Hírül adtuk, hogy a Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) múlt évi közgyûlésén új elnököt választott Várhegyi Miklós, a TVK vezérigazgatója személyében (Magy. Kém. Lapja: 53, 84 1998.) Várhegyi Miklóst nem kell bemutatni olvasóinknak, régóta ismert és elismert személyisége a magyar vegyiparnak. Szerencsés ember, sikeres ember -- olvastuk róla a megválasztása alkalmából a vele készített interjúban a Magyar Vegyipar hasábjain. Tegyük hozzá, nem véletlenül. ,,Bátrakat segíti a szerencse'', mondja a közmondás és Várhegyi Miklós nagy szakmai bátorságról tett bizonyságot a TVK vezérigazgatójaként az elmúlt idôben. MAVESZ elnökké való megválasztása alkalmából elsôsorban új tisztségével kapcsolatban kérdeztük.

Tisztelt Elnök Úr! A MAVESZ elnökévé való megválasztásodhoz a Magyar Kémikusok Lapja olvasói és szerkesztôsége is gratulál, kicsit megkésve, de annál nagyobb tisztelettel. Külön örömünkre szolgál, hogy sok funkciód mellett lapunk szerkesztôbizottsági tagjaként is tisztelhetünk. Új funkciódhoz sok sikert kívánunk. Tulajdonképpen ehhez kapcsolódik elsô kérdésünk is. Több olvasónk elôtt ugyanis nem egészen világos, hogy a MAVESZ a vegyipar mekkora területén mûködik, hiszen a szervezet nevében egyértelmû a teljességet jelentô magyar vegyipar kifejezés. Hogy kapcsolódnak a szervezethez, és milyen hierarchiával a mosószeripari, a háztartásvegyipari és kozmetikai, a mûanyagfeldolgozóipari és a növényvédôszeripari szakszövetkezetek?

A gratuláció és a jókívánság most is jólesik, de szeretném hangsúlyozni: tudatában vagyok annak, hogy ez a megtiszteltetés nem személyemnek, hanem az általam vezetett vállalatnak szól, bár ez semmikép sem ad felmentést a tisztséggel járó felelôsség alól!

A Magyar Vegyipari Szövetség egyébként 1991-ben alakult, és a kérdésedben is szereplô három szakszövetséggel együtt -- önkéntes tagsági alapon -- a magyar vegyipar termelési értékének mintegy 85--90%-át képviseli. Ez nagyjából megfelel a fejlett európai országokban kialakult arányoknak.

A gyógyszeripar, -- amely saját, teljesen önálló szövetséggel rendelkezik -- ebben a statisztikában nem szerepel, de e tekintetben is hasonlítunk Európához, melynek gyógyszeripara néhány kisebb országtól eltekintve mindenhol saját szövetséget hozott létre.

Az említett három szakmai szövetséggel egyébként szoros az együttmûködésünk. A MAVESZ biztosítja mûködésük jogi kereteit, de nem korlátozza szakmai önállóságukat. Ez annyit jelent, hogy a vegyipar egészét érintô kérdésekben nagyon sokszor együtt lépünk fel, illetve a MAVESZ képviseli az egyeztetett közös érdekeket. Nem árt megjegyezni, hogy e tekintetben is sok a hasonlóság a más országokban követett gyakorlattal.

Olvastuk és tanulmányoztuk, sôt kivonatosan közöltük legutóbbi közgyûlésetek által elfogadott hangsúlyváltoztatási programotokat. Nem világos viszont, hogy az elmúlt idôszak prioritásait (piac-, ipar- és környezetvédelem, érdekképviselet, EU csatlakozás) az újak mennyiben változtatják meg, vagy a hangsúlyváltás nem, vagy nemcsak a munka területére, hanem megoldásának módszerére vonatkozik?

A Magyar Vegyipari Szövetség alapításától kezdve nagy gondot fordított arra, hogy prioritásait a tagvállalatok érdekeinek megfelelôen, ugyanakkor a makro-környezet adta lehetôségekhez igazodva határozza meg. Szó nincs tehát arról, hogy akár céljainkat, akár az eddig végzett munkát, annak eredményeit a változások kapcsán meg kellene tagadnunk.

Azt is észre kell azonban venni, hogy a vegyipar, de az egész magyar gazdaság mélyreható változásokon ment, illetve megy keresztül. A vegyiparban (is) végbement a privatizáció, figyelemreméltó szerkezetváltás tanúi vagyunk és felgyorsult a fejlôdés. A MAVESZ hangsúlyváltó programja a megváltozott körülményekbôl indul ki, és épít a javuló külsô körülményekre. Nem tettünk mást, mint hogy offenzívabb érdekérvényesítés mellett köteleztük el magunkat. Ehhez igazítjuk módszereinket, eszközeinket. A változások lényegét a MAVESZ imázsának javítására irányuló hangsúlyosabb PR munka, az igényekhez folyamatosan igazodó tervezés és a hatékonyabb koordináció jelenti. Mint említettem, mindemellett nagy súlyt helyezünk az eddigi gyakorlat értékeinek megôrzésére is.

Az elfogadott hangsúlyváltoztató program egyik célkitûzése, hogy a MAVESZ érdemi kapcsolatot tartson más érdekképviseleti szervekkel. Vajon ennek keretében valamilyen vegyipari szövetségek szövetségére gondoltok, vagy lazább, de a jelenleginél mindenképpen szorosabb partneri, esetleg szervezeti kapcsolatok kiépítésére? Tervezitek-e a meglehetôsen atomizált vegyipar összefogását?

Kezdjük a végén. Egyáltalán nem érzem, hogy a magyar vegyipar atomizált lenne. Piacgazdasági viszonyok között dolgozunk, a vállalatok lehetnek egymás szövetségesei, konkurrensei, vagy mindkettô egyszerre. A Magyar Vegyipari Szövetségnek nem feladata, hogy vállalatok közötti érdekellentét esetén közvetítôi, vagy döntôbírói szerepet töltsön be. Önkéntes tagságon alapuló szervezet nem alakíthat ki, és nem képviselhet olyan álláspontot, amely bármelyik tagvállalat érdekeit sérti. Bôségesen van ugyanakkor olyan feladat, amely a tagvállalatok közös, azonos érdekeibôl adódik, ezeket kell gyorsan, jól és hatékonyan megoldani.

Magyarországon ma az érdekképviseleti munka keresi saját útját. A szükségesnél több munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet mûködik. Úgy gondolom, hogy az idô múlásával kialakul majd a jelenleginél jóval hatékonyabb, összefogottabb érdekképviseleti rendszer, kevesebb szereplôvel.

A MAVESZ tagja a Magyar Munkaadói Szövetségnek. Együttmûködünk több testvérszövetséggel, így elsôsorban a Magyar Gyógyszeripari Szövetséggel a közös érdekeltségi kérdésekben. Jó a kapcsolatunk a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével és elég jók nemzetközi kapcsolataink is. A MAVESZ a közép- és kelet-európai országok vegyipari szövetségei közül elsôként vette fel a kapcsolatot az Európai Vegyipari Szövetségek Szövetségével, A CEFIC-kel és vált annak társult tagjává.

A múltban és a jövôben is az Uniós csatlakozással kapcsolatos téma képezi a MAVESZ egyik fô feladatát. Tudomásunk van arról, hogy a közelmúltban széleskörû tanulmányi munka zárult le az ezzel kapcsolatos hazai feladatokról. Vajon láthatók-e már azok a közeli és távlati feladatok, amelyeket a magyar vegyiparnak az EU csatlakozásig el kell végeznie?

Legfontosabb rövidtávú feladatunk a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés. A vegyipart érintô jogharmonizációs munkák nem jelentenek megoldhatatlan feladatot, sôt néhány esetben kifejezetten érdekünkben áll, hogy minél korábban átvegyük az EU gyakorlatát, amely sok esetben egyszerûbb, logikusabb és kevésbé bürokratikus, mint a miénk. Elég jó példa erre a méregrendelet.

Sok feladatunk van a környezetvédelmet érintô jogszabályok, direktívák adaptálásában, harmonizálásában is. Talán itt sem árt a kormányzat figyelmét felhívni arra, hogy a mértékek és a bevezetési idôpontok vállalásánál legyen tekintettel országunk, iparágunk teherbíró képességére. Biztos vagyok abban, hogy néhány elôírás bevezetésénél halasztást kell majd kérnünk, és ebben semmi szégyelnivaló sincs.

Végül, de nem utolsósorban az EU csatlakozás érdekében olyan gazdasági környezetet kell Magyarországon kialakítani, amelyben a vegyipar fejlôdése felgyorsulhat és javulhatnak külkereskedelmi pozíciói.

Végül hadd kérdezzünk, mint "mellékesen" a TVK vezérigazgatóját legnagyobb vegyipari cégünk elmúlt évi eredményeirôl és az 1998. évi feladatairól

1997 nyugodt esztendô volt mind a kôolaj-, mind a petrolkémiai iparban. Stabil kôolajárak mellett a termékek ára szûk sávban mozgott, a kereslet -- köszönhetôen az általános európai növekedésnek -- egyenletesen magas volt. A kedvezô feltételrendszert kihasználva társaságunk teljesítése aligha tér el számottevôen az elemzôk által prognosztizálttól, azaz közel 90 Mrd Ft árbevétel mellett 30%-os bruttó fedezetre és 15 Mrd Ft körüli nettó eredményre számítunk, amiben az 50%-os adókedvezmény is szerepet játszik.

Stabil nyereséges gazdálkodás mellett 1998-ban három, igen jelentôs projekt munkálatai indulnak meg, illetôleg folytatódnak. Az Olefingyár több, mint 20%-os kapacitásbôvítése 20 Mrd forintos, az új polipropiléngyár megvalósítása 23 Mrd-os, a BOPP gyártás bôvítése 6 Mrd-os beruházást jelent. Unatkozni egész biztosan nem fogunk.

Köszönjük az interjút.

Vissza