Egyesületi élet

BESZÁMOLÓK RENDEZVÉNYEKRÔL

Napjaink drasztikus áremelkedése mind a tudományban, mind pedig a gyakorlatban is hangsúlyossá teszi a nagy energiaigényû technológiák fejlesztését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén emellett kiemeltté váltak a környezetvédelmi aspektusok és a termékek minõségének kérdései is.

A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem (GATE), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE), az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), a Földmûvelésügyi Minisztérium és további együttmûködõ intézmények közös szervezésében két év elteltével 1997. december 5-én, immár másodízben került sor a szárítás területén dolgozó hazai szakemberek találkozójára, amelynek célja a különbözõ szárítási technológiák és szárítóberendezések fejlesztése területén elért legújabb eredmények ismertetése volt.

A Szimpóziumnak ezúttal is a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem adott otthont.

A rendezvény megnyitóján a rendezõ szervek képviseletében a következõ személyek voltak jelen:

– Dr. Farkas István, egyetemi tanár, Szimpózium elnök, GATE, az EFChE Európai Szárítási Munkabizottság elnöke;
– Gálosi György, ügyvezetõ fõtitkár, Magyar Kémikusok Egyesülete;
– Dr. Vas Attila, egyetemi tanár, dékán, GATE Mezõgazdasági Gépészmérnöki Kar.

A rendezvényen összesen 34 regisztrált fõ vett részt, közülük 3 külföldi. A résztvevõk többsége különbözõ tudományos mûhelyek képviselõi voltak, de számos gyártó cég is képviseltette magát.

A rendezvényen valamennyi írásos anyag, elõadás és a vita nyelve magyar volt. A Szimpóziumon résztvevõ külföldiek számára személyes szinkrontolmácsolást biztosítottunk.

A Szimpóziumon a munka egy szekcióban zajlott, itt hangzottak el az elõadások, szám szerint 15, melyek fõként a mezõgazdasági, a vegyipari és az élelmiszeripari szárítás témaköréhez kapcsolódtak.

Az elõadások színvonalasak voltak, és több esetben az elõadásokat követõ kérdésekkel és hozzászólásokkal szakmai vita alakult ki. Az elõadások összefoglalóit a szervezõk külön kiadványban publikálták.

A Szimpóziumon kiemelt témakörként tárgyalták az energiatakarékosság, a környezetvédelem és a minõségbiztosítás szempontjait. Ugyanakkor kiemelhetõ az a tény, hogy a szárítási folyamatok leírásával, modellezésével és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatos legújabb elméleti munkák (mágneses rezonancia módszer, neutrális háló stb.) mellett számos, nagyon is gyakorlati munka eredménye is bemutatásra került. Fontos jellemzõ volt, hogy az ipari szárítási problémák mellett a mezõgazdasági, élelmiszeripari termékek szárításával kapcsolatos problémák jelentõs számban szerepeltek a programban. Elegendõ említeni néhány terméket, úgymint az alma, kukorica és egyéb szemestermények, a dohány- és a faipari termékek.

A Szimpózium szakmai programjának befejezése után szakembertalálkozóra került sor, ahol kötetlen formában folyt beszélgetés a szárítás hazai helyzetének kulcsfontosságú kérdéseirõl, problémáiról és további feladatairól.

A rendezvény publicitását növelte, hogy a megnyitóján részt vett az MTV2 forgatócsoportja. A Szimpóziumról szóló beszámolójukat néhány nappal a rendezvény után a Gazda TV mûsora mutatta be.

A Szimpóziumon döntés született arról, hogy a 3. Magyar Szárítási Szimpózium a GATE Mezõgazdasági Fõiskolai Kar szervezésében 1999. októberében Nyíregyházán kerül megrendezésre egy kétnaposra tervezett rendezvény keretében. Az elsõ napot a tudományos elõadásokra, a másodikat pedig egy szakmai kirándulásra szánják. Tervezik néhány külföldi vendég meghívását is, elsõsorban a környezõ országokból. A Szimpózium keretén belül tervezik továbbá egy szárítási témájú tanfolyam megszervezését is. A 3. Magyar Szárítási Szimpózium Szervezõ Bizottságának elnöke Dr. Farkas István egyetemi tanár, társelnöke Dr. Lengyel Antal fõiskolai tanár, a Bizottság további tagjai Buzás János egyetemi adjunktus, Dr. Kerekes Benedek és Dr. Péter László fõiskolai tanárok. A Szervezõ Bizottság a következõ ülését 1998 októberében tartja.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a szárítás, mint az egyik kiemelt fontosságú technológiai folyamat, a Szimpózium-sorozat keretén belül magas rangú fórumot kapott a szakmai kérdéseinek megvitatására.

A MKE Analitikai Kémiai Szakosztálya a hagyományoknak megfelelõen négyévenként Ankétot rendez az analitikai kémia területén. Az Ankét megrendezésére Budapesten 1998. január 21–22. között került sor. A rendezvény célkitûzése, hogy a Szakosztályhoz tartozó, illetve kötõdõ Szakcsoportok és Társaságok egy-egy elõadással képviseltessék magukat, amelyben áttekintést adnak az adott szakterület jelenlegi helyzetérõl, fejlõdésének irányairól és az EU-csatlakozással kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szinten várható elvárásokról.

Az ankétot Dr. Liptay György c. egyetemi tanár, az Analitikai Szakosztály elnöke nyitotta meg, majd rövid áttekintést adott a Szakosztály munkájáról és terveirõl, megemlítve a legfontosabb rendezvényeket. Ismertette a rendezvény célkitûzését és eredményes munkát kívánt a résztvevõknek.

Az MKE vezetõsége részérõl Dr. Kálmán Alajos az Egyesület elnöke üdvözölte az Analitikai Ankétot, kiemelve annak szakmai jelentõségét, aktualitását, amit Dr. Pungor Ernõ akadémikus az Analitikai Szakosztály örökös tiszteletbeli elnöke is méltatott, hangsúlyozva az analitikai kémia szerepét az EU-csatlakozás elvárásainak vonatkozásában.

Az érdemi munka Dr. Görög Sándor akadémikus (Richter Gedeon Rt.) „Gondolatok az analitikai kémia helyzetérõl a nagyvilágban, Európában és hazánkban” c. elõadásával kezdõdött. Részletes áttekintést adott az analitikai kémia helyzetérõl Magyarországon, Európában és a nagyvilágban. Külön kiemelte a hazai gyógyszeripar privatizációját követõ analitikai kihívásokat és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Ismertette annak jelentõségét, hogy az Európai Kémikusegyesületek Szövetségében (FECS) az Analitikai Kémiai Munkabizottság az eddig végzett munkájának és súlyának megfelelõen Divízióvá alakult. Itt kell megemlíteni, hogy a FECS 1997. évi közgyûlésén került sor az 1997. évi FECS-díj átadására, amit Dr. Pungor Ernõ professzor kapott meg, aki a FECS korábbi Analitikai Kémiai Munkabizottsága alapító tagja és 1981–1987 közötti elnökeként nagyban hozzájárult ahhoz a nagymértékû fejlõdéshez, ami a Munkabizottság 1996-os Divízióvá alakulásához vezetett. Szemléletes képet adott az analitikai kémia és társtestületeinek (fizikai-kémia, biokémia és technológia) viszonyáról.

Várady Mária (Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet) „Agro- és élelmiszeranalitika: a jelen kihívásai és a jövõkép” c. elõadásában ismertette a közös piac elvárásait az adott területen, kiemelve a minõsítés problémáit a modern hamisítványok kiszûrése esetében. A feladat megoldása csak nagyhatékonyságú méréstechnika alkalmazásával lehetséges. (Az elõadás az Agro- és Élelmiszeranalitikai Szakcsoport részérõl hangzott el.)

Hlavay József (Veszprémi Egyetem) „Analitikai módszerek validálása: megfelelés a célnak” c. elõadásában az analitikai eljárások és laboratóriumok akkreditálásával kapcsolatos követelményrendszert és a megfelelés fontosságát ismertette. (Az elõadás az Analitikai Mérések Minõségbiztosítása Szakcsoport részérõl hangzott el.)

Pokol György (Budapesti Mûszaki Egyetem): „Modern irányzatok a termikus analízisben” címmel tartott elõadást, amelyben ismertette az egyedi és kombinált termoanalitikai eljárások elõnyeit és hátrányait, számos alap és alkalmazott kutatási feladat megoldásán keresztül. (Az elõadást Pokol György a Termoanalitikai Szakcsoport részérõl tartotta.)

Solymosi József (Budapesti Mûszaki Egyetem, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) „A radioanalitika újabb hazai eredményei, különös tekintettel a nukleáris környezetellenõrzésre” címû elõadásában fõként a hazai fejlesztésû prompt-gamma aktivációs analízis módszerét és annak alkalmazási lehetõségeit, valamint a nukleáris környezetellenõrzési mérõ-, adatgyûjtõ és értékelõ rendszerek jelenlegi helyzetét, fejlesztésének irányait ismertette, de kitért a nukleáris hulladékelhelyezés problémáira is. (Az elõadást a Radioanalitikai Szakcsoport részérõl hangzott el.)

Barta András (Magyar Állami Földtani Intézet) „Analitikai rendszerek a kõzet- és fémanalitikában” címmel tartott elõadást, amibõl kiderült, hogy a nagyméretû leépítést követõen az analitikával szemben támasztott igény nem túl nagy, így a modern nagy hatékonyságú módszerek alkalmazása a kis mintaszám miatt költséges, ami azt eredményezte, hogy sok esetben gazdaságosabb külföldön elvégeztetni az analízist. Kifejezte annak reményét, hogy ez a nemkívánatos jelenség csak átmeneti. (Az elõadás az Érc-Kõzet és Fémanalitikai Szakcsoport részérõl hangzott el.)

Nagy Géza (Janus Pannonius Tudományegyetem) „Az elektroanalitika fejlõdésének irányai” címmel tartott elõadást, amelyben ismertette az ionszelektív elektródok fejlesztésének és alkalmazásának hazai és nemzetközi eredményeit, különös tekintettel az élettani folyamatok in vivo és in vitro nyomonkövetésére. (Az elõadás az Elektroanalitikai Szakcsoport részérõl hangzott el.)

Kalász Huba (Semmelweis Orvostudományi Egyetem) „A kromatográfia jelenlegi helyzete és trendjei” címû elõadásában ismertette a kromatográfia nagyhatékonyságú módszereit, modern mérõberendezéseit és alkalmazásának lehetõségeit a gyógyszeranalitikai, valamint a környezeti problémák megoldásában (Kromatográfiai Társaság).

Szepesváry Pál (Eötvös Loránd Tudományegyetem) „Kemometria – oktatástól az alkalmazásig” címû elõadásában az analitikai mérési eredmények jóságának megítélésére alkalmazott, ún. egy- és többváltozós paraméteranalízis módszerét ismertette, számos gyakorlati példán bemutatva azok alkalmazhatóságát. (Az elõadás az Automatikus elemzés Szakcsoport képviseletében hangzott el.)

Török Ilona (Országos Gyógyszerészeti Intézet) „A szerves analitika fejlõdése a 20. század végén” címen tartott elõadásában a gyógyszeranalitikával szemben támasztott újabb követelményeket ismertette. Az EU idevonatkozó irányelveit figyelembe véve számos új eljárás bevezetése vált szükségessé, pl. polimorfia, kiralitás vizsgálat, valamint az a természetes elvárás, hogy az analitikai módszerek csak validálási adatok birtokában alkalmazhatók. A szigorúbb követelményrendszert alkalmazni kell a ható- és segédanyagokra, valamint a késztermékre egyaránt. (Az elõadás a Szerves Analitikai Szakcsoport nevében hangzott el.)

Dobolyi Elemér (Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség) „Balaton-kutatás környezetanalitikai problémái” címû elõadásában teljes áttekintést adott a Környezetvédelmi Felügyelõségek laboratóriumi hálózatának rendszerérõl. Ismertette a vízkibocsátási pontokat és levegõemissziós mérõhelyeket, amelyeket az országos törzshálózat keretein belül állami feladatként, törvényben elõírt gyakorisággal és paraméter számmal évente vizsgálni kell. Rávilágított azokra az anomáliákra, amelyek az adminisztratív úton megállapított határértékek és a rendelkezésre álló analitikai módszerek érzékenysége között van. (Az elôadás a Környezetvédelmi Társaság részérôl hangott el.)

Prokis József (Debreceni Agrártudományi Egyetem) „Az atomspektroszkópiai módszerek alkalmazása a mezõgazdaságban” címmel részletes áttekintést adott a módszer alkalmazásának jelen lehetõségeirõl és távlatairól. (A Magyar Spektrokémiai Társaság képviseletében.)

Meszlényi Gábor (Szerves Vegyipari Kutató Intézet) „A molekula spektroszkópiai módszerek hazai alkalmazása” címmel összefoglalta a módszer nyújtotta lehetõségeket, különös tekintettel a molekula azonosítására, illetve szerkezetfelderítésre. (Az elõadás a Magyar Spektrometriai Társaság képviseletében hangzott el.)

Horváth Gyula (Gyógyszerkutató Intézet) „Újabb irányzatok a tömegspektroszkópiában” címû elõadása elméleti és felhasználói szempontból egyaránt hasznos volt. A módszer alkalmazására fõleg a hazai gyógyszeriparból ismertetett példákat. (Az elõadás a Magyar Tömegspektrometriai Társaság nevében hangzott el.)

Tóth Gábor (Budapesti Mûszaki Egyetem) „Az NMR módszerekkel történõ szerves szerkezetfelderítés stratégiája” címû elõadása keretében ismertette az NMR spektroszkópia területén az elmúlt idõszakban bekövetkezett nagyarányú fejlõdés legújabb eredményeit. Különösen a nagy térerejû inverz, azaz protondetektált két-, illetve többdimenziós módszerek bevezetése révén a mérések érzékenysége jelentõsen megnõtt. A kötéseken keresztüli csatoláson alapuló korrelációs, illetve a téren keresztüli dipoláris kölcsönhatásokon nyugvó NOESY/ROESY mérések együttes alkalmazásával már olyan szerkezetkutatási stratégia alakítható ki, ami már öszszehasonlító adatok nélkül is elvezet az NMR jelek hozzárendeléséhez és egyre bonyolultabb molekulák szerkezetének, konformációs és dinamikus sajátságainak feltárásához, mint pl. a természetes eredetû triterpén szaponinok szerkezetének megismeréséhez.

Különösen szerencsés volt Horváth Gyula és Tóth Gábor elõadásának egymás mellé kerülése, hiszen a szerkezetkutatás ezen két módszere nem versenytárs, hanem egymást kiegészítõ eljárás.

Az Ankéton Liptay György, Szepesy László, Gimesi Ottó, Horvay György és Kalász Huba elnököltek.

Az Ankéton elhangzott elõadások színvonala igen magas volt, mondható, hogy minden igényt kielégített. Látogatottsága is az elvárásnak megfelelõ volt, mintegy 150–200 fõ részvételével számolhattunk. A Szakosztály vezetése részérõl az a vélemény fogalmazódott meg, hogy hasznos volna, ha az Ankéton elhangzott elõadások anyaga széles körben hozzáférhetõvé válna, amivel az elõadók zöme egyetértett. Ennek az igénynek a kielégítésére született az a javaslat, hogy az elõadások teljes szövege jelenjen meg a Magyar Kémikusok Lapja különszámában, ami megértésre talált. Valamennyi elõadót felkértük elõadásának megírására, így õszre a különszám megjelenik.

Kromatográfiás tanfolyam

A tanfolyamot e beszámoló írója nyitotta meg, mint a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei Csoportjának társelnöke. Meleg szavakkal üdvözölte a szép számú résztvevõt és örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy sok a tanfolyamon a fiatal kutató és gyakorlati szakember résztvevõ, ami annyit is jelent, hogy a gyógyszergyárak és a kémiai magánszféra is támogatja a tanfolyamon való részvételt.

Mielõtt a tanfolyam részleteire térnék, köszönetet szeretnék mondani a szervezésben segítõ kollégáknak, elsõsorban Dr. Aczél Attilának, Dr. Pásztor Józsefnek, Kovács Gizellának, valamint az üléselnökséget vállaló Dr. Szabó Imrének, Dr. Szirovicza Lajosnak és Dr. Görgényi Miklósnak.

A szervezõknek aggodalomra adott okot, hogy az MKE Kromatográfiás Társasága Dr. Kalász Huba professzor, mint a Társaság elnöke 1997. novemberében Kromatográfiás Ankét ‘97. címmel sikeres rendezvényt szervezett. Ennek ellenére a tanfolyam mind részvételi arányát, mind a kiállítók számát tekintve igen látogatottnak volt tekinthetõ.

A tanfolyam a megnyitóval kezdõdött és az elsõ elõadó Nyiredy Szabolcs professzor volt, aki elõadásában végig vezette azt a gondolatot, hogy hogyan lehet kromatográfiával egy anyagot izolálni, bizonyítani azt, hogy egy anyagról van szó. Majd az anyagot mennyiségileg és minõségileg hogyan lehet kromatográfiával tisztítani, feldúsítani és elvinni a szerkezetbizonyításig. A délután a HPLC-MS összekapcsolt módszeréé volt, annak ellenére, hogy Müller Tibor betegsége miatt lemondta az elsõ elõadást. Dr. Bartók Tibor és munkatársai mellett, aki a Mikotoxinok HPLC elválasztásáról számolt be, Dr. Dobó András (KKKI) Felületaktív anyagok HPLC analitikájáról beszélt, ahol a HPLC-MS technikát alkalmazta.

Még a délután során került sor a „Sigma-Aldrich Kft.” (Bp.) termékismertetõjére.

A sikeres és sok új információt adó elõadást a „baráti találkozó” követte az „Osztrák-Magyar Étterem” szervezésében. A baráti találkozó lehetõséget adott az elõadók és a résztvevõk kötetlen megbeszélésére is.

Január 29-e, a tanfolyam második napja Tyihák Ernõ professzor elõadásával kezdõdött. Az elõadó ismertette a túlnyomásos rétegkromatográfia fejlõdési lehetõségeit, azokat az új irányokat, amelyek a túlnyomásos rétegkromatográfia területén várhatók.

Az ebédszünetet követte az OPLC-Klub elõadássorozata, amit Dr. Mincsovics Emil külön szervezett meg és hangolt össze. Az elõadások az egész délutánt betöltötték. Az elõadó az OPLC új fejlesztésérõl, a személyi OPLC néhány elméleti és gyakorlati kérdésérõl beszélt. Az elméletet és a gyakorlatot a mûszer-bemutató kapcsolta öszsze. Ferencziné Fodor Katalin és munkatársai (Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, Bp.) az OPLC gyógyszeranalitikai alkalmazásáról, majd Simonné Sarkadi Lívia és munkatársai (BME Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék, valamint az OPLC-NIT Kft., Bp.) az élelmiszer-analitikai alkalmazásokról tartottak elõadást.

A tanfolyam záró napja 1998. január 30-a is zsúfolt volt: elõször Dr. Pásztor József beszélt a mintaelõkészítés döntõ fontosságáról. Elõadását Dr. Dinya Zoltán követte (KLTE Szerves Kémiai Intézet Debrecen) a „HPLC elválasztás felhasználása a szerkezet kutatásában” címmel.

A péntek délelõtti elõadásokat Dr. Polyák Béla (Bay Zoltán Alapítvány, Biotechnológiai Intézet, Szeged) „hattyúdala” zárta, amit a tanfolyam bezárása követett. Dr. Polyák Béla elõadásának címe ugyanis „Hattyúdalom a rétegkromatográfiában” címet viselte.

Néhány szót érdemel a kiállítók felsorolása, akik jelenlétükkel és magukkal hozott bõséges anyagukkal nagymértékben növelték a tanfolyam értékét. A kiállítók közül a Merck céget (Bp.) emelem ki, akik tanfolyamainkat régóta végig kísérik. A továbbiakban a kiállítókat betûrendben sorolom fel: Aktivit Kft. (Bp.), Allegro Kft. (Bp.), B+K Bt. (Bp.), Chemothron Bt. (Bp.), Lab-Comp Kft. (Bp.), Novp-Lab (Bp.), Sigma-Aldrich Kft. (Bp.) és Simkon Kft. (Bp.). A felsorolás mellett természetesen külön köszönetet és elismerést kívánunk tolmácsolni a kiállító cégek részére az MKE Csongrád Megyei Csoportjától.

Külön köszönet illeti a Szegedi Akadémiai Bizottság Elnökét, adminisztratív vezetését és a büfé szolgálatot ellátó Osztrák-Magyar vendéglátó egységet a rendezvény nehézségmentes és gördülékeny lebonyolításának az elõmozdításáért.

Az „Analytica ‘98“-at, a világ egyik legfontosabb analitikával, diagnosztikával és laboratóriumi munkával kapcsolatos kereskedelmi kiállítását 1998. április 21. és 24. között tartották Münchenben az új vásárközpontban. A régi repülõteret (München-Riem) 1991-ben bezárták és egy a XXI. századra készült kiállítási komplexumot építettek fel, amely az idén nyitotta meg kapuit. Jelenleg 12 csarnok 140 000 m2-es területtel állt a különféle kiállítások rendelkezésére, amelyet még bõvíteni fognak. A 2 évenként megrendezésre kerülõ, sorrendben 16. analitikai kiállítást idén már az új környezetben tartották.

Az Analytica ‘98 8 csarnokban 50 000 m2 területen került megrendezésre, mintegy 1 000 kiállítóval. Ezt kísérte az Analitikai Konferencia, melyet elsõsorban a G.D.Ch (Német Kémikusok Egyesülete) rendezett. A módszer területén az egyetemeken, tudományos intézetekben és az iparban elért újabb eredményeket kb. 60 elõadásban, félnapos szimpóziumok keretében mutatták be a résztvevõk. Ezenkívül szakértõk számoltak be modern módszerek teljesítõképességérõl, lehetséges alkalmazásairól és korlátairól. A gazdag és lényegre törõ program bizonyára minden résztvevõnek lehetõséget biztosított, hogy a számára érdekes területrõl magas szintû információt szerezzen. A rendezvény keretében dr. Erhard Meyer-Galow átadta a GDCh elnöke, a GDCH Fresenius díját és a Hans R. Jenemann Alapítvány Paul Bunge díját.

A kiállítás és konferencia szervezõi a rendezvényt az USA-ban rendezett Pittcon európai megfelelõjévé kívánták fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény minden látogatója vonzó és tartalmas tudományos programból válogathatott. Ezt a mûszergyártók által tartott speciális szemináriumok egészítették ki, amelyek bemutatták mûszereik hatékonyságát, alkalmazási lehetõségeit és korlátait.

Az analitikai módszerek iránt érdeklõdõ tudósok és gyakorló analitikusok száma különbözõ módszerrel, eljárással és technikával ismerkedtek meg, ami segíti õket a számukra legmegfelelõbb új módszerek kiválasztásában. Másrészt lehetõség nyílt a mûszergyártók és felhasználók, valamint a szakértõk közötti közvetlen tapasztalatcserére, ami szintén segítséget nyújtott a problémák megoldásához. Ez különösen érvényes a poszter-szekcióra, amelyben fõként fiatal tudósok mutatták be a kutatás és módszeralkalmazás területén elért eredményeiket.

Az Analitikai Konferencia programja az analitikai kémia széles területét ölelte fel, különös tekintettel a teljes biológiai szféra vizsgálatára, beleértve a klinikai elemzést is. Külön szimpóziumok foglalkoztak a kémia, farmakológia, molekuláris biológia és az orvostudomány új trendjeivel, valamint azok hatásával az analitikai módszerekre.

Fontos téma volt az elválasztástechnika, kromatográfia újabb ismeretköre. Különösen említésre méltók a kapillár-elektroforézis nagy hatékonysága és az elektrokromatográfia által nyújtott új lehetõségek. A már klasszikusnak számító vékonyréteg-kromatográfia, gázkromatográfia területén is érdekes fejleményeket lehetett megismerni, pl. a királis vegyületek szétválasztására új állófázisok kifejlesztése, valamint igen stabil, hatékony és több célra alkalmas oszlopok kifejlesztése.

Másik fontos témakör a spektrometria. Különösen említésre méltó a NIR, AS, fluoreszcenciaspektroszkópia, ICP-AES és az ICP-MS technika. A multielemes, illetve multimolekuláris technikák különösen vonzók a felhasználó számára. E tekintetben a kombinált módszerek minden változata fontos szerepet játszott a kiállításon. Elengedhetetlenek a speciációs elemzésben, amikor is specifikus spektrometriás detektálási módszereket alkalmaznak kromatográfiás elválasztás után.

A környezetanalitika központi helyet foglalt a konferencia témái között. Ezek az analízisek különös gondosságot igényelnek, mivel az eredményeknek komoly következményei lehetnek. Ez érvényes a környezeti terhelés ellenõrzésére, a határértékek megállapítására és túllépésére (pl. azbeszt esetén), valamint a szennyezõk meghatározására különbözõ környezeti szektorban. Manapság nagy problémát jelent, hogy a költség- és idõigény kedvezõtlenül befolyásolja az analízisek minõségét.

A kémiai és bioszenzorok fontosak az on-line folyamatelemzésben és a biológiai folyamatok vezérlésében. Ezek lehetõvé teszik a bonyolult folyamatok monitorálását és irányítását anélkül, hogy magát a folyamatot a szenzor befolyásolná. A kiállítás és a konferencia tükrében megállapítható, hogy a gyorsaság, megbízhatóság és tartósság fontos követelmények a szenzorokkal szemben.

Több szimpózium témája volt az analízis jelentõsége a biológiai szférában, gyógyszerek és élelmiszerek ellenõrzésében, az orvostudományban és kórházakban. Az analitikai kémiának fontos szerepe az is, hogy új utat nyit az aktív komponensek felfedezése elõtt. A kombinatorikus kémia és a nagy teljesítményû screening alkalmazása növeli a szerkezetoptimalizálás esélyeit. Nyilvánvalóvá vált, hogy a genom- és proteom-elemzés célja új targetek felfedezése és a betegség okainak kiderítése.

Végül külön szimpóziumok foglalkoztak az analízis minõségbiztosításával, ezen belül a validálással, laboratóriumok akkreditálásával és anyagok hitelesítésével. A teljes mérési precizitás, továbbá a teljes elemzés pontossága a mintavételtõl az eredményszámításig helyet kapott a tematikában. Manapság az adatfeldolgozás, statisztikus és kemometriás módszerek igen fontos részei az elemzésnek, amelyben a számítógépes rendszerek validálása egyre nagyobb jelentõséget kap.

A kiállítás igen jó átfogó képet adott az analitikai, labortechnikai, a diagnosztika és biotechnológia legújabb eredményeirõl, mûszereirõl.

Vissza