A magyar vegyipar és kémiatudomány

Díjak, diplomák

Magyar Tudomány Napja. Ezt a kormány alapította, és elõször 1997 november 3-án rendezték meg, azon a napon, amikor gróf Széchenyi István megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát. Ez alkalommal adta át dr. Somody Imre, a Pharmavit volt tulajdonosa és jelenleg is vezérigazgatója, 50 000 dolláros hozzájárulását a szintén most alapított Bolyai-díjhoz. Somody vállalta, hogy hasonló összeggel tíz évig támogatja a díjat.

Az Akadémia c. folyóirat közlése alapján röviden ismertetjük az egyetemek mellett mûködõ, ún. tanszéki akadémiai kutatócsoportok közül azokat, melyek a kémikusokat érdekelhetik.

Budapesti Mûszaki Egyetem: Alkaloidkémiai (17 fõ), Mûszaki Analitikai Kémiai (13), Szerves Kémiai Technológia (12).
Eötvös Loránd Tudományegyetem: Peptidkémiai (16), Szerkezeti Kémiai (8).
József Attila Tudományegyetem (Szeged): Organikus Katalízis (1), Reakciókinetikai (12), Biokoordinációs Kémiai (10).
Kossuth Lajos Tudományegyetem (Debrecen): Antibiotikum-kémiai (15), Homogén Katalízis (2), Szénhidrátkémiai (5).
Miskolci Egyetem: Anyagtudományi (2).
Veszprémi Egyetem: Analitikai Kémiai (5), Levegõkémiai (5), Petrolkémiai (5).
Pannon Agrártudományi Egyetem (Keszthely): Agrokémiai (3).

 A magyar diákok nemcsak a Kémiai Diákolimpián érnek el kiváló eredményeket, hanem évek óta sikeresen szerepelnek a Grand Prix Chimique (GPCh) nemzetközi diákversenyen is. A GPCh-en a vegyipari szakképzésben részt vevõ diákok indulhatnak Európa bármely országából. A GPCh jellegzetessége, hogy a verseny csak laboratóriumi munkából áll: a diákok analitikai kémiai és szerves preparatív kémiai feladatokat oldanak meg.

A nemzetközi versenyre kiutazó magyar diákok kiválasztása az ELTE Kémiai Tanszékcsoportjában megrendezett verseny alapján történt (1997. május 22.). Erre, amelyen mûszeres analitikai és preparatív szerelési feladatok szerepeltek, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSzTV) vegyészeti szakmacsoportjának legeredményesebb versenyzõit hívtuk meg. A nemzetközi versenyen az elsõ három helyezett

Ujvári Viktor (Irinyi Vegyipari Szakközépiskola, Budapest)
Gorka Álmos (Irinyi Vegyipari Szakközépiskola, Budapest)
Túri Zsolt (Erdey Grúz Vegyipari Szakközépiskola, Debrecen)

 vehetett részt.

A GPCh nemzetközi versenyt Rotterdamban (Hollandia) rendezték meg 1997. november 3. és 8. között 8 ország 24 versenyzõje részvételével. A színhely a ROC Zadkine College regionális szakképzési központ volt. A verseny három feladatból állott:

1. ivóvíz nitrittartalmának meghatározása azoszínezék spektrofotometriás mérésével;
2. vízkeménység meghatározása komplexometriás titrálással;
3. 1-butil-acetát elõállítása.

A verseny zsûrije a laboratóriumi munka szakszerû kivitelezését, a mutatott manuális készséget, a munka szervezettségét, az elemzés pontosságát, a kitermelés jóságát, a preparátum tisztaságát, a munkavédelmi és környezetvédelmi szempontokat, az írásos jegyzõkönyvek minõségét értékelte. Az értékelés nagyon aprólékosan, minden részletre kiterjedõen történt. Errõl, az elõzõ GPCh kapcsán e folyóirat hasábjain már beszámoltunk (Magyar Kémikusok Lapja, 51 (1996) 193). A feladatok igényesek, de a magyar diákok számára teljesíthetõek voltak.

A verseny végsõ eredményét a három versenynapon mutatott összteljesítmény adta:

1. Patricia Teuscher (Németország)
2. Miranda Kruisdijk (Hollandia)
3. Ujvári Viktor (Magyarország)

 A másik két versenyzõnk munkája is jó és egyenletes volt, õk díjat nem kaptak, mert a GPCh-en összesen csak három érmet adnak ki.

A Grand Prix Chimique tapasztalatai röviden a következõkben összegezhetõk. A magyar csapat az idén is sikeresen állta meg a helyét az erõs nemzetközi mezõnyben, az európai szakmai normákat érvényesítõ zsûri elõtt. A magyar vegyipari szakképzés még mindig európai színvonalú, legalábbis ami a jéghegy csúcsát, a legjobb diákokat jelenti. A magyar diákok szakmai tájékozottsága és munkaszervezõ képessége a versenyen jó volt. Nagyon hasznos volt, hogy ebben az évben végre versenyfelkészítõ foglalkozásokat is tarthattunk az MKM Programfinanszírozási Pályázata támogatásával. Továbbra is nagy gond az, hogy a magyar diákok nyelvtudása gyenge, és e tekintetben most már a környezõ országok (Csehország, Szlovénia) diákjaihoz képest is feltûnõ a lemaradás. Az európai integrációt is figyelembe véve erre nagyon oda kell figyelniök az illetékeseknek.

A GPCh eseményei, feladatai, eredményei, interjúi, fotói on line az Interneten is megtalálhatók: http://www.vapro.nl/grandprix/index.html. A web oldal a KATION c. Internet folyóirat lapján is böngészhetõ.

Az 1997. évi magyarországi döntõ verseny lebonyolítását, az egyetemi felkészítést és a GPCh-re való kiutazást az MKM, a Pro Cultura Alapítvány, az Ipar Mûszaki Fejlesztéséért Alapítvány, a Vegyészoktatásért Alapítvány és a MOL Rt. támogatta. A támogatást a diákok nevében e helyen is köszönjük. A következõ, 1999. évi verseny megrendezésére a nemzetközi szervezõ bizottság, mint elsõ nem nyugat-európai helyszínt, Magyarországot szeretné felkérni. Reméljük, hogy meg tudjuk találni annak lehetõségét, hogy e megtiszteltetésnek eleget is tudjunk tenni. A GPCh 1999. támogatására e helyen is kérjük a hivatalos szervek, a gyárak, az alapítványok, az egyesületek szíves támogatását.

1997 december 9-én hetedik alkalommal került sor az európa-mérnöki diplomák ünnepélyes átadására a Budapesti Mûszaki Egyetemen.

Az európa-mérnöki diplomát a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (Federation Europeenne d’Assotiations Nationales d’Ingenieurs, FEANI) ítéli oda pályázatok alapján. A pályázatokat elsõ ízben a FEANI Magyar Nemzeti Minõsítõ Bizottsága értékeli és továbbítja a brüsszeli EMC-hez, az Európai Minõsítõ Bizottsághoz.

A december 9-én megtartott diplomaátadási ünnepség kiemelkedõ momentuma volt, hogy a 27 Eur Ing közül 22 vegyészmérnököt az EGIS Gyógyszergyár Rt. pályáztatott, érzékelve a FEANI eredeti célkitûzései, hogy egy vállalatnak nemzeti viszonylatban minõségbeli elõnye származik abból, hogy elismerten kvalifikált mérnökök dolgoznak a termelõ munkában, tervezésben, kivitelezésben, fejlesztésben, ill. más mérnöki területeken.

Magyarországon ezideig 370 mérnök nyerte el az Eur Ing címet, ebbõl a vegyészmérnökök száma 55, a Magyar Kémikusok Egyesülete által javasoltaké 42. A többi mérnök pályázatát más mérnökszervezetek támogatták tevékenységi területüknek megfelelõen pl. a GTE, KTE, Mérnöki Kamara, Magyar Hidrológiai Társaság.

A diplomaátadási ünnepségen részt vett az egyetem rektora, a FEANI MMB elnöke, dr. Ginsztler János, a magyar ügyeket képviselõ dr. Roland Schmid a FEANI EMC-tõl, dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, az MTA fõtitkárhelyettese és dr. Kiss Iván a Magyar Minõsítõ Bizottság társelnöke. Dr. Náray-Szabó Gábor kiemelte az EGIS Gyógyszergyár kezdeményezését és a magyar vegyészmérnökök asszimilálódó készségét a kor követelményeihez igazodva, ill. beépülve más szakterületek kiegészítõ tevékenységébe. Detrekõi Ákos akadémikus, az egyetem rektora a FEANI által is minõsített mérnökképzés színvonalát, fejlõdését méltatta. A FEANI nevében az osztrák dr. Roland Schmid üdvözölte az új európa-mérnököket.

A FEANI Magyar Minõsítõ Bizottsága ezúton is örömmel üdvözli az EGIS Gyógyszergyár 22 új európa-mérnökét, és reményét fejezi ki, hogy más gyárak, intézmények is követik az EGIS példamutató kezdeményezését.

A FEANI Magyar Minõsítõ Bizottságának titkársága a BME Mérnöktovábbképzõ Intézetben mûködik. A pályázathoz szükséges ûrlapok, "Tudnivalók" itt szerezhetõk be.

1983-ban, Zemplén Géza 100. születési évében kelt az az Alapító Okirat, amelynek alapján minden évben kiosztásra kerül a Zemplén Géza Díj I. és II. ("ifjúsági") fokozata. Ezzel a legkiválóbb szerves kémiai eredményeket jutalmazzák a Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottság felterjesztése és a Kémiai Tudományok Osztályának a jóváhagyó döntése birtokában az alapítók, melyek a következõk: 

– a Magyar Tudományos Akadémia,
– a Budapesti Mûszaki Egyetem,
– az Ipari Minisztérium (jogutódja: az Ipari-, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium),
– a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés (a díj vonatkozásában jogutódja a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedõk Országos Szövetsége),
– a Magyar Kémikusok Egyesülete és
– az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság.

 A fõdíjjal 1997-ben Tömösközi Istvánt, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját jutalmazta a kuratórium.

Tömösközi István munkásságának értékelésekor két területen elért jelentõs eredményeit kell megemlíteni: a prosztaglandinok és az oligonukleotidok monotiofoszfát származékainak elõállítása és átalakítása. Ennek kapcsán új eljárást dolgozott ki a PGE és a PGE2 prekurzorainak a sztereospecifikus szintézisére. A prosztaglandinok szintézisére világviszonylatban is jelentõs új módszert fejlesztett ki, amelynek következtében a CHINOIN vezetõ szerephez jutott a világpiacon és nagyságrenddel csökkent a PGF2a ára. Amerikai kutatókkal versenyben megvalósította a véraggregációt gátló prosztaciklin szintézisét és eljárást dolgozott ki számos analogon elõállítására is. Az oligonukleotidok monotiofoszfát származékainak elõállítására automatizált szintézisekben is alkalmazható módszert fejlesztett ki.

Az ún. Ifjúsági Díjat (II. fokozat) a kuratórium dr. Bozó Évának, a Gyógyszer kutató Intézet Kft. tudományos fõmunkatársának ítélte oda. Bozó Éva egyetemi doktori értekezését a BME Szerves Kémiai Technológia Tanszékén készítette, amelynek tárgya a gyulladásgátló triazolok szintézise volt.

Doktori fokozatának megszerzése után két és fél évet dolgozott a zürichi egyetem Szerves Kémia Tanszékén Andrea Vasella professzor vezetése mellett, ahol glikozidok szintézisével foglalkozott. Hazatérése után az ott szerzett tudását kamatoztatta az Intézetben folyó antitrombotikus hatású glikozidok elõállítása során.

A Novicardin Díjat néhai Králik Lajos drogistamester hagyatékából alapította és gondozza 1984 óta a Magyar Tudományos Akadémia. Az alapító végrendelete értelmében a Díj a flavonoidkémiában, ill. a citosztatikumok kutatásában vagy alkalmazásában elért kiemelkedõ teljesítményért ítélhetõ oda. A Díjjal felváltva tüntet ki orvost , biológust, ill. kémikust a kuratórium.

Ebben az évben a díjat dr. Szende Bélának a SOTE I. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanár igazgatójának ítélte oda a kuratórium. Szende professzor munkásságának a kezdetén az egyes aminosavak hatását tanulmányozta a kísérleti állatok daganatainak a növekedésére. Megállapította, hogy ugyanazon aminosav D- és L-formája ellentétesen befolyásolja az egyes daganatfajták növekedését. A késõbbiekben is az aminosavak és a peptidek daganatnövekedésre kifejtett hatásával foglalkozott, melynek során feltárta és részletesen ismertette a metilezett lizin-származékok biológiai hatásait. A peptidek közül elsõsorban a thymopoietin fragmenseinek immunstimuláns hatását tanulmányozta, mely munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két ilyen származék már a klinikai kivizsgálás fázisában van. Dr. Szende Béla 1988–89-ben egy évet töltött vendégprofesszorként a Tulane Egyetemen, New Orleansban, A. V. Schally professzor intézetében. Itt az LHRH agonisták és antagonisták, valamint a somatostatin analógok daganatnövekedést gátló hatását tanulmányozta. Elsõként mutatott rá az irodalomban arra, hogy ezek a peptidek a programozott sejthalál fokozott indukálása révén fejtik ki hatásukat a daganatsejtekben található receptorokon keresztül. Kimutatta továbbá, hogy a Deprenyl az apoptosist csökkentõ hatással bír a neuroectodermális eredetû sejtekben.

A díjak elõadóüléssel összekötött átadására 1997. december 18-án került sor az MTA felolvasótermében.

Vissza