A magyar vegyipar és kémiatudomány

HÍREK, ADATOK, INFORMÁCIÓK

Egis Rt. Tavaly úgy döntött a vállalat vezetése, hogy bevezeti a Környezetvédelmi Irányítási Rendszert az MSZ EN ISO 14 001-es szabvány szerint (KIR). Külsõ tanácsadóként az Imsis Kft. vesz részt a munkában. A munka érdekessége, hogy össze kell egyeztetni a gyógyszeriparban kötelezõ GMP rendszerét (Good Manufacturing Practice, Helyes Gyártási Gyakorlat), amely a termelési és vizsgálati folyamatok állandóságára és az ezt leíró, igen alapos dokumentációra épül, a folyamatos környezetvédelmi javulást politikai nyilatkozati szintre emelõ KIR-rel.

1998 februárjával Kiss Csaba, fõtechnológus nyugdíjba vonult. Utóda eddigi helyettese, dr. Tömpe János lett.

A tavalyi év 29,2 Mrd Ft-nyi forgalmából a legnagyobb részt a captopril/Tensiomin, az alfa-metildopa/Dopegyt és a Suprastin képviselte.

Horizon-Multiplan Rt. A huminsavtartalmú italt (Humet R) gyártó és forgalmazó cég tavalyi árbevételénél nagyobb veszteséget könyvelhetett el. Az új vezetõség munkájának eredményeként az év végével és idén várhatólag a veszteség jelentõsen mérséklõdik, amennyiben pedig a külpiaci értékesítés megindul, eredménybe torkollhat.

Phylaxia Pharma Rt. A tõzsdére került cég 400 MFt eredményt mutatott fel tavaly. Fõbb termékei a hozamfokozó cink-bacitracin és a phylazonit. Az év eleji alaptõke-emelésnél a névérték hétszeresének megfelelõ árért kibocsátott részvényeket két hét alatt túljegyezték.

Pfizer Kft. 3,5 milliárdos árbevétel mellett 10 MFt adózás utáni nyereséget ért el a cég 1997-ben. 4 új terméket kívánnak idén bevezetni a magyar piacra.

Reanal Rt. Elkészült a cég középtávú üzleti programja. Eszerint a laborvegyszerekbõl a jelenlegi 20–25%-os piaci részarányukat az ezredfordulóra 35–40%-ra, a diagnosztikumokból pedig 10–12%-ról 20–25%-ra kívánják növelni a teljes hazai forgalomban. Az export növelése céljából év elején üzleti körúton meglátogatták több német partnerüket: Bioproducts (a korábbi Serva), Merck, Lancester (az angol cég német leányvállalatát), Sigma-Aldrich. Ezeknek és más német cégeknek eddig többek között a Servacel termékcsaládot, koronaétereket, védett aminosavakat, perjódsavat és klórfacinont adtak el.

Év elején befejezõdött az új dialízisüzemben a próbagyártás. Az eljárást a Fresenius német cég adta, a terméket a mûvese állomások vásárolják majd. A teljes hazai igény három millió liter folyadék, az új üzem kapacitása ennek a fele, a német partner szerint is igen megbízható minõségû termékre exportigényt is várnak. A gyártás teljesen a GMP elveknek megfelelõen történik majd, amelyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet ellenõriz. Négyféle termék készül, ezek igen tömény sóoldatok, tehát a gyártásnál komoly korróziós problémákat kellett megoldani.

Richter Gedeon Rt. A gyorsjelentés alapján a cég forrásai és tulajdonosi szerkezete a következõ: az 1997 második negyedévében végrehajtott 1 milliárdos sikeres alaptõkeemelés következtében a jegyzett tõke 18,638 Mrd Ft. A saját tõke ezzel szemben 71,333 milliárd! (1996-ban „csak” 39 milliárd volt.) Ez közvetve mutatja, hogy a befektetõk pénze mennyit „ér” (a saját tõke tartalmazza a nyereséges éves mûködések adózott és osztalékkal már csökkentett profitjából származó eredménytartalékot). Az állam (ÁPV Rt.) birtokában van a jegyzett tõke 15,67%-a, a Nyugdíjbiztosító Önkormányzaté 9,47%, belföldi jogi és magánszemélyeké további 10,47%. Mindezzel – egyedül a hazai gyógyszeriparban – a Richter 36,6%-os magyar tulajdonban van. A további tulajdon külföldi befektetõké, és 2,68%-kal rendelkezik maga a társaság is (1997. december 31-i állapot).

Ez év elején 23,17%-ra növelte a tulajdoni részesedését a Richter Rt. a Kievobifarmacija nevû ukrán gyógyszerkereskedõ cégben. A lépés nem véletlen, hiszen a Richter FÁK exportjának negyede Ukrajnában realizálódik. Piaci részesedésük megközelíti a 10%-ot. 1993 óta már rendelkeznek itt helyi céggel, a Richter Ufarmmal, és zöldmezõs beruházással gyártó üzemet is terveznek építeni a felvásárlás alatti cég szabad területén.

A Richter is úgy döntött, hogy tanúsíttatja Környezetvédelmi Irányítási Rendszerét. Az ehhez szükséges induló felmérést azonban, az MSZ EN ISO 14 001 szabványnál sokkal szigorúbb, a környezetvédelmi felmérésre vonatkozó hazai rendelet alapján végzik.

A társaság új antibiotikummal mutatkozott be a magyar piacon: a japán Fujisawa cég III. generációs orális cefalosporinja, a Suprax® forgalmazásának megkezdésérõl számolt be a sajtó és a szakma képviselõinek február 16-án.

A Suprax® hatóanyaga a cefixim, mely 1987-ben a III. generációs orális cefalosporinok elsõ képviselõjeként jelent meg a világon. A készítmény széles spektrumú, baktericid antibiotikum, hatását a baktériumsejtfal szintézisének gátlásán keresztül fejti ki. A Suprax® hatóanyagának különleges szerkezete egyedülálló stabilitást biztosít a b-laktomázokkal szemben, beleértve mind a plazmid, mind a kromoszóma mediált típusokat, így a Suprax® hatékony olyan baktériumokkal szemben is, amelyekre más készítmények már nem hatnak. A cefixim eliminációs felezési ideje 3–4 óra, amely különlegesen hosszú az orálisan aktív b-laktám antibiotikumok között és lehetõvé teszi a napi egyszeri adagolást. A klinikumban is kihasználhatók elõnyös tulajdonságai. Indikációs területek: fül-orr-gégészeti, felsõ légúti, alsó légúti, húgyúti és urogenitális (kankó) fertõzések.

Hazai gyógyszerpiac. 1997-ben 130 Mrd Ft forgalmat bonyolított le 188 társaság a hazai gyógyszerpiacon. Ebbõl az elsõ 10 adta a forgalom 55%-át. Listavezetõ a Richter, az Egis és a Chinoin. A forgalomból mindössze 42–43%-kal részesednek a hazai gyártók, az évtized elejére esõ hazai importliberalizáció eredményeként. Ugyanennek következtében az itthon kapható hatóanyagok száma kb. 50%-kal nõtt, de a külföldi új hatóanyagoknak még így is jelentõs része nem került be a hazai forgalomba.

Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Már hírül adtuk azt, hogy az olefingyártás jelentõs fejlesztését tervezi a Társaság. Ennek érdekében létrehozott egy létszámában nem jelentõs, de a Társaság érintett egységeinek teljes körû támogatását élvezõ projektszervezetet, amely kijelölt közremûködõkkel közösen végzi a megvalósítás elõkészítését. Az alapterveket – és a részlettervek jelentõs részét – a Linde AG szolgáltatja. A részlettervezés kapcsán egy speciális feladatmegosztás van, és a hazai tervezési munkákban a Vegyterv Rt.-n kívül jelentõs szerepet játszik a TVK-Automatika Kft. és a TVK Rt. Mûszaki Tervezés. Az Olefingyár intenzifikálása során megvalósítandó létesítmények három jól elkülöníthetõ részre tagolhatók:

– egy új bontókemencére,
– C3 és C4/C5 hidrogénezõ egységekre,
– a meglévõ rendszerekben található „szûk keresztmetszetek” megszüntetése, amely jelentõs módosításokat, új berendezések telepítését és az új csõvezetéki irányítástechnikai rendszerek illesztését jelenti.

A Társaság az Olefingyárban 1998. év során nem tervez nagyleállást, így az intenzifikálási munkákat úgy kell elõkészíteni és megvalósítani, hogy az 1999. évi nagyleállás során ezek teljes körûen bevezethetõk legyenek. A nagyleállást követõen már az intenzifikált gyárral kell visszaindulni.

Nitroil Rt. Az amerikai Hunstman tulajdonába került cég árbevétele tavaly 23%-kal nõtt és meghaladta az 1,3 milliárdot, de adózás utáni nyeresége 70%-a az 1996-osnak (mindössze 60 MFt). Ennek fõ oka vezértermékük, a 3-dimetil-amino-propil-amin árának jelentõs esése a világpiacon. Emellett a nyersanyagok ára viszont nõtt. (A fenti terméket a világon szinte egyedülálló, folyamatos eljárással akril-nitrilbõl és dimetil-aminból gyártják, mindkettõ importtermék.) A cég elvben szerepel a Budapesti Értéktõzsdén, de a nem a Huntsman tulajdonában lévõ mindössze 0,57%-nyi, 157 db részvény kb. 17 tulajdonosa „nem tõzsdézik”, valószínûleg érzelmi okokból õrzi részvényeit (köztük a MOL Rt. az aranyrészvény tulajdonosa). Többször felröppent a hír, hogy az új többségi tulajdonos úgy dönt, hogy kivezetteti a Nitroilt a tõzsdérõl, de ez még napirendre sem került eddig. Ezzel szemben a Huntsman rendkívül kedvezõ, az utolsó tõzsdei ár háromszorosát kitevõ ajánlatot tett ennek a semmire nem jogosító maradék részvény-mennyiségnek a felvásárlására.

Nitrogénmûvek Rt. A péti cég is elnyerte az MSZ EN ISO 9001 szerinti tanúsítványt.

Nitrokémia Vegyipari Rt. A múlt év végével megalakult Nitrokémia 2000 Rt. mellett – amint arról beszámoltunk – a környezetvédelmi gondok megoldását – állami segítséggel – felvállaló NIKE jogutód a Nitrokémia Vegyipari Rt. lett. Ez év márciusában mindjárt meg is hirdette a birtokában maradt, ioncserélõ gyantát és poliésztergyantát gyártó üzemeit, valamint a mûanyaggyártás üzemi csarnokait. A Varion ioncserélõ gyantagyártó kapacitás 12 ezer m3/év, az üzemben 90 fõ dolgozik. A Polikon telítetlen poliésztergyantagyár kapacitása 7 ezer t/év (29 fõ). A pályázóknak vállalniuk kell – többek között –, hogy a tevékenységet folytatják. A mûanyaggyártás az üvegszállal erõsített poliészterek gyártását jelenti (19 fõ), ezt a sikeres vásárló nem köteles folytatni, de itt is a dolgozókat továbbra is kell alkalmaznia.

Amennyiben 1999-ig e részlegek értékesítése nem sikerül, ezeket a gyártásokat meg kell szüntetni. A Nitrokémia Rt. további feladata marad a környezeti károk felszámolása, ipari park mûködtetése stb.

Nitrokémia 2000 Ipari és Vagyonkezelõ Rt. Elkészült az új cég emblémája. Ebben megmaradt a „régi” NIKE emblémájának stilizált kék lombikrajza a benne lévõ zöld cseppel. A új cég ügyvezetõje dr. Kurbucz Ferenc, megbízása 1998. május 31-ig szól. Az Igazgatóság elnöke dr. Keil Kálmán ügyvéd, további tagok: Nemestóthy András, a Pénzügyminisztérium fõosztályvezetõje és Starkné Rezeli Erzsébet, a Nitrokémia Rt. számviteli fõosztályvezetõje. A NIKE dolgozók többsége átkerül a Nitrokémia 2000 Rt.-be.

BorsodChem Rt. Az ausztriai székhelyû Krems Chemie AG-val 1997 februárjában szerzõdést írt alá közös vállalat létrehozásáról. A társaság alapításának oka az volt, hogy a két anyavállalat által nyersanyagként felhasznált formaldehid igényeket saját termelõ üzembôl elégítsék ki. A 40 kt/év termelõ kapacitású formalin üzem közel 1 Mrd Ft-os beruházása 1997-ben kezdõdött el és 1998 április elejétõl beindul az éles próbaüzem, a hivatalos átadás pedig április végén történik meg. A termékek közel 90%-át két anyavállalat (a BC Rt. MDI Üzeme és a Krems Chemie – BC telephelyén április elején induló – Gyanta Üzeme) dolgozza fel. A BorsodChem Ipari Park elsõ üzemeként betelepülõ BC–KC Formalin Kft. 66%-ban a BorsodChem Rt. tulajdonában van.

Cyanamid Hungária Kft. Az American Cyanamid magyarországi leányvállalata 14 MUSD-ért adott el növényvédõszert itthon 1997-ben. Ezt idén 15–16 millióra kívánják növelni.

Graboplast Rt. Néhány évvel ezelõtt igen jelentõs környezetvédelmi beruházásként megoldották a PVC-padlók és -tapéták gyártásánál a forró levegõ által diizooktil-ftalát lágyítóból a levegõbe kerülõ, igen kis mennyiségû, de a kémények felett jól látható aeroszol megbontását és a lágyító visszanyerését. Ebbõl a célból akkor közösé tették a légáramokat és elektrosztatikus leválasztóval bontották meg az aeroszolt. Most határozatot hoztak arra, hogy a mûbõrök színes nyomásánál használt oldószeres (butil-acetát, ciklohexanon, metil-etil-keton stb.) festékekbõl a szárító levegõvel kikerülõ oldószergõzöket is eltávolítják. Erre a célra idén kb. 500 MFt-os beruházással égetõt építenek, mellyel a nyugati emissziós elôírásokat el tudják érni.

A megelõzési módszert, az oldószeres helyett vízbázisú festékek alkalmazását a Tatabányán épülõ új, négy méter széles PVC padlót gyártó üzem fogja képviselni, ahol ilyen környezetvédelmi probléma fel sem merül.

Kemikál Rt. Az 1995-ben a Citizen Rt. többségi tulajdonába került, építési vegyi anyagokat gyártó cég barcsi gyárát megvásárolta a Henkel Magyarország Kft.

Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt. Tavaly 2,7 Mrd Ft árbevételt és 220 MFt eredményt értek el. Ennek 20%-a származott exportból. Ezt idén jelentõsen növelni kívánják a hazai fogyasztás visszaesése miatt (ez az ipari fogyasztásra vonatkozik...). Ennek érdekében alapítottak Romániában, Gyulafehérvárott, egy ottani céggel közös vállalkozásban új céget és építettek új üzemet. Ennek kapacitása napi 30 000 liter finomszesz, amelyet a FÁK országaiban értékesítenek.

Vegyépszer Rt. 17,4 Mrd Ft volt a tengizi munkáiról híres vegyipari kivitelezõ cég tavalyi bevétele. Idénre 19 milliárdot terveznek, fõként a hazai beruházási piac meglódulására alapozva. Részt szeretnének venni a TVK–MOL közös polipropilén üzemének 23 Mrd Ft-ra tervezett beruházásában. Rendszeres feladatokat kapnak a Paksi Atomerõmûben, ezenkívül gyógyszer- és vegyipari, valamint környezetvédelmi beruházásokban is.

Az 1,073 Mrd Ft jegyzett tõkéjû cég alaptõkéjét részvénykibocsátással néhány éven belül emelik, márciusban 0,75 milliárd értékben kötvényt bocsátottak ki.

AKZO Nobel Coatings Festékgyártó és Kereskedelmi Rt. 7 milliárdos árbevétellel és 167 MFt-os adózott nyereséggel jó évet zártak. Idén 1 milliárdot ruháznak be. Átfogó rekonstrukciót hajtanak végre a mûgyantaüzemben.

Innovációs Díj, 1997. Többek között a MOL Rt. „Korszerû és környezetkímélõ benzinkeverés”, a Richter Gedeon Rt. „Dezogesztrel, a Regulon és Novynette új magyar fogamzásgátló filmtabletták hatóanyaga” c. pályázatai kaptak Innovációs Díjat, hogy csak a kémikusokhoz közelállókat említsük.

Jedlik Ányos Díj, 1997. Az 1996-ban alapított díjat Dr. Bendzsel Miklós adta át ez év márciusában, hogy csak a kémikusokat említsük, Dr. Andrási Ferencnek, a Gyógyszerkutató Intézet Kft. farmakológiai osztályvezetõjének, Dr. Gémes Istvánnak a Nitroil elnök-vezérigazgatójának és Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi ügyvivõnek.

A napokban került kezünkbe a Spanyol Vegyipari Szövetség beszámolója vegyiparuk helyzetérõl, az 1996. évi tevékenységükrõl. A téma önmagában valószínûleg nem hozná izgalomba kedves olvasóinkat. Érdekes és sokat mondó lehet azonban, ha más forrásokat is felhasználva megvizsgáljuk, hogy Spanyolország, a vele egyidejûleg EU taggá váló Portugália, valamint a már 1981-tõl EU-hoz tartozó Görögország vegyiparában milyen változások történtek, amióta tagjai az Európai Uniónak. Az öszszevetést indokolja, hogy az említett országok akkori fejlettsége jól összehasonlítható a most felvételre várókkal, köztük Magyarországgal.

Sajnos nem hasonlíthatók össze az EU-ba való felvétel körülményei. Így például az 1986. január 1-jén taggá váló Spanyolország és Portugália még teljes piacvédelemmel került be a körbe, és csak néhány hónappal belépésük után kezdõdött meg a kölcsönös és aszimmetrikus vámlebontás, a belsõ piacok teljes liberalizálása. Mint ismeretes, ezen mi már régóta túlvagyunk.

Az említett három ország hosszú éveken keresztül még más piacvédelmi eszközt (importkvóta stb.) is alkalmazhatott.

1980–1985 között mindhárom országban gyorsan fejlõdött a vegyipar. A teljes jogú EU tagság elnyerése után 1986-tól a fejlõdés érzékelhetõen lelassult, sõt Portugáliában átmenetileg jelentõsen vissza is esett és 1995-ben is csak alig haladta meg a 10 évvel korábbi szintet. A vegyitermék-külkereskedelem egyenlege mindhárom országban jelentõsen és folyamatosan romlott. Spanyolországban a vegyitermék-külkereskedelem deficitje 1985 és 1995 között hétszeresére növekedett.

Vissza