Gyakorlatból a gyakorlatnak

BIZTONSÁGTECHNIKA --- ÜZEMTECHNIKA

A rendszer bemutatása

Szakmai delegáció tagjaként 1995 októberében meglátogattuk a francia foglalkozás-egészségügyi központot Párizsban. A látogatás tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be.

A francia foglalkozás-egészségügy irányító központ neve: CISME, amely az Egészségügyi és Üzemorvosi Szolgáltatások Központja, francia megfelelôjének rövidítése. Címe: 31, Rue Médéric, 75832 Paris, Cedex 17.

A CISME (továbbiakban Központ) 50 éve mûködik. A Központ által irányított üzemorvosok 12,5 millió munkást látnak el, amelyek mindegyike a magánszektorban dolgozik.

A magánszektorban az üzemorvosi ellátás igénybevétele kötelezô minden munkaadó számára, amelyet 1946 óta törvény ír elô.

Az állami szektorban az üzemorvosi ellátás nem kötelezô.

A magánszektor üzemorvosi ellátását jelenleg 6 500 orvos végzi (12,5 millió munkavállaló); az ellátás költsége 1994-ban 351 frank volt, jelenleg 361 frank személyenként.

A ellátását jelenleg 17 000 üzemegészségügyi központ biztosítja, egy-egy orvos tehát több helyen is dolgozik egyidejûleg.

Az egy orvos által ellátható munkavállalók számát az orvosi munkaidôvel az alábbiak szerint határozzák meg:

• havonta egy óra alatt 20 fô adminisztratív munkát végzô alkalmazott látható el.
• havonta egy óra alatt 15 fô fizikai munkát végzô munkavállaló látható el.
• havonta egy óra alatt 10 fô veszélyes munkát végzô (vegyianyag, zaj, vibráció stb.) munkavállaló látható el.

A francia orvos havi munkaideje 169 óra.

Ha 169 óra felett jön ki az ún. orvosi idô, a vállalat számára törvényi elôírás alapján kötelezô üzemorvos alkalmazása. Pl. 200 fôs alkalmazottú cégnél 100 fô adminisztratív munkát végez, 75 fô fizikai tevékenységet, 25 fô veszélyes környezetben dolgozik. Ez az elôzôek alapján számolva:

Ha a munkavállalók ellátásához szükséges orvosi idô kevesebb mint 20 óra, egyéni orvosi ellátás vehetô igénybe.

Ha az orvosi idôszükséglet 20--169 óra között van, a vállalatok közötti üzemegészségügyi centrumokat vagy egyéni orvosokat lehet igénybe venni.

Ha az orvosi idôszükséglet 169 óra vagy a feletti -- mint korábban jeleztük -- saját üzemorvos alkalmazandó.

Az üzemorvosi tevékenység jogi háttere a Munka Törvénykönyvében van rögzítve.

Az üzemorvosi tevékenység -- akár egyéni, akár egészségügyi központon keresztül történik -- nem lehet profitérdekelt, ezt szintén törvény rögzíti.

Az üzemorvosi tevékenység mûködési engedélyét a Munkaügyi Minisztérium adja ki, és ugyancsak ez a szervezet végzi az egyéni és az egészségügyi központokba tömörült üzemorvosok szakmai munkájának ellenôrzését. Az üzemorvosi tevékenység engedélyét 5 évenként meg kell újítani.

Az üzemorvosi munka felett a munkahelyi szakszervezetek is határozott ellenôrzést végeznek.

A munkahelyeken az üzemorvos idejének 2/3-át tölti klinikai vizsgálatok végzésével. Ez a hagyományos orvosi betegvizsgálatot jelenti. A fennmaradó orvosi idô, amely 1/3 rész, kötelezôen a munkakörülmények vizsgálatával, megismerésével töltendô el. Ez utóbbit nevezik munkahelyi vizsgálatoknak. Különbözô klinikai vizsgálatok vannak (ez felel meg a mi munkaalkalmassági vizsgálatunknak):

• elsô vizsgálat, felvételkor;
• újrakezdési vizsgálat hosszabb betegség után.

Hosszabb betegségnek munkahelyi eredet esetén 8 nap, otthoni eredetû betegség esetén 21 nap számít.

A vizsgálatokon a munkavállaló részvétele kötelezô; ha a munkavállaló nem vesz részt a vizsgálaton, vagy egészségi állapota alapján nem alkalmas adott munkakörre, jogkövetkezmények nélkül elbocsájtható. Az üzemorvos tehát a munkaalkalmassági vizsgálatokkal idônként kettôs présbe kerülhet. Az üzemorvos által meghatározott munkaképesség ugyanis II. fokon nem vizsgálható felül, csak bírói úton támadható meg. A hibás munkaalkalmasítás jogkövetkezményei az orvost terhelik, ezért az orvos szakmai munkája minden esetben biztosítva van.

Idôszakosan szükség van még az ún. alkalmi munkaalkalmassági vizsgálatra, amelyet kérhet a munkáltató és a munkavállaló is. Az orvosi munkaalkalmasítás gyakorisága általában 1 év, de ha a tevékenység veszélyes (vegyianyag, zaj, rezgés stb.) a vizsgálati gyakoriság növekszik. A klinikai vizsgálatokhoz kiegészítô vizsgálatok is tartoznak; vér-, vizeletvizsgálat, látás-, hallás-vizsgálat.

Mint korábban jeleztük, az orvos munkaidejének 1/3-át a munkakörülmények vizsgálatával köteles eltölteni. Ez 50 fô munkavállalóig egyénileg végzendô, 50 fô felett azonban a mi munkahelyi munkavédelmi bizottságunkhoz hasonló ún. munkakörnyezeti bizottság tagjaként végzi a munkakörülmények vizsgálatát.

A munkakörnyezeti bizottság mûködését törvény biztosítja, komplex tevékenységet végez, szakemberei munkabiztonsági, munkahigiéniai, ergonómiai stb. képzettségûek.

Egy üzemorvos 169 óra havi munkaidô mellett átlagosan 2900 fôt lát el, amelyet 2700 fôre kívánnak lecsökkenteni.

Az üzemorvosi tevékenység során gyógyító tevékenységet nem végeznek.

Franciaországban a csecsemôk és a gyerekek orvosi ellátása az Egészségügyi Minisztériumhoz, az iskolások orvosi ellátása az Oktatási Minisztériumhoz, a munkahelyi orvosi ellátás a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozik.

Az üzemorvos jövedelme kb. 35%-kal magasabb egy klinikai orvosénál (!). Az üzemorvos munkaviszonya védettséget élvez, azonosan az érdekképviseleti munkaviszonnyal.

Az elôzôekbôl következik az a francia tapasztalat, hogy a szuverén munkát végzô üzemorvos tevékenysége egyes esetekben túlzott mértékben felerôsödik és elbürokratizálódik.

Az üzemorvosok továbbképzését a Központon belül mûködô AFOMETRA továbbképzô szervezet végzi. Évente 2000 orvos, egészségügyi dolgozó stb. vesz részt a különbözô tanfolyamokon; az üzemorvosok átlagosan 6--7 évenként kerülnek sorra.

Az üzemorvos a munkakörülmények megismerését követôen tanácsot ad, amelyet nem kötelezô végrehajtani. A tanácsok elvetésének nincs közvetlen anyagi következménye.

Vállalati ártalmak esetén kötelezô erejû intézkedést a munkavédelmi felügyelô hozhat. Baleset, foglalkozási betegség esetén a kereset-kiegészítés kétféle biztosítás alapján lehetséges. Az alapbiztosítás, amely a mi társadalombiztosításunknak felel meg, törvényi elôírás alapján kb. 80%-ot térít. A hiányzó részt részben vagy teljes egészében különbözô tôkeerejû kiegészítô biztosítások pótolják, kollektív szerzôdési elôírás alapján.

Ha romlik a baleseti statisztika, növekszik a foglalkozási megbetegedések száma adott cégnél, a következô évben a munkáltatónak többet kell járulékként fizetnie. Ugyancsak többet fizet a munkáltató egészségbiztosítási járulékot, ha az állami betegbiztosító szakembereinek ajánlását, tanácsait nem fogadta el, vagy nem hajtotta végre.

Látogatás egy egészségbiztosítási központban

Párizs egy másik kerületében meglátogattunk egy egészségbiztosítási központot. A központ 6000 vállalat 40 000 dolgozóját vizsgálja.

A központban 3 rendelô van állandó 3 orvossal, alkalmaznak még további 18 orvost és 10 ápolót. Párizsban további 4 ilyen központ van, az országban további 40 ilyen szervezet, a konkurrencia tehát nagy.

A meglátogatott központ a kis és közepes vállalatok dolgozóit vizsgálja, amelyek létszáma 1700 fô. A központot a résztvevô vállalatok befizetései -- 361 frank/dolgozó -- tartják fenn. A nagyobb cégek, veszélyesebb vállalatok saját egészségügyi központtal dolgoznak.

A dolgozók munkaidôben jönnek orvosi vizsgálatra, többnyire évente egyszer. Ha a vizsgálat során az üzemorvos valamilyen betegséget diagnosztizál, gyógyítani specialistához, szakorvoshoz küldi a dolgozót.

A meglátogatott egészségügyi központ szállodák, építési vállalkozók, vegytisztítók stb. dolgozóit vizsgálja.

Az orvos a meghatározott határidôre érkezô dolgozót az alábbi vizsgálatoknak veti alá: alap vérvizsgálat, tesztpapír vizeletvizsgálat, látás-, hallásvizsgálat és klinikai vizsgálat. Ugyanezen szolgáltatást a magánüzemorvosok 150 frankért is elvégzik, amely jelzi a nagy konkurrenciát.

Egy orvosra ebben az egészségügyi központban 3000 dolgozó jut. Kezdô orvost nem alkalmaznak. Az orvosok kiválasztása pályázati úton történik. Vidéken, kis városokban mobil laboratórium és vizsgáló állomás is dolgozik, amely a munkahelyekre megy ki.

Vissza