HÍREK, ADATOK, INFORMÁCIÓK
Új adatok a magyar vegyiparról
Az IKIM Ipari Fôosztálya 1997 októberében hozta nyilvánosságra a magyar vegyipar 1996. évi mûködésére vonatkozó elemzô statisztikai adatait. Bár az adatok 1998-ban fognak megjelenni, azokat örömmel közüljük, mivel jóval részletesebbek és bôvebbek, mint az eddig rendelkezésünkre állt rendszeres statisztikai adatok. A meglehetôsen nagy idôtávolságot az is magyarázza, hogy éves összefoglaló adatok nagy késéssel jelennek meg, amihez járul még nyomdai elôkészítô és nyomdai munkánk szintén tetemes idôtartama.
A magyar vegyipar (ideértve a kôolajfeldolgozást, a gyógyszer- és a gumiipart is) 1995 végéig a legnagyobb hazai iparág volt. 1996-ban a gépipar növekedési dinamikája meghaladta a vegyiparét és átvette a vezetô szerepet. A vegyipar második helyét viszont hosszú ideig nem veszélyezteti más iparág.
1996-ban a vegyipar termelési értéke 825 Mrd Ft (=~5,6 Mrd USD) volt, ez a feldolgozó ipar 21,8%-át jelentette. A vegyipari export 1996-ban minden korábbi értéket meghaladva 1,84 Mrd USD volt, az élelmiszeripar nélküli ipari export 17%-át produkálva (az 1995. évi vegyipari export 1,83 Mrd USD volt). A magyar nemzetgazdaság vegyipari termékimport igénye hagyományosan meghaladja az exportét, értéke 1996-ban 2,7 Mrd USD volt (ennek oka, hogy a kôolajfeldolgozás importja tulajdonképpen energiaimport).
A vegyiparon belül a kôolajfeldolgozás 35%-ot, a mûanyag alapanyagok és termékek gyártása 28%-ot, a gyógyszergyártás 16%-ot képvisel.
A vegyipar helyét az iparon belül a beruházások alakulása is jól jelzi: 1995-ben a feldolgozó ipari beruházások 1,3-a, 1996-ban 22%-a a vegyiparban valósult meg. A gépipar ezen a téren is 1996-ban elôzte meg a vegyipart: a feldolgozó ipari beruházások 34%-a realizálódott ebben az ágazatban.
A befektetett eszközök tekintetében viszont a vegyipar magasan a legerôsebb iparág: a feldolgozó iparon belül az összes befektetett eszköz értéke 1996 végén 1830 Mrd Ft (körülbelül 12 Mrd USD), ebbôl 29,9% esik a vegyiparra. A gépipar hasonló értéke: 21,6%.
A bruttó hozzáadott érték is a vegyiparban a legmagasabb: 329 Mrd Ft (körülbelül 2,1 Mrd USD) ez a feldolgozóipar 27,3%-a. A gépipar hasonló értéke: 25,7%.
A vegyipari profitráta évek óta az ipari átlag fölött van: 1995-ben ez az érték 7,0% volt, 1996-ban 6,9%. A feldolgozóipar megfelelô értékei 3,4%, illetve 4,3%. A vegyiparban 1996-ban 83,3 Mrd Ft (=~545 millió USD) adózás elôtti eredmény képzôdött, ez a feldolgozóipar 36,2%-a, de a nemzetgazdaság egészét tekintve (pénzügyi tevékenység nélkül) az adózás elôtti eredmény 28,8%-a 1996-ban a vegyiparban képzdôdött. Pénzügyi tevékenységgel az érték 21,3%.
A vegyiparon belül a legmagasabb profitrátát az utóbbi években a gyógyszeripar és a mûanyagok gyártása érte el.
Az elmúlt évek eseményeit értékelve úgy ítéljük meg, hogy a magyar vegyipar fô erôsségei a jövedelemtermelô-képesség és az alkalmazkodóképesség. Hátránya a petrolkémia túlsúlya, a vállalatok kis mérete és a tôkeszegénység (nemzetközi összehasonlításban).
A magyar vegyiparban 1996 végén 2197 vállalkozás (1995 végén 2056) mûködött, de ezek közül nem éri el a 40-et a 300 fônél többet foglalkoztatók száma. Természetesen ezek a nagyobb vállalkozások produkálják a termelési és hozzáadott érték túlnyomó részét.
A vegyiparban foglalkoztatottak létszáma 1996 végén 87 ezer fô volt, ez csekély csökkenést mutat az 1995. évi 88,8 ezer fôhöz képest. Úgy látjuk, hogy a jelentôs létszámmozgások a vegyiparban már lezajlottak.
1996 végén a 2 197 vegyipari vállalkozás jegyzett tôkéjének összege 286 Mrd Ft (körülbelül 1,9 Mrd USD) volt. Ez körülbelül azonos a vegyipari export értékével. A saját tôke értéke több mint kétszerese. A jegyzett tôkébôl a külföldi tulajdonhányad 49%, az állami tulajdon 27% volt. 1995 hasonló adatai: 39%, illetve 41%. Látható, hogy az állami tulajdon gyors leépülése folytatódott 1996-ban is.
A küszöbön álló EU-magyar csatlakozási tárgyalások elôtt felmértük az ipar, ezen belül a vegyipar környezetvédelmi állapotát, és összevetettük az EU jogszabályaival és normáival.
Azt találtuk, hogy a fô szempontok:
Az EU-szabályozás átvétele a magyar vegyipart egyik területen sem állítja megoldhatatlan helyzet elé. Úgy számítjuk, hogy 8--10 év türelmi idôvel meg tudunk felelni az EU-normáknak. Meg kell jegyeznünk, hogy már ma is vannak olyan magyarországi normaértékek, melyek szigorúbbak a legfejlettebb EU országok elôírásainál.
Az EU normáira való teljes átállás tetemes költséggel jár. Óvatos becsléssel is 50 Mrd Ft (körülbelül 250 millió USD) az az összeg, amely a szükséges munkákat csak a vegyipar területén fedezné.
Sz. G.
Változások az adótörvényekben -- vegyipari szemmel
A magyar parlament 1997 november elsô felében határozott az 1998. évi adótörvény-módosításokról. A deklaráció szerint az adóközpontosítás elôirányzata 42,5% lesz, az idei évre tervezettnél 2%-kal kisebb.
A jövedéki adótörvény (JÖT) bevezetésének bejelentett célja olyan ellenôrizhetôbb és átláthatóbb rendszer létrehozása, amelyben jelentôsen csökken a jövedéki körbe tartozó termékekkel (alkoholos, dohány- olajtermékekkel) kapcsolatos visszaélések lehetôsége. A jövedéki adó az 1997. évi fogyasztási adót váltja fel, annál az infláció mértékével nagyobb. Az üzemanyagok esetében azonban a jövedéki adó tartalmazza a jelenlegi fogyasztási adón kívül a megemelt útalap-hozzájárulást és a környezetvédelmi termékdíjat is, és mindez 13--15 Ft/l körüli áremelkedést eredményez.
Változást jelent, hogy a JÖT bevezeti az adóraktár fogalmát. Adómértékes jövedéki termék csak adóraktárban állítható elô. Nem az érintett termékek értékesítésekor, hanem az elôállításkor, vagy az országba való behozatalkor szabják ki az adót, amit azonban csak akkor kell kifizetni a gyártónak vagy importôrnek, amikor az áru elhagyja az adóraktárakat. Az érintett termékek exportja esetén az adót a legyártást követôen kiszabják, de a fizetési kötelezettséget felfüggesztik, és ha az áru igazoltan elhagyja az országot, a cég mentesül az adófizetés alól. Az adóraktárakban az érintett termékek pontos számbavételét és ôrzését biztosítani kell. Az adó hatálya alá tartozó termékek mozgásának pontos követése érdekében 1999. január 1-jétôl az adóraktárak és a vámhatóság között számítógépes összeköttetés kiépítését írnák elô. Az adóraktárak létrehozásánál ásványolaj termelôk esetében 80 milliótól 200 millió Ft-ig terjedô biztosítékot kell letenni. A Kôolajfinomító adóraktár feltétele az atmoszférikus és vákuumdesztillációs technológiai egység, a termékek továbbfeldolgozásához szükséges technológiák, valamint 50000 m3 hitelesített és engedélyezett tárolótér megléte. A Finomítói ásványolajraktár feltétele legalább 10000 m3 hitelesített és engedélyezett tárolótér. A törvény ezeken kívül még adalékgyártó üzemet és cseppfolyósított gáztöltôt definiál. Az adóraktári és jövedéki engedély iránti kérelmeket még 1997. évben kell benyújtani.
Ehhez kapcsolódóan figyelemmel kell lenni arra, hogy az eddigi ITJ-rôl át kell állni egységesen a vámtarifaszabályok alkalmazására, ugyanis 1998. január 1-jétôl az ITJ végleg megszûnik. Felül kell vizsgálni a vám-, adó- és TB járulék-folyószámlákat, és a költségvetés felé mutatkozó tartozásokat azonnal rendezni kell, tekitettel arra, hogy a JAT szerint adóraktári engedélyre csak olyan személy jogosult, akinek nincs meg nem fizetett tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása nem áll fenn.
Az áfarendszerben új jogintézmény a fióktelep, a külföldi székhelyû vállalkozások új belföldi megjelenési formája. A külföldi vállalat nevében és érdekében -- belföldi gazdasági tevékenységgel összefüggésben -- adóssági ügyintézôként kizárólag fióktelepe járhat el, amely egyetemlegesség címén határozattal kötelezhetô a külföldi vállalatot terhelô valamennyi adó- és vámtartozás megfizetésére.
Változik az iparûzési adó számításának módja, mivel 1998 elejétôl az anyagköltség három év alatt, évente növekvô mértékben leírható lesz az adóalapból, de emelkedik az önkormányzatok által kiróható maximális adókulcs. 1998 elejétôl az anyagköltség 33%-a lesz leírható, 1,4%-os maximális adókulcs mellett, ezek az értékek 1999 elejétôl 66%-ra, ill. 1,7%-ra, majd 2000 elejétôl 100%-ra, ill. 2%-ra emelkednek. A változások csökkentik a korábban országos szinten kimagasló bevételekkel rendelkezô iparvárosok (pl. Százhalombatta, Tiszaújváros) bevételeit.
Az 1997. évi 3 millióval szemben 3,5 millió Ft-ra emelik az átalányadózásra jogosító bevételi határt. A vállalkozót a bevételbôl eddig levonható 80% mellett további 7% vélelmezett költséghányad levonás illeti meg, ha kiskereskedelemmel foglalkozik, de nem üzemeltet szórakoztató játékautomatát. Újabb 6% levonással élhet a kiskereskedô, ha vegyi árut forgalmaz. Egyszerûsödik a vállalkozókat terhelô adminisztráció.
Az osztalékadó az 1997. évi 27%-ról 35%-ra emelkedik, ill. a tôkehányad után járó jegybanki alapkamat kétszeres értékéig 20%-os lesz. Az osztalék adója még a magasabb kulccsal számolva sem közelíti meg a munkabér jellegû jövedelmek után fizetendô terheket, mivel az osztalékot nem terhelik járulékterhek.
R. L.