A magyar vegyipar és kémiatudomány

VÁLLALATI HÍREK

Chinoin Rt. A Magyar Szabadalmi Hivatalban március 15-én dr. Hermecz Istvánnak, a Kémiai Kutatási Osztály vezetôjének, címzetes egyetemi tanárnak átadták az elmúlt három évtizedben elért sikeres feltalálói tevékenységéért az ipari és kereskedelmi miniszter által 1996-ben alapított Jedlik Ányos díjat.

Béres Rt. Egyesítették a cég 100%-os tulajdonában lévô szolnoki Pharmasol Rt.-t és a 98%-os tulajdonában lévô egri Pharmaprim Rt.-t. Az utolsó negyedévben ehhez csatlakozik majd a miskolci Libra Gyógyszerkereskedelmi Rt. A cég neve Bellis Gyógyszerkereskedelmi Rt. és 5 milliárd idei árbevétellel 10%-os piaci részesedést várnak. Ezen belül a kelet-magyarországi piaci pozíciójuk a gyógyszer nagykereskedelemben meghatározó.

Magyar Olaj- és Gázipari Rt. A társaság igazgatósága két változatban 2001-ig szóló üzleti tervet fogadott el, melyek --- azonos stratégiai célokat követve --- a végrehajtandó akciók számában térnek csak el. A tervet negyedévenként felülvizsgálják, hogy a minimálistól a maximális célok megvalósulása irányába tudják mindig módosítani.

Már január 15-én aláírták az 1997. évre vonatkozó vállalati kollektív szerzôdést, egy, már novemberben elkezdett érdekegyeztetést követô megegyezés alapján. Eszerint 15+2%-os átlagos béremelésére, 3%-os béremelésének megfelelô MOL részvény juttatásra. Ez május 1-tôl, januárig visszamenôlegesen valósul meg.

Rövid összefoglaló a MOL Rt. elmúlt néhány évi eredményeirôl (a magyar számviteli szabályok szerint, mrd forintban):

Látható, hogy az anyagköltség részaránya lényegesen nem változott, ezzel szemben a személyi költségek részaránya csökkent. Érdekes, hogy a MOL Rt.-nél a költségekben a nagyértékû berendezésekbôl beépülô rész, az amortizáció lényegében megegyezik az emberi tevékenység költségével, sôt tavaly jelentôsen kevesebb is volt annál.

A MOL Rt. 1996-ban 5,1 millió tonna import kôolajat dolgozott fel. Nagykereskedelmi részesedése itthon motorbenzinekben 80,5% (1995-ben 66,4%), gáz- és tüzelôolajokból 90% (69%). Kiskereskedelmi részesedése mindkét terméktípusnál 39%-os.

A beruházások az elmúlt évek "technológia" jellegû és fôleg a környezetvédelmet megcélzó vonalakról a kereskedelem felé mozdulnak el a jövôben. Az idei beruházási terv 70 milliárd forint, ezt a 28 milliárdnyi értékcsökkenés és az adózott eredmény illetve hosszú lejáratú hitelek fedezik. Április közepén nyilvánossá vált, hogy a MOL Rt. a japán SUMITOMO Bank vezette konzorciumtól 500 MUSD szindikált hitelt vesz fel.

Öt év alatt 100--150 töltôállomást építenek és korszerûsítenek a szomszédos országokban és Magyarországon, ezenkívül keverôüzemek és tárolók épülnek. Nem jelenti ez azt, hogy 1997-ben nem folynának a környezeti helyzetet javító beruházások. Ilyenek a hulladékkezelést, a talajvíz védelmét, a gázmotorok károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó munkák Komáromban, Tiszaújvárosban, Százhalombattán és Zalaegerszegen.

Talán nem köztudott, hogy a MOL Rt. a gázszolgáltatóknak eladott gáz paramétereit, ezek közül is a legfontosabbat, a fûtôértéket 41 db, fixen telepített automata DANIEL gázkromatográffal méri. Ezek mérôágakat 7 percenként mintáznak, az eredményeket átlagolják és ez alapján történik a számlázás a gázszolgáltatók felé. A berendezéseket az OMH hitelesíti. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a minôség mindig megfelelt a szabvány elôírásainak.

MG MOL GÁZ Kft. A német Messer Greisheim és a MOL Rt. 75--25%-os vegyes vállalata 1996-ban alakult az Ölbô község melletti gazdag szén-dioxid mezô kiaknázására. A bányászat és a beszállítás a MOL Rt. kizárólagos joga marad, az 1 milliárd forintért épülô üzem a tisztítást, cseppfolyósítást, palackozást végzi. Indulás 1997 nyarán. Érdekesség, hogy a német Linde AG 100%-os tulajdonában lévô Linde Gáz Magyarország Rt. 20 km-rel odébb, Répcelakon már termel és forgalmaz szén-dioxidot.

Nitrokémia Rt. A privatizáció elôtt álló társaság termékcsoportjai a következôk: szerves intermedierek 36%, növényvédôszerek 30%, nitrocellulóz lôpor 11%, ioncserélô gyanták 8%, építôipari termékek 7%, poliészter gyanták és termékek 6%, szervetlen intermedierek 2%. Látható, hogy a növényvédôszer-intermedier termékcsoport aránya megközelíti a 70%-ot. A környezetvédelmi problémák zöme is ezekhez csatlakozik. Ezért a privatizációs stratégia lényege az, hogy a NIKE Rt. ezekre a termékekre szakosodjék, míg a többi "üzletágat" leválasztás után szakmai befektetôknek ajánlják fel, ahogy ez a nikecell esetén már sikerült is. A gond az, hogy ezek viszonylag kis volumenû termelések, ezért az eddigi érdeklôdés csekély volt irántuk. A nagy szakmai befektetôk helyett ezért egy új stratégia szerint hazai vállalkozók, vagy a dolgozók is szóba jöhetnek a leválasztott cégekben tulajdonosként.

A növényvédôszer és intermedier profilú "alapcég" szakmai befektetôt vár: az államnak jutó 4 Mrd forintnyi jegyzett tôke kialkudott ellenértékén felül a cégnek 2--4 milliárd forintra van szüksége, hogy megszabaduljon a kamatterhektôl. Ezek nagysága tavaly 700 MFt volt és ez elvitte a pozitív üzleti eredményt. Az árbevétel 1996-ban 13 Mrd forint volt, 1997-re 15,6-ot terveznek.

BorsodChem Rt. Újabb fejlesztéssel 33 kt-ra növelik a metilén-difenil-diizocianát (MDI) kapacitást ez év végére. Ezzel további kiegyenlítôdés megy végbe a cég piaci helyzetében, hiszen a szezonális hatásokra érzékeny vinil-klorid és PVC mellett egy másik termék súlya is növekszik.

Amint arról hírt adtunk, BC-KC Formalin Kft. néven formalingyártó céget alapítottak. Ebben a magyar és az osztrák tulajdonos 330 MFt-ra emelte az alaptôkét.

Pannonplast Rt. Tavaly év végén az igazgatóság újabb 5 évre elnök-vezérigazgatónak választotta dr. Fehér Erzsébetet.

A cég megvásárolt a német Greiner 50%-os tulajdoni hányadából 20%-ot a Greiner-Pannonplastban és így 70%-kal többségbe került. A 30% svájci befektetôcsoporthoz került. Ezzel összefüggésben új nevet kapott a csomagolóanyagokat gyártó cég: Pannonunion Csomagolóipari Kft. Ebben az új tulajdonosok 567 MFt-os tôkeemelést hajtottak végre és a Pannonplast ezen belül ide apportálta a Centroplast Kft. nevû vállalkozást.

Ajkai Alumínium Kft. A 220 kt-ás timföld termelés egyharmada kerül kohászati feldolgozásra Inotára, emellett évi 12 kt zeolitot állítanak elô. A teljes timföld-kapacitás 300 kt. Az év eleji privatizációs tenderre nem érkezett ajánlat. Ezért további profiltisztításként a fémüzletágat kivásárolja a tulajdonos, HUNGALU Magyar Alumíniumipari Rt.

Henkel Magyarország Kft. 15 milliárd tavalyi forgalom után idén 17,5 milliárdot terveznek, a nyereséget mindig visszaforgatják, így a saját tôke 1997-ben eléri a 4 milliárd forintot. (A szerkesztô megjegyzése: a saját tôke a kft. törzstôkéjét és az adóval valamint a kivett osztalékkal csökkentett évi nyeresége(ke)t tartalmazza. Ha a tulajdonos, ez esetben a Henkel, nem veszi ki az osztalékot, egyrészt kevesebb adót fizet, másrészt a cégnél maradó pénz beruházásra (és természetesen a likviditás javítására) fordítható.) A cég hazai piaci részesedése: ragasztók: 60%, mosóporok 30%, öblítôk: 27%, mosogatószerek: 30%, lakás tisztítószerek 40%, kozmetikai cikkek: 20%.

Forte Fotokémia Rt. Az ÁPV Rt. eladta a cég 1,077 milliárd névértékû részvénycsomagját a nyilvános kibocsátás nyertesének, a Postabank Rt.-nek.

Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Elnökségi ülésen megállapították, hogy az elmúlt három évben folyamatos volt a tagdíjbevételek csökkenése.

A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREI

1997. február 18-án adták át az 1997. évi Varga József Díjakat. A díjátadás ünnepélyes megemlékezéshez kapcsolódott, ugyanis a közelmúltban (1996. december 28-án) volt Varga József halálának 40. évfordulója. A Budapesti Mûszaki Egyetem aulájában Varga József mellszobrán volt munkatársai, tisztelôi, egykori sokirányú tevékenységének jelenlegi folytatói képviseletében három koszorút helyeztek el. A MTA Kémiai Tudományok Osztálya és Mûszaki Kémiai Bizottsága nevében Tôke László osztályelnökhelyettes és Blickle Tibor, a Bizottság elnöke, a felsôoktatás nevében Kubinyi Miklós, a BME Vegyészmérnöki Kar dékánja, Salamon Tamás, a VE Mérnöki Kar dékánhelyettese, Tungler Antal, a BME Kémiai Technológia Tanszék és Deák Gyula, a VE Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék vezetôje, végül az ipar és a kutatás nevében Károlyi József, az egykori Nagynyomású Kísérleti Intézet nyugalmazott igazgatója, Gémes István, a NITROIL Rt. igazgatója és Rátosi Ernô, a MOL Rt. igazgatótanácsának tagja koszorúzott.

A díjak átadására a Mûszaki Kémiai Bizottság kibôvített ülésén, a BME oktatói klubjában került sor. A díjátadás elôtt Polinszky Károly akadémikus, Varga Józsefnek hosszú éveken át volt adjunktusa, egyik legközvetlenebb munkatársa emlékezett meg a kiemelkedô tudósról, egyetemi oktatóról, iparszervezôrôl. A megemlékezés nem szorítkozott Varga szerteágazó tudományos és szakmai tevékenységének ismertetésére, hanem személyes élmények alapján bemutatta Vargát, a bölcs embert, a kiváló diplomáciai érzékû irányítót, az iskolateremtôt is. Rámutatott arra, hogy Varga hatása ma, negyven évvel halála után is él és érvényesül, aminek bizonyítéka, hogy az 1997. évi díjazottak közül ketten azon tanszékek vezetôi, amelyeknek annakidején Varga volt a vezetôje, így joggal tekinthetôk Varga életmûve folytatóinak.

A megemlékezés után Polinszky Károly átadta az 1997. évi Varga József Díjakat, majd a díjazottak elôadást tartottak a díj odaítélését megalapozó tevékenységük egy-egy kiválasztott részterületérôl.

A Varga József Érem 1997. évi kitüntetettje Dr. Benedek Pál akadémikus.

Dr. Benedek Pál a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Mûszaki doktori értekezését 1949-ben nyújtotta be a Budapesti Mûszaki Egyetemen "Benzinek molekuláris analízisével kapcsolatos desztillációs kérdések, tekintettel a tiszántúli ásványolajra" címmel. Kandidátusi fokozatot az 1956-ban benyújtott "A folyamatos üzemû gázkromatográfia" címû disszertációval szerzett. "Stacionárius mûveleti egységek szabadsági foka" címû értekezése alapján 1960-ban elnyerte a kémiai tudomány doktora fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelezô, 1986-ban rendes tagjává választotta.

Éveken át vezette az ELTE TTK Kémiai Kibernetikai Laboratóriumát, jelenleg ugyanitt kutató professzorként dolgozik.

Tudományos pályafutása legnagyobb részében a vegyészmérnöki tudomány alapjaival foglalkozott, fô területe a kémiai és kémiai technológiai hálózatok tanulmányozása. A kémiai hálózatok terén modellként a homogén gázreakciókat alkalmazta. Eredményei: algoritmikus reakciómechanizmusok generálása, lángreakciók mûködése, elemi reakciók lángokban, kombinált érzékenységi és hozzájárulási analízis. A kémiai-technológiai hálózatokkal kapcsolatos fôbb eredmények: programozott reakcióút keresése, mindenekelôtt szerves alapvegyületek szintézisére, algoritmikus kémiai-technológiai hálózatok generálása, a kémiai-technológiai hálózatok dinamikus viselkedési módszereinek tanulmányozása.

Dr. Benedek Pál 1984--85-ben két szemeszteren át az USA-ban, a Yale-egyetemen termodinamikát oktatott. Itt jelent meg Olti Ferenccel közösen írott könyve: Computer Aided Chemical Thermodynamics. 1985 ôszén az Akron University-n (Ohio) a kémiai és kémiai-technológiai rendszerekrôl tartott kurzust. Szemináriumokat tartott ezenkívül az University of California-n (Berkeley), a Collegium Chicago-ban, ipari központokban, a XX. Égéstudományi Szimpóziumon, elôadást az AChS chicagoi Annual Meeting-jén.

Aktívan vett és vesz részt a magyar tudományos közéletben. Tagja több tudományos bizottságnak, elnökségi tagja volt a Köznevelési Bizottságnak. Számos fórumon foglakozott a tudomány és gyakorlat kapcsolatával.

Irodalmi munkássága: 7 könyv ill. könyvfejezet, 23 tudományos dolgozat, 9 kongresszusi elôadás és poszter, 9 közéleti írás.

Dr. Benedek Pál a vegyészmérnöki tudomány alapjainak mûvelésében hosszú pályafutása alatt kiemelkedô eredményeket ért el, melyekkel mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben osztatlan elismerést és tiszteletet vívott ki. Jelentôs érdemei vannak az egyetemi vegyész- és vegyészmérnökképzésben, a mérnöki szemlélet és gondolkodás kialakításában. Életmûve méltó példája a Varga József-i hagyományoknak.

Az Érem átadása után Dr. Benedek Pál nem a bizottsági ülésen, hanem azt követôen egy annál sokkal szélesebb fórumon, a MTA szakülésén tartott elôadást. "A harmadik paradigma" címmel, nagy érdeklôdés mellett.

A Varga József Díjat a Díj Tudományos Tanácsa Dr. Deák Gyula egyetemi docensnek, a Veszprémi Egyetem Mérnöki Kara Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszéke vezetôjének ítélte oda.

Dr. Deák Gyula 1963-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet a Veszprémi Vegyipari Egyetem kôolajfeldolgozó ágazatán. 1968-ban ösztöndíjasként a londoni Imperial College-ban képezte magát tovább, témája a sokkomponensû rendszerek rektifikálásának számítása volt. 1976-ban megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fokozatot és az egyetemi doktori címet. Kandidátusi értekezésének témája: C4-szénhidrogének elválasztása extraktív desztillációval.

1962--63-ban rövidebb ideig az iparban: a Komáromi, majd a Dunai Kôolajipari Vállalatnál dolgozott. 1963 óta a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszékének munkatársa, 1977-tôl egyetemi docens, 1982-tôl a tanszék vezetôje. 1980--82-ben tudományos rektorhelyettes, 1992--95-ben általános és oktatási rektorhelyettes.

Oktatási tevékenysége keretében kezdetben laboratóriumi, majd számítási gyakorlatokat vezetett. Jelenleg elôadásokat tart ásványolaj-, szén- és petrolkémiai technológiából, eljárástervezésbôl, veszteségmegelôzésbôl.

Kutatási területei: szénhidrogénfrakciók tulajdonságainak vizsgálata, szenek szuperkritikus extrakciója, kôolajipari adalékok fejlesztése, szintetikus kenôolajok elôállítása, almasav elôállítása, vízbázisú kôolajipari termékek tanulmányozása, mûanyaghulladékok hasznosítása, gyártási veszteségek megelôzése. Az utóbbi években behatóan foglalkozott a vegyészmérnökképzés elvi és gyakorlati kérdéseivel.

Tagja számos hazai szakmai fórumnak, a Kôolajvilágkongresszusok Magyar Nemzeti Bizottságának és a szervezet EAC szakbizottságának, az esslingeni Nemzetközi Tribológiai Kollokviumok programbizottságának, a Varga József Díj Tudományos Tanácsának és elnöke az Alapítvány Kuratóriumának.

Megjelent publikációinak száma 51, részt vett 10 szabadalom kidolgozásában, amelyek közül 3 gyakorlati alkalmazást is nyert.

A Varga József Egyetemi Díj kitüntetettje Dr. Tungler Antal egyetemi tanár, a BME Kémiai Technológia Tanszékének vezetôje.

1967-ben kitüntetéses diplomát szerzett a BME Vegyészmérnöki Karán. Ezt követôen a Szerves Kémiai Technológia Tanszékre kihelyezett akadémiai kutatócsoportban kezdett dolgozni kutatóként. 1991-ben címzetes egyetemi docensi címet kapott, 1992 óta a Kar oktatója, 1995-tôl egyetemi tanár. 1996. július 1. óta a Kémiai Technológia Tanszék vezetôje. 1972-ben mûszaki doktori, 1978-ban kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori címet szerzett, 1994-ben habilitált.

Oktatási tevékenysége keretében 13 év óta hirdet meg és tart elôadásokat. Az Ipari katalízis, a Szerves kémiai technológia, a Szerves vegyipari alapfolyamatok és az Ipari szerves kémia tárgyak elôadója. Az elôadások mellett mindig részt vesz a laboratóriumi gyakorlatok feladatainak kialakításában és irányításában. Rendszeresen vezet szakdolgozatokat és diplomamunkákat. Eddig három egyéni tanterves hallgató munkáját irányította. TDK-zó hallgatói eredményesen szerepelnek, jelenleg doktoránsok témavezetôje.

Kutatómunkáját a nikkelkatalizátorok mágneses és elektrokémiai tanulmányozásával kezdte. Az utóbbi 10--12 évben a sztereoszelektív, ezen belül az enantioszelektív hidrogénezések vizsgálatával foglalkozik. Ennek a kutatómunkának az eredményességét jelenti, hogy 1992-ben az Európai Közösség Bizottsága 50.000 ECU összegû támogatását nyerte el a COST PECO program keretében.

Eredményei 33 közleményben, 29 szabadalomban és 31 elôadásban jelentek meg. Több eljárásukat megvalósították az iparban.

1990 óta tagja a Vegyészmérnöki Kar Kari Tanácsának, az MTA Katalízis Munkabizottságának, megbízott tagja a COST Chemistry D2 ManCom-nak. 1990 óta vezeti a MTA-val megalapított Chemocat Kft.-t. 1996-ban a Magyar Mérnökakadémia tagjává választották.

Eddig öt alkalommal volt külföldi tanulmányúton.

Kitüntetései: Fôiskolai Tanulmányi Érdemérem, 1986; Kiváló Feltaláló bronz fokozat, 1974; arany fokozat, 1982, 1984, 1986; MTA Támogatott Kutatóhelyek Díja, 1989.

Fazekas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter kiemelkedô ipari, irányító, szervezô, a mûszaki tudományos kutató munka területén új létesítmények fejlesztésében, megvalósításában az innovációs teljesítmények elismerése, gazdasági növekedést eredményezô munkája elismeréséül Eötvös Loránd díjat adományozott

Tóth Lászlónak a Taurusz Gumiipari Rt. vezérigazgatójának, Várhegyi Miklósnak a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. vezérigazgatójának.

Gratulálunk!

Dr. Albert Renken professzor úr, az Európai Vegyészmérnökszövetség (EFCE) Kémiai Reakciótechnikai Munkabizottsága titkára küldte meg a szomorú hírt Jacques Villermeaux hirtelen haláláról.

Jacques Villermeaux hosszú idô óta tagja volt az említett munkabizottságnak, és egyben ô volt az EFCE elnökhelyettese is.

Személyében a munkabizottság tagjai nemcsak a barátot és a kollégát gyászolják, de veszteség érte az egész európai vegyészmérnök-társadalmat is, hiszen a Szervezet egyik legaktívabb tagja és elôsegítôje távozott az élôk sorából. Jacques Villermeaux munkássága ismert a Magyar Kémikusok Lapja olvasói számára is, hiszen nemrégiben, az 1997. 52. évfolyam 3. számában jelent meg közleménye "A vegyipari mûveletek kutatásának és technológiájának jövôképe" címmel.