997-ben már a megnövelt PVC (250 kt) és MDI (33 kt) kapacitással megy a termelés, az 1996. évinél magasabb induló árakkal. Erre az évre 20%-os bérfejlesztést terveznek, 5--6%-os létszámcsökkenés mellett.

Már beszámoltunk a formalinüzem építési tervekrôl: az új cég neve BC-KC-Formalin Kft. Kétharmad részben BorsodChem, egyharmad részben az osztrák Chrems Chemie tulajdonában lesz.

Pannonplast Rt. 1,7 milliárd forintos adózás elôtti nyereség (60,8%-os növekedés 1995-höz képest!), 1,439 Mrd Ft vállalkozási (43,6%) és 1,42 Mrd Ft adózás utáni eredmény (69,5%), valamint 9,67 milliárdos forgalom (16,9%), ebben 2,61 milliárd export (25,3%) jellemzi az 1996-os évet a holdingnál. Nem véletlen, hogy a részvények piaci értéke a fél évvel ezelôttihez képest több mint 40%-kal nôtt.

Graboplast Rt. A holding összesen 1,7 Mrd Ft-ot költ idén beruházásra: 550 MFt az Uniontext Kft., 400 MFt a Graboplast Kft. beruházási része. A vállalatcsoport ezévi bevételi terve 22,5 Mrd Ft.

MKM Magyar Kábel Mûvek Rt. Az 1993 óta 80%-ban a Siemens tulajdonában lévô cég 23,54 Mrd Ft árbevételt (9 milliárddal több mint 1995-ben) ért el. A forgalom 57%-a export. Idén 30 milliárd forgalmat, legalább 60%-os exportarányt, 750 MFt beruházást terveznek. Ez év elején megtörtént a vállalat tanúsítása az ISO 9001 szabvány szerint, ez javítja a 36 országba exportáló cég piaci pozícióit.

Zoltek Magyar Viscosa Rt. Az amerikai tulajdonba került cég 2,4 Mrd Ft-tal növelte árbevételét (9,2-re) és 525 MFt eredménnyel zárt. Az 1997-es terv 12,4, illetve 1,2 Mrd Ft. Folyik a szénszálgyártó sorok beruházása, a termelés ez év második felében indul.

Tiszamenti Vegyimûvek Rt. 4,4 Mrd Ft árbevétel mellett 208 MFt nyereséget értek el tavaly. A cég 1993. évi részvénytársasággá való alakulása óta folyamatosan nyereséges, tehát egyértelmûen stabilizálódott a helyzete az elmúlt években. 1997-re 5,1 milliárdos árbevételre és 240 MFt-os adózás utáni eredményre számítanak.

A tulajdonos ÁPV Rt. már kétszer meghirdette a vállalat részvényeinek az eladását. Tavaly októberben az egyik pályázó az MRP szervezet volt. Tartalmi okokra hivatkozva az ÁPV Rt. eredménytelennek nyilvánította a pályázatot.

Az árbevétel 40%-a származik a mûtrágya gyártásból. Ez döntôen foszformûtrágya, de a fejlesztések eredményeként nitrogén- és káliumtartalmú termékekkel is rendelkeznek. A Budapesti Vegyimûveknél megszûnt mûtrágyagyártás miatt másik nagy termékük, a kénsav iránti hazai igény lecsökkent. Gond van a foszfor- és foszforsó üzletággal: a nyersanyag sárga foszfor ellátása akadozik és a mosószeripar csökkenti a nátrium-tripolifoszfát vásárlást. Új termékek ezen a területen az élelmiszeripari foszforsók és foszforsav, ezekbôl exportot is várnak. Fô exporttermékük egyébként a kriolit. Elkezdték az ISO 9001 szerinti minôségbiztosítási rendszer kiépítését a Controll Kft. segítségével. A tanúsítás 199-re várható.

Nitrogénmûvek Rt. 11,2 Mrd Ft-ról 17,5-re növelte árbevételét a cég 1995-rôl 1996-ra. 1997-re 19 milliárdot terveznek. Tavaly 0,8, idén 1,2 milliárdot költenek fejlesztésre. Ez kapacitásbôvítést, energiamegtakarítást és környezeti szennyezés-csökkentést jelent majd.

Nitrokémia Rt. Dr. Réti Tamás, a cég volt vezérigazgatója (majd az ÁPV Rt. Igazgatóságának tagja) lett az Igazgatóság elnöke.

Henkel Magyarország Kft. Körösladányi üzemükben bôvítik a Clorox nevû hypo gyártási kapacitását. A Henkel lengyelországi üzemét telepíti ide. A próbaüzem áprilisban kezdôdik. Ezzel a Kft. bevétele 2,5 Mrd Ft-tal nô.

Caola Rt. Már hírül adtuk azt, hogy a Caola eladta az Unilevernek márkaneveit. Az ár közel 2 Mrd Ft. Ezen túlmenôen az eddigi 1 milliárdos bérmunkaszerzôdéshez további 5 milliárdnyi társul. Az ügy elsô lépése az volt, hogy a Caola eladta az Amodent márkanevet az Unilevernek és ezért jelentôs dezodorgyártási megrendelést kapott.

Frigogáz Kft. A Primagáz Rt. a francia Dehon céggel közösen 45 MFt-os törzstôkével alapította ezt a társaságot a környezetszennyezô freon más hûtôközegekkel való kiváltására. A hazai piac mintegy 1000 t, ebbôl 5 éven belül 30%-ot kívánnak megszerezni.

KÖBAL Kôbányai Könnyûfémmû Kft. A tavaly privatizált cég -- amint már hírül adtuk -- megoldja az oldószer-emisszió problémáját egy holland katalitikus égetési technológia ezévi megvalósításával. Ezen túlmenôen dinamikusan javul az eredményességük: az 1994-es veszteség után 1996-ban már több mint 100 MFt nyereséget értek el. 1997-re 200 MF-ot terveznek. Az ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítás ez év végére várható.

Beszámoltunk arról (Magy. Kém. Lapja, 52, 201 [1997]), hogy a Magyar Vegyipari Szövetség 1997. február 13-án tartotta éves közgyûlését. A közgyûlés "protokoll nélküli" napirendjének gerincét a Szövetség 1996. évi munkájáról készített beszámoló, valamint 1997. évi programjának jóváhagyása képezte.

A Szövetség kiemelekdô munkaterülete a piacvédelem. Az 1990-es évek elején túl gyorsan, átmenet nélkül végrehajtott importliberalizáció több gyártási ágban kedvezôtlen helyzetet teremtett. A Szövetség többéves kitartó munkája eredményeként 1996-ban sikerült vámsemlegesítést elérni a növényvédôszergyártáshoz felhasznált intermedierek, a PVC-gyártás alapanyagai, a mûszálgyártásnál felhasznált alapanyagok, valamint a mosószergyártáshoz felhasznált import anyagok beszerzésénél. A Szövetség javaslatára 1996-ban is kvóta szabályozta a mosószerek és háztartásvegyipari termékek importját. 1997-ben ezen a területen más, nem tarifális piacvédelmi eszközök bevezetését szorgazlmazta a Szövetség. De eddigi eszközeivel továbbra is igyekszik nyomást gyakorolni az ipari kormányzatra további piacvédelmi intézkedések megtételére. Fontos momentum Magyarországnak a páneurópai komulációs övezethez való csatlakozása 1997. július 1-tôl, ami megszünteti a vámtérítés jelenlegi gyakorlatát. A Szövetség erre a változásra felkészíti tagvállalatait.

A környezetvédelem és biztonságtechnika terén a szövetség feladata a törvényhozás, rendeletalkotás befolyásolása és az elôkészítô munkában való részvétel. 1996-ban az alábbi területeken fejtettek ki váltakozó sikerû közremûködést, illetve 1997-ben tervezik a munkában való további részvételt:

• Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók expozíciós idejének korlátozására, valamint foglalkoztatási betegségre és fokozott expozíciós esetek bejelentésérôl és kivizsgálásáról szóló rendelettervezet.
• Az úgynevezett méregrendelet, amely körüli kezdeti vitákról a Magyar Kémikusok Lapja is beszámolt.
• A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kormányrendelet.
• A levegôtisztaság-védelmi jogszabályok szakmai vitája.
• Felszín alatti vizek és talajvíz-szennyezéssel kapcsolatos rendelettervezet.

A Szövetség részt vesz a témakörrel összefüggô mûszaki propagandában, és tapasztalatcsere szervezésben. Már hagyományosnak tekinthetô az aktuális környezetvédelmi és biztonságtechnikai kérdések megvitatása szakmai konferenciákon, amit 1996-ban is sikeresen megszerveztek és 1997-re is elôirányoztak. Elôkészítették és 1997. I. negyedévében az érdekeltek rendelkezésére bocsátják a VERIK (Vegyipari Riasztási és Információs Központ) kézikönyvet. 1997-ben a Német Vegyipari Szövetséggel együttesen megkezdik a tagvállalatok környezetirányítási rendszerének a kiépítését.

A munkaadók érdekképviselete terén 1996 eredménye az éves megállapodásnak a korábban szokásosnál gyorsabb elôkészítése és 1996. március 26-án való aláírása a VDSZ-szel. Módosították az érvényben lévô Vegyipari Ágazati Kollektív szerzôdést és megkötötték az 1996. évi bérmegállapodást. Az 1997. évi munkaterv a tevékenység folytatását irányozza elô. (A megállapodást február 25-én megkötötték).

Egyre nagyobb területet és jelentôséget kap a Szövetség információs tevékenysége. Az 1996. évben is sikerült több, a magyar gazdaság és az ipari vállalatok fejlôdését és gazdálkodását elemzô anyagot megszerezniük és azokat a tagvállalatokhoz továbbítaniuk. Részletes termékjegyzéket készíttetek a vegyiparban elôállított termékekrôl és még az 1996. I. negyedévben készült el a vegyipar fejlôdését, a fejlôdéshez szükséges eszközöket, kormányzati intézkedéseket, a közgazdasági környezetet bemutató "Vegyipar jövôkép" címû tanulmány. Csak helyeselni lehet azt a felismerést, hogy szükség van a Szövetség saját információs bázisának kiépítésére. Erre törekednek 1997-ben a Szövetség statisztikai információs rendszere létrehozásával. Tervbe vették a MAVESZ Híradó korszerûsítését, illetve a közgyûlésen elfogadott kiegészítés szerint önálló információs és szakmai kiadvány (folyóirat) megjelentetését tervezik. 1997-ben megjelenik a magyar vegyipart és vállalatait bemutató angol nyelvû Directory 3.

A Szövetség nemzetközi kapcsolata 1996-ban és 1997-ben a CEFIC (Európai Vegyipari Szövetségek Szövetsége) Társult tagságon keresztül alakult, illetve alakul. Eredményeként könyvelhetô el, hogy a Szövetség társult tagsága óta a CEFIC a magyar vegyiparral szemben egyetlen kereskedelem-politikai lépést sem kezdeményezett. A Szövetség továbbra is hasznosítani fogja a Világ és Európa vegyiparának fejlôdésérôl, jövôképérôl, a CEFIC-tôl kapott információkat, amelyeket közvetve nem egyszer a Magyar Kémikusok Lapja is leközölt.

A Német Vegyipari Szövetség által a visegrádi országok vegyipari szövetségei környezetvédelmi tevékenységének támogatására létrehozott alapot jól kihasználva rendezték meg a már említett környezetvédelmi konferenciát, illetve kapnak segítséget a tagvállalatok környezetirányítási rendszere kiépítéséhez. A Szövetség 1997-ben részt vesz az EU jogharmonizációt megalapozó szakértôk munkájában a CEFIC ezirányú javaslata alapján.

A fentiekbôl megítélhetô, hogy a MAVESZ eredményes és fontos munkát végez a magyar vegyipar érdekképviseletében, fejlesztésében, információ ellátásában, ami hozzásegíti a tagvállalatokat problémáik megoldásához, gazdálkodásuk javításához és a fejlesztés meggyorsításához. Reméljük, hogy ezekrôl a tevékenységekrôl a jövôben még részletesebben és gyakrabban tudjuk tájékoztatni olvasóinkat.

A magyar gyógyszeripar 1996. évi mintegy 124 milliárd forintos (850 MUSD-t kitevô) össz-kibocsátásával mind a gazdaság, mind a hazai egészségügy fontos tényezôje. Mintegy 16 ezer fôt foglalkoztat közvetlenül és további ezreket a háttériparokban --- nyersanyagok, intermedierek, segédanyagok, csomagolóanyagok gyártásával ---, a kutató-fejlesztô intézményeknél és egyéb K+F helyeken, valamint a kereskedelemben. A vegyiparon belüli 30%-os részesedése nagyobb, mint Németország hasonlóan képzett mutatója. Gyógyszeriparunk hatékonysága az iparon belül kiemelkedôen jó. A magyar gyógyszeripar a hagyományos, volt állami nagyvállalatok (Alkaloida, Biogal, Chinoin, Egis, Human, Richter) mellett az utóbbi évtizedben alakult kis- és középméretû privát cégeket is magában foglalja. Ez utóbbiak közül legjelentôsebb a Pharmavit.

A hat volt állami gyógyszergyártó közül ma már ötnél külföldi szakmai befektetô a többségi tulajdonos az alábbi részarányban:

Alkaloida: ICN (USA), 50,02%

Biogal: TEVA (Izrael), 96,30%

Chinoin: SANOFI (Franciaország), 98,50%

Egis: SERVIER (Franciaország), 51,00%

Human: Novopharm (Kanada), 55,52%

Pharmavit: Bristol Myers Squibb (USA), 99,10%

A Richterben 44,0% erejéig külföldi pénzügyi befektetôk vannak jelen.

Jelentôs állami tulajdon már csak az Alkaloidában (42%), a Humanban (27%) és a Richterben van (44%).

A fenti cégek közül az Egis, a Human és a Richter szerepel a tôzsdén, míg a többi gyártó részvényei --- csekély arányban --- az OTC piacon forognak.

A magyar gyógyszeripar privatizációja, amely az 1991--1996. közötti periódusban jelentôs mértékben elôrehaladt, mindig tôkeemeléssel járt együtt. A privatizációból származó tôke egy része az államhoz, másik része a társaságokhoz folyt be. A többlet tôkét a gyártók részben likviditásuk javítására, részben innocáviós (klinikai) és marketing láncolatuk bôvítésére használták, illetve használják fel. A fejlett országokban mûködô tulajdonosok klinikai háttere, piaci ismeretei és kapcsolatai nagy mértékben segíthetik a hazai gyártók értékesítését a fejlett országok piacán.

Ugyanakkor az új tulajdonosok is megtalálták számításaikat, hiszen a térség legfejlettebb gyógyszeriparának reprezentánsait tudhatják magukénak, ahol világszínvonalú szakmakultúrát, tiszteletreméltó K+F eredményeket és korszerû minôségbiztosítást találtak és fejleszthetnek tovább. A több évtizedes múltra visszatekintô hazai gyártók rugalmasan alkalmazkodva az erôsen megváltozott piaci körülményekhez, visszaszerezték pozícióikat hagyományos piacaikon és ezáltal értékesítés-növekedést jelenthetnek tulajdonosaik termékeinek is Kelet-Közép-Európa és a volt Szovjetunió országaiban.

A privatizáció jelentôs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a hazai gyógyszergyártók meg tudtak birkózni az exportpiacok átrendezôdésébôl és az 1991. évben bevezetett import-liberalizációból adódó új feltételekkel. Az utóbbi két évben a hazai gyártók részaránya a magyar gyógyszerpiacon 44%-os (30%-ponttal alacsonyabb, mint 1990-ben volt). Kínálatuk --- kifogástalan minôségû, jó terápiás értékû készítmények számos indikációs területen, mérsékelt áron --- jól találkozik a lakosság és a társadalombiztosítás fizetôképes keresletével.

A gyógyszeripar a magyar ipar tôkével legjobban ellátott ágazatai közé tartozik. Népszerû mind a belföldi, mind a külföldi befektetôk számára. Innovációs értékei, piaci munkája révén bizonyosra vehetô, hogy továbbra is az érdeklôdés elôterében marad.