A magyar vegyipar és kémiatudomány

Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium ipari fõosztálya 1998 márciusában adta ki jelentését az ipar 1997. évi teljesítményérõl. Az alábbiakban a jelentés összefoglaló és a vegyiparra vonatkozó részmegállapításait közöljük.

Az 1997. évi statisztikai adatok a gazdaság élénkülését mutatták. Az iparban ez elsõsorban az 1996 utolsó harmadában kibontakozott növekedési-fejlõdési folyamatok fennmaradását, erõsödését jelentette.

Az ipari termelés 1993 óta növekszik és az 1996. évi szerényebb, 3,4%-os bõvülést 1997-ben 11,1%-os teljesítményemelkedés követte. Ezen belül a növekedés üteme felgyorsult, az I. negyedévben 5,1%-kal, az I. félévben 7,7%-kal, az I–III. negyedévben 9,6%-kal emelkedett a termelés.

Az 1997-ben elért ipari termelési szint 8,5%-kal marad el az 1989. évitõl és 36,7%-kal magasabb, mint 1992-ben, a visszaesés mélypontján volt.

1997-ben az ipari termelés növekménye legnagyobb részben a termelésüket 16,4%-kal növelõ, 300 fõnél többet foglalkoztató cégektõl származott (ezek súlya a termelésben a legmagasabb, 1997-ben 67%), a mintegy 18%-ot képviselõ közepes méretû szervezetek termelése 9%-kal emelkedett, az 50 fõnél kisebbeké csökkent, súlyuk 15%-ra mérséklõdött.

A vegyiparban az 1995–1996. évi tendenciákkal ellentétben 1997-ben élénkülés volt, a termelés összességében 4,5%-kal nõtt, ami alig haladja meg az ipari átlag 1/3-át. A vegyi alapanyagok és termékek gyártása (106,7%) területén kiemelkedõen nõtt a mûanyag-alapanyag gyártás (20,3%), a belföldi és export értékesítés növekedésének hatására. Csökkent a tisztító- és testápolószer-gyártás (97,6%) a belföldi értékesítés 9%-os csökkenése és az export 14,2%-os emelkedése mellett. Mérséklõdött a növényvédõszer-gyártás (4,6%-kal) és a gyógyszergyártás is (1,9%-kal). A gumi- és mûanyagtermékek gyártásán belül a gumitermékek elõállítása 24,4%-kal emelkedett, elsõsorban az export ezt meghaladó mértékû bõvülésére alapozva.

A rendeltetés szerinti ágazatcsoportonként összeállított 1997. évi adatok megerõsítik, hogy az ipari növekedés továbbra is exportvezérelt. Az ipari értékesítés 1997-ben a termelésnél szerényebb mértékben, 105%-kal növekedett. A belföldi értékesítés 1,2%-kal csökkent, az export 34,5%-kal nõtt.

Az év során legjobban a tartós fogyasztási cikkeket gyártók termelése nõtt (58,6%-kal), amit 98%-os exportbõvülés alapozott meg. A beruházási javakat gyártó ágazatok termelése 53,8%-kal emelkedett, 88,4%-os exportnövekedés mellett. A továbbfelhasználásra termelõk 10,2%-kal bõvítették termelésüket, 23,5%-os exportbõvülés révén, a belföldi értékesítésük az 1996. évi szint felett alakult (101,3%). Az energiatermelõk és a nem tartós fogyasztási cikk gyártók termelése mérséklõdött (99,3% és 97,3%), elsõsorban a belföldi értékesítésük csökkenése (0,8%, illetve 5,5%) miatt. Az export részesedése az egyes ágazatcsoportok összes értékesítésében jelentõsen megnõtt. A vegyipar exportjának szerény, az ipari átlag 10%-át meghaladó növekedése következtében a gyártási ág az utolsó elõtti helyre került a rangsorban. A közel 40%-os export részarány az értékesítésben a vegyipart a középmezõnybe (5.) sorolja. A gépipar 77,8%-os részaránya impozáns!

Lényegesen változott az ipar termelési szerkezete. A feldolgozóiparon belül a gépipar a termelés megháromszorozódásával 1997-re 1992-höz képest megkétszerezte súlyát az ipari termelésben és ezzel az ipar legnagyobb ágazatává vált, részesedése 29,3%. 1992-ben az elsõ helyen az élelmiszeriparban állt, a második legnagyobb ágazatcsoport a vegyipar volt és a gépipar csak a harmadik helyen következett. Az 1997-ben kialakult termelési érték szerinti sorrend: (1) gépipar, (2) élelmiszeripar, (3) vegyipar, (4) kohászat és fémfeldolgozás, (5) fa-, papír- és nyomdaipar, (6) textil- és ruházati ipar, (7) nemfém ásványi termékek gyártása, (8) egyéb feldolgozóipar.

A termelési szerkezet átrendezõdése következtében tehát a vegyipar a gépipar és az élelmiszeripar mögé, a 3. helyre került a termelési rangsorban. A vegyipar teljesítményszintje 1997-ben csak 7,5%-kal volt magasabb, mint 1992-ben, így súlya az iparon belül mintegy 14%-kal mérséklõdött (17,5%-ra).

A befektetett külföldi tõkébõl (29 638 MFt) kimagaslóan a legtöbb (1) a gépiparba (13 321 MFt), (2) a nemfém ásványi termékek gyártása ágazatba (4 810 MFt) és (3) az élelmiszeriparba (3 969 MFt) került. A gépipar erõteljes tõkevonzását az elmúlt három évben jól mutatja, hogy az összes feldolgozóiparba érkezett külföldi tõkébõl 45% volt a gépipari részesedés, ami öszszegszerûen csaknem háromszorosa a rangsorban közvetlenül következõ nemfém ásványi termékek gyártásában realizáltnak. Számottevõ volt a külföldi befektetés (4) a kohászat és fémfeldolgozás területén (2 827 MFt) és (5) a vegyiparban (2 603 MFt), de jóval szerényebb (6) a fa- és papíriparban, (7) a textiliparban és (8) az egyéb feldolgozóiparban.

Szerencsére a jelentés kedvezõ adatot is tartalmaz a vegyiparról: a teljes munkaidõben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 1997-ben 52 067 Ft volt, ami a bányászat után a gyártási ágak sorrendjében a 2. helyet jelenti. Ez az adat 32%-kal nagyobb az ipar átlagánál. A kereset indexe szerinti rangsorban is a vegyiparé a 2. hely 126,9%-kal.

A jelentés a sok mennyiségi mutató mellett sajnos nem tartalmaz néhány olyan mutatót, amelyekre az ipar helyzetének, színvonalának megítéléséhez nagy szükség lett volna. Ilyen a fizetési mérleg alakulása, ami a gépipar megugró exportja következtében nyilván erõsen negatív irányba tolódott el, hiszen a gépipar exportjának nagy része Magyarországon öszszeszerelt termék. Hiányzik a GDP alakulása miatt a termelés hatékonyságára vonatkozó adat. Így csak remélni tudjuk, hogy ez utóbbiban a vegyipar tartja még már hosszú ideje elfoglalt elsõ helyét.

Vissza