A magyar vegyipar és kémiatudomány

Görög Sándor: Gondolatok az analitikai kémia helyzetérõl a nagyvilágban, Európában és hazánkban 

A szerzõ az analitikai kémiának az Európai Kémikus Egyesületek Szövetségének Analitikai Munkacsoportja (FECS/WPAC), által 1995-ben megfogalmazott definíciójából kiindulva tárgyalja az analitika térhódítását olyan területeken, mint a biológia, orvostudomány, egészségügy, anyagtudomány, környezettudomány, mezõgazdaság. Foglalkozik az ezzel ellentétes tendenciákkal is, amelyek megkérdõjelezik az analitikai kémiának mint önálló diszciplínának létét. Ismerteti a FECS/WPAC (FECS/ DAC) erõfeszítéseit az utóbbi tendencia visszaszorítására, az analitikai kémia egyetemi és posztgraduális képzésének európai szintû harmonizálására és fejlesztésére, korszerûsítésére. Végül leírja gondolatait az analitikai kémia hazai helyzetérõl. 

Tungler Antal: Aszimmetrikus heterogén katalitikus hidrogénezések

A csoportunk elsõsorban folyadékfázisú hidrogénezésekkel, azok katalizátoraival, elõállításukkal és vizsgálatukkal foglalkozik. A kutatómunka középpontjában a szelektivitás állt. A vizsgált hidrogénezések között voltak diaszeteroszelektív és enantioszelektív reakciók. A közlemény témakörei: timol ill. menton diasztereoszelektív hidrogénezése, királis és egyben prokirális Schiff-bázisok diaszteroszelektív hidrogénezése, az (S)-prolin, mint királis hozzátét részvételével végzett aszimmetrikus redukciók, a hidrogénaddíció elemi lépéseire vonatkozó megfigyelések sztereoszelektív hidrogénezésekben, új királis módosítóval, a (–)-dihidroapovinkaminsav-etilészterrel végzett aszimmetrikus hidrogénezések.

Simon Gábor – Hanák László – Georges Grevillot – Szánya Tibor – Marton Gyula: Ioncserés és adszorpciós paraméteres szivattyúzás, mint ígéretes aminosav-elválasztó mûvelet. II. Kísérleti vizsgálat

Aminosavak elválasztását, illetve koncentrálását ioncserés és adszorpciós paraméteres szivattyúzással végeztük el. Ioncserés paraméteres szivattyúzás esetén savas oldatban az aminosavak (aszparaginsav, glutaminsav és szerin) egy tartályban koncentrálódtak, illetve a hidrogéniontól különültek el. Az egyes aminosavak koncentrálásának mértéke az izotermájuk hõmérséklet-függésén múlik. Ioncserés paraméteres szivattyúzás esetén savmentes oldatban az aminosavak egymástól váltak el. Egyrészt prolin és valin elválasztását tanulmányoztuk és úgy találtuk, hogy prolin esetén 99%-nál nagyobb tisztaságot lehet elérni. Másrészt fenilalanin, leucin és valin elválasztását is vizsgáltuk. Ekkor az aminosavak az oszlop hossza mentén izotermájuk hõmérséklet-függésének megfelelõen rendezõdtek, illetve váltak el. Az adszorpciós paraméteres szivattyúzás egy speciális esetét, a hõmérséklet-lengetéses kromatográfiát, szintén vizsgáltuk. Rávilágítottunk a frontális kromatográfiával szembeni elõnyeire, és bemutattuk rugalmasságát a bázikus aminosavak elválasztása szempontjából. 

Keglevich György: Foszforil-vegyületek deoxigénezése szilícium-tartalmú reagensekkel

A szilícium-vegyületek, többnyire szilícium-hidridek igen jól használhatók terc-foszfin-oxidok deoxigénezésére. Néhány tipikus példán keresztül mutatjuk be az alkalmazási lehetõségeket és a szükséges reakciókörülményeket. Általában a triklór-szilán – egyedül, vagy terc. amin komplexként – a legcélravezetõbb redukálószer. Megfelelõ körülmények között a szilícium-vegyületek foszfinsav-származékok deoxigénezésére is használhatók. Bizonyos esetekben a foszforatomon bekövetkezõ helyettesítés is együttjár a deoxigénezéssel.

Ulbert Zsolt – Blickle Tibor – Mihálykó Csaba – Lakatos Béla: A szakaszos õrlés matematikai modelljének identifikálása

A közlemény az õrlési alapegyenlet identifikálását mutatja be. A szerzõk az alapegyenletet a szelekciós függvény szakirodalomban megtalálható, gyakran használt alakjának módosításával írják fel. Az identifikálás során lényeges szerepet kap egy új eloszláscsalád, a tangenshiperbolikus eloszláscsalád alkalmazása. Az õrlési alapegyenlet paramétereinek meghatározása az alapegyenlet egy analitikus megoldását közelítõ tangenshiperbolikus eloszlásfüggvény identifikálásán keresztül valósul meg. A közlemény lezárásaként az identifikációs módszert egy gyakorlati példán mutatják be a szerzõk. 

Borosy András Péter: Mesterséges ideghálózatok alkalmazása az adatelemzésben 

Az ideghálózatok alkalmazása a sokváltozós adatelemzésben kétségtelenül ígéretesnek tûnik. Fõ elõnyük, hogy egyszerû nem lineáris modellezési eljárást jelentenek, melynek matematikai alapjai és algoritmusai egyszerûek. Fõ hátrányuk éppen az elméleti háttér ma még nem kellõ tisztasága (közbülsõ csomópontok számának bizonytalan volta) és az, hogy mégis csak fekete doboz módszerrõl van szó. A cikkben ismertetett többrétegû mesterséges ideghálózatokat használják legáltalánosabban, de más felépítésû rendszerek is elterjedtek. 

Szabadváry Ferenc: 150 éves a BME Általános és analitikai kémiai tanszéke. A Tanszék kezdeti idôszaka elhunyt professzorai munkásságának tükrében 

1846-ban királyi rendelettel alakult Pesten a József Ipartanoda, a mai Budapesti Mûszaki Egyetem elõdje. Az iskola tervezett nyolc tanszéke közül a kémiai tanszék élére Nendtvich Károly (1811–1892) orvost 1847 október 24-én nevezte ki V. Ferdinánd király. Az õ feladata volt a tanszék létrehozása a gyakorlatban is. Nendtvich 1882-ig vezette a tanszéket, amelyik ezen idõ alatt négyszer költözött új épületekbe. Ugyanezen idõ alatt lett József Ipartanodából Polytechnicum, majd 1871-ben mûegyetem. Utóda Ilosvay Lajos (1851–1936) ötvenkét éven át, 1934-ig állt a tanszék élén. 1904-ben megint költözött a tanszék a mûegyetem új épületébe, amelyben máig mûködik. Utódára, Plank Jenõre (1890–1974) várt a feladat a Budapest ostroma alatt igen megsérült épületet és tanszéket helyreállítani. Idõ elõtti politikai okokból történt nyugdíjazása után Erdey László lett utóda (1910–1970), akinek neve külföldön is jól ismert lett analitikai munkássága révén.

Inczédy János: A kémiai információ szerepe a tudomány fejlõdésében

Az anyagok kémiai összetételével, szerkezetével, az összetétel eloszlásával és változásával kapcsolatos információk csak kb. 200 éve hozzáférhetõk. Jelentõségük ugyanakkor a fejlõdés szempontjából iránymutató és meghatározó.

Dr. Jobst Kázmér: A kémia jelentõsége az orvostudomány eredményeiben

A kémiának, kiemelten az analitikai kémiának meghatározó szerepét mutatják be a klinikai kémia, hiszto-immuno-radiokémia, biokémia eredményeiben. Példáik megerõsítik, hogy a kémiának pozitív, nélkülözhetetlen szerepe van e társtudományok, így az orvostudomány mindenkori fejlõdésében.

Farkas József: A kémiai analitika szerepe élelmiszerek minõségellenõrzésében 

Az élelmiszer-minõség az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó elõírásokban rögzített és a fogyasztó által elvált igények kielégítésére. Az elõadás rövid áttekintést adott arról, hogy miként vizsgálható az élelmiszerek tápanyagtartalma, adalékanyagai, valamint esetleges vegyi szennyezõi (pl. a mezõgazdasági vegyszerhasználat maradványai, a biológiai eredetû toxinok és a környezeti szenynyezõk). Utal a hamisítások kimutatására, a termékek eredetvizsgálatára és az élelmiszerbesugárzás, ill. a transzgenikus termékek detektálását célzó módszerekre. Megemlíti, milyen segítséget nyújthat az élelmiszeranalitika az érzékszervi minõség és az eltarthatóság objektív jellemzésében. Vázolja a kémiai analitika szerepét az élelmiszerek mikrobiológiai biztonságának javításában és megemlíti az élelmiszeripari folyamatszabályozásban felhasználható szenzorok fejlesztésének szükségességét, valamint egyes, a kutatást-fejlesztést nehezítõ tényezõket. 

Czvikovszky Tibor: Polimer anyagtudomány és technológia 

A közlemény áttekinti a szintetikus polimerek jövõ alkalmazási lehetõségeit, elsõsorban a vékony rétegek kialakítására. A polimerek felülettechnikája korszerû analitikai módszereket és hatékony technológiákat kínál különféle felületek elemzéséhez, bevonásához, funkcionálizálásához és kompatibilizálásához. Ez az alapja a polimerek mikrolitográfiájának és a sokat ígérõ nanotechnológiának. 

Horvai György: Kémia és informatika 

A közlemény néhány példán bemutatja a kémia és az informatika kölcsönhatásait. A kémiai és az ahhoz kapcsolódó egyéb (mûszaki, szociális) információk nagy mennyisége és minõségük inhomogenitása miatt a rendezés, keresés, bemutatás megfelelõ informatikai eszközöket kíván. 

Pirkó József: Ultrahangos vizsgálatok a vegyiparban

A közlemény az ultrahangos anyagvizsgálatok legfontosabb ismereteit foglalja össze a vegyipar széleskörû alkalmazási lehetõségeinek figyelembevételével. A lemezek, csövek, tartályok vizsgálatain kívül a hegesztett kötések ultrahangos roncsolásmentes vizsgálatának ismereteit tárgyalja. Ismerteti a hazai szakmai szabványokat, valamint a vizsgálatok személyi és tárgyi feltételeit. Az ultrahangos vizsgálatok vegyipari alkalmazási lehetõségei és a vizsgálatok gazdaságossági kérdései teszi teljessé az átfogó ismertetõ közleményt.

Czermann János: Környezetvédelem 

Az “Újdonságok az ACHEMA ‘97-en” címû sorozat koncepciójának megfelelõen a közlemény a megjelölt témakörben néhány jellegzetes és általános érdeklõdésre számottartó készülék szerkezetét, mûködési elvét és alkalmazását ismerteti. 

Vissza