Egyesületi élet

A VDSZ 29. kongresszusa

Beszámoló és a Magyar Kémikusok Egyesületével közös érdekeltségû témák

A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (a kongresszusig ezt a szervezetet jelentette a VDSZ kezdôbetûkbôl alakult kifejezés) 1997. november 6-án és 7-én tartotta 29. kongresszusát. A kongresszusra meghívót kapott és képviseltette magát a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Magyar Kémikusok Lapja is.

A kongresszus értékelte a 28. kongresszus (1993) óta végzett munkát, kijelölte a következô 4 év feladatait, alapszabályt módosított, jelentést fogadott el gazdálkodásáról és az úgynevezett Egyeztetô Bizottság tevékenységérôl és tisztségviselôket választott.

A kongresszus munkáját Fôcze Lajos, a VDSZ elnökének szóbeli beszámolója, illetve a résztvevôknek és meghívottaknak megküldött írásbeli anyagok alapján végezte. Ezek között szerepelt az a mozaikszerû összeállítás is, ami a magyar vegyipar elmúlt kongresszus óta bekövetkezett legfontosabb eseményeit rögzítette a Magyar Kémikusok Lapja szemüvegén keresztül. Az összeállítás lényegében a két kongresszus közötti négy év "Hírek az iparból'' rovatunk szerkesztett összefoglalója.

A kongresszust levélben üdvözölte Horn Gyula miniszterelnök, Gál Zoltán a Parlament elnöke, azon személyesen részt vett és felszólalt Kiss Péter munkaügyi miniszter, részt vett a kongresszuson és üdvözölte azt Victor Thorpe, az ICEM (Vegyi, Energiaipari és Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Nemzetközi Szövetsége) fôtitkára is.

Eredmények és feladatok

A 28. kongresszuson 1993. november 18-án a küldöttek "Mérföldkövek az 1993. és 1997. évekre" címmel fogadták el a VDSZ elmúlt 4 évi programját, aminek teljesítését a 29. kongresszus értékelte. A kongresszus legnagyobb eredményének a 6 szakágazati szövetség és a VDSZ-t alkotó munkahelyi szervezetek, alapszervezetek szövetségének egyben maradását jelölte meg, azt, hogy a szakszervezet szinte egyedülállóan egységben tudott maradni. Az érdekvédelem terén kiemelkedô eredményként értékelték, hogy lényegében mindenütt sikerült a kollektív szerzôdések hatályát fenntartani azáltal, hogy a VDSZ érdekeltségi munkahelyeken jelenleg a dolgozók 80%-ára terjednek ki kollektív szerzôdések. Ez az arányszám a nemzetgazdaság átlagában mindössze 30%.

Az érdekvédelem terén a VDSZ szellemi és fizikai energiájának nagy részét a tulajdonosváltás, a privatizáció minél kevesebb áldozattal járó megvalósítására törekvés kötötte le. Ez mintegy 230 társaság átalakulásával kapcsolatos gondokat, intézkedéseket, jó értelemben vett lobbizást jelentett. A munka sikeresnek értékelhetô, mivel 230 társaság közül mindössze hármat számoltak fel, a VDSZ közbenjárására nemegyszer menthetetlennek látszó iparágat, gyárat vagy telephelyet sikerült talpra állítani. Az érdekvédelem érvényesítése, több ízben kemény bérharc eredményeként a vegyiparban dolgozók bérszínvonala a nemzetgazdasági skálán az elsôk között volt található a beszámolási idôszakban, ahogy arra vonatkozóan a Magyar Kémikusok Lapja is többször közölt információt. A VDSZ szövetségi rendszerén keresztül az Érdekegyeztetô Tanács révén szólhatott hozzá és eredményesen szólt is bele a minimálbért, a munkavédelmet, az egészségvédelmet, a környezetvédelmet érintô kérdésekbe.

A VDSZ 1997--2001. évekre vonatkozó programja az "Útjelzô, esélyek és veszélyek" címet kapja. A kongresszus által kis módosításokkal elfogadott program döntô feladataként a VDSZ szervezeti erôsítését jelölte meg, amelyen belül elsôdleges cél a munkahelyi szervezetek megôrzése, megerôsítése és újak létrehozása. A program a szövetség érdekeltségi területén a jelenleg 270-re növekedett munkahelyi szervezet további bôvítését irányozza elô, mivel a korábbi nagyvállalati struktúra ma is folyamatosan épül le és bomlik szét. A szervezettség fokozása azért is fontos feladat, mert a VDSZ érdekeltségi szférájában a munkavállalók 44%-a nem szervezett dolgozó.

A döntô feladat mellett fô feladatként a kongresszus az érdekképviseletet és az érdekvédelmet jelölte meg valamennyi szinten: az alkotmányozó munkában való közvetlen vagy közvetett részvétellel, az Érdekegyeztetô Tanács tartalmi és formai továbbfejlesztésében; középszinten az érdekegyeztetésben célul tûzték ki, hogy valamennyi munkahelyen legyen érdekegyeztetés, kollektív szerzôdés és bérmegállapodás.

A kongresszus Fôcze Lajost és Paszternák Györgyöt szinte egyhangúlag újból megválasztotta a VDSZ elnökének, illetve alelnökének.

Az alapszabálymódosítás keretében a kongresszus a szakszervezet nevét Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnevezésre változtatta, amelynek rövidítése azonban a régi marad (VDSZ).

Közös érdekeltségû témák a Magyar Kémikusok Egyesületével

A VDSZ és a Magyar Kémikusok Egyesülete munkájában számos közös érdekeltségû téma és terület fedezhetô fel, amelyek helyet kaptak a VDSZ 29. kongresszusának dokumentumaiban, a felszólalásokban és legfôképpen az elfogadott határozatokban.

Közvetett érdekeltségû, de annál fontosabb a VDSZ már említett érdekképviseleti munkája. Mint ismeretes, a VDSZ olyan szakágazati szakszervezeti szövetségek, tagszervezetek szövetsége, illetve társulása, amelyek tagjai az alumíniumipar, a gumiipar, a gyógyszeripar, a gyógyászati termékek gyártása, forgalmazása, a kôolajipar, a gázipar, a mûanyagipar, a háztartásvegyipari és kozmetikai termékek gyártása, forgalmazása, a szervetlen és szerves vegyipar, a vegyiszálgyártás, a biotechnológia, az elektro- és anyagkémia, a környezettechnológia területén mûködô munkáltatóknál dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy az iparban dolgozó egyesületi tagságunk nagy részének a VDSZ az érdekképviseleti szerve. E területen -- ahogy arról már említést tettünk -- a VDSZ elismerôen jó munkát végez. Ezt ismerte el felszólalásában Pászthy György, a MAVESZ elnöke, aki a munkáltatók képviseletében a következôket mondta: "A VDSZ nagyon jó partnernek bizonyult, mert jól felkészült, kiszámítható, pragmatikus vitapartner volt." Egyesületi tagságunk közvetett érdekeltsége a VDSZ munkájában a jövôben tovább erôsödik, mert ahogy dr. Tihanyi Endre, a VDSZ mûszaki értelmiségi tagozatának vezetôje felszólalásában kifejtette, a technika fejlôdésének következtében a jövôben a közép- és felsôfokú végzettségû munkavállalók egyre nagyobb szerepet kapnak az ipar és ezen belül is az üzemi munkában, létszámarányuk a dolgozói rétegekben a képzetlen vagy betanított munkásokkal szemben növekvô tendenciájú.

A mûszaki értelmiségi tagozat vezetôje vetette fel a kongresszusi vitában, hogy áttörésre lenne szükség az ország politikai vezetésében a kreativitás elismerésében, a K+F költségek növelésében és általában a humán erôforrásokkal való jobb gazdálkodásban. Ezáltal a VDSZ is csatlakozott ahhoz az országos méretû értelmiségi állásfoglaláshoz, hogy tarthatatlan a jelenlegi helyzet és éppen a fenntartható fejlôdés követeli meg az alapvetô változást. A mûszaki értelmiségi tagozat nemcsak e fontos álláspont kihangsúlyozásával, hanem tettlegesen is részt vállalt a K+F kapacitások átmentésében azáltal, hogy megkísérelte a leépítendô K+F kapacitások áthelyezését az ipari parkokhoz, sajnos eddig még nem sok eredménnyel.

A környezetvédelem és a biztonságtechnika más-más aspektusban kap helyet a VDSZ és az MKE munkájában, de közös az érdekeltség és érintkeznek a munkaterületek. Egyesületünk ezen a területen mûszaki ismeretterjesztô és bizonyos mértékben tudományos-szervezô munkát végez a témát mûvelô tagjai, az érdeklôdô kollégák részére. Ezeken a rendezvényeken részt vesz a VDSZ munkavédelmi hálózata és igénybe veszi az Egyesület szolgáltatását. A VDSZ másik oldalon viszont meghatározó szerepet tölt be a munkavédelmi érdekérvényesítés intézményrendszerében az országos érdekegyeztetéstôl kezdve a munkahelyi munkavédelmi képviselôk oktatásáig, amiben a Magyar Kémikusok Egyesülete is részt vesz. A VDSZ együttmûködve a kormányzati szervekkel, elôsegíti a környezetvédelmi jogalkotás folyamatát, tevékenyen vesz részt a környezetvédelmi törvény, illetve az azt követô szakmai jogszabályok megalkotásában széles körû szakértô gárdájával, amelynek szakmai továbbképzésében viszont Egyesületünk is szerepet vállal.

A VDSZ által mûködtetett Vegyészalapítvány eredményes munkát végez a Magyar Kémikusok Egyesülete által is mûvelt terület, a mûszaki tapasztalatcsere területén mûszaki-gazdasági tartalmú pályázatok kiírásával, ugyanakkor növeli a tagság és így Egyesületünk tagsága érdekeltségét egy-egy fontos gazdálkodási célkitûzés (minôségjavítás, intenzifikálás, az export növelése stb.) megvalósításában. A Vegyészalapítvány többek között olyan szakmai tartalmú területeket is támogat, mint a diákolimpiákon való részvétel, vagy a Magyar Kémikusok Lapjának megjelentetése.

A Magyar Kémikusok Egyesülete és annak tagjai által is gyakran igényelt szakmai tartalommal is rendelkezô szolgáltatás a VDSZ információs adatbázisa. A bárki által hozzáférhetô dokumentumtár fô területe ugyan a külföldi és hazai "munkavilág'' (munkaügyi dokumentumok és tanulmányok, szerzôdések, megállapodások, törvény-elôkészítô dokumentumok stb.), de megtalálhatók benne hazai és külföldi céginformációk, gazdasági adatok, gazdaságpolitikai tanulmányok és dokumentumok. A számítógéppel is feldolgozott tárban mintegy 5000 dokumentum található.

A VDSZ információs anyag szolgáltatása már eddig is nyújtott forrást a Magyar Kémikusok Lapja ipari hírrovatához, hiszen a Vegyipari Dolgozóból és a VDSZ Infóból már eddig is több hírt vettünk át, és örömünkre szolgál, hogy ez fordítva is gyakran elôfordul. Az együttmûködést a jövôben is folytatjuk ezen a területen.

A közös érdekeltség kihangsúlyozása jellemezte a VDSZ és az MKE elnökeinek találkozását a kongresszus elôkészítése során. A találkozáson mindkét részrôl szükségesnek találták az együttmûködés fokozását, amelyek néhány területét (elsôsorban az információáramlás), konkrétan meg is jelölték. Abban is megállapodtak, hogy rendszeresen áttekintik a kémiai tudományok fejlôdését és kölcsönös kapcsolatépítéssel elôsegítik a mûszaki értelmiség szerepének felértékelôdését. Mindez a törekvés abból a felismerésbôl fakad, hogy a szakszervezet a demokrácia megszilárdulásának fontos tényezôje.

Vissza