A magyar vegyipar és kémiatudomány

Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság 1997-ben határozta el, hogy számos ország példája nyomán Magyarországon is megvalósítja a Technológiai Elõretekintési Programot.

A munka elsõ szakasza az év közepén befejezõdött és a további szakaszokba bekapcsolódik a Magyar Kémikusok Egyesülete is. Ez adja aktualitását annak, hogy tájékoztassuk olvasóinkat a munka jellegérõl, célkitûzéseirõl és legfõképpen a kémiával, vegyiparral való kapcsolatairól.

A TEP a tudományos és technikai fejlõdés, illetve a várható piaci, gazdasági, társadalmi trendek szisztematikus értékelése abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak egy nemzet (vagy régió, ágazat, szakágazat, vállalat) versenyképességére, jövedelemtermelõ képességére és a lakosság életminõségére. A technológiai elõretekintési programok négy alapkérdésre keresnek választ: 

– Várhatóan milyen társadalmi, gazdasági, környezeti és piacai trendek bontakoznak ki hosszabb távon, azaz a következõ 15–30 évben?

– A kutatás-fejlesztés (K+F) mely területei a legfontosabbak ezen trendek szempontjából (mit és hogyan lehet hasznosítani, illetve a kedvezõtlen hatásokat hogyan lehet enyhíteni vagy kivédeni?)

– Hogyan lehet a jólét növelése és az életminõség javítása érdekében a leghatékonyabban felhasználni az állami forrásokat?

– A szabályozórendszer, az oktatási és szakképzési rendszer és más tényezõk milyen hatást gyakorolnak a mûszaki,-technikai, illetve a piaci lehetõségek megvalósítására (illetve milyen kölcsönhatások bontakoznak ki)?

 A technológiai elõretekintés különbözõ módszereit az USA-ban és Japánban dolgozták ki, s az utóbbi években egyre több nyugat-európai és ázsiai gazdaságban alkalmazzák. Az egyes részletekben eltérõ módszerek közös lényege, hogy a tudomány, a gazdaság és az államigazgatás szereplõi együtt tárják fel a tudomány és a technika várható fejlõdési irányait, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és az infrastruktúra erõs és gyenge pontjait, piaci helyzetét és lehetõségeit. Ennek alapján ajánlásokat dolgoznak ki az államigazgatási szervezetek számára, a kutatóintézetek és a vállalatok pedig a stratégiai tervezésben felhasználható elemzések formájában hasznosíthatják az eredményeket. A Technológiai Elõretekintési Program során tudományos, technológiai, gazdasági és piaci információ keletkezik, illetve áramlik a résztvevõk között. Formális és informális kapcsolatok erõsödnek meg, illetve jönnek létre a kutatók, a fejlesztõk, a gazdasági és az államigazgatási szakemberek között. Az információcsere és a megegyezésen alapuló helyzetértékelés hozzájárul a kooperatív és stratégiai gondolkodás elterjedéséhez, illetve megalapozza a kutatási, üzleti és makrogazdasági stratégiák kidolgozását.

A Technológiai Elõretekintési Program (TEP) sokban különbözik az eddig ismert döntés-elõkészítõ megoldásoktól. Más módszerekhez képest lényeges jellemzõje az értékelést, elemzést megalapozó adatok és feltevések rendszerezett kifejtése, és széles körû konzultációk, szakmai viták szervezése. A munkában nemcsak az államigazgatási apparátus és a rendszeresen megkérdezett tanácsadók vesznek részt, hanem több ezer szakember. Nem a “gyõztes” technológiák, ágazatok, vállalatok “kijelölése” a cél, hanem olyan “infrastruktúra” megteremtése, amelyik lehetõvé teszi, hogy a legnagyobb szabadsággal folytatott alapkutatás eredményei közül minél korábban felismerjék a legígéretesebbeket. A TEP tehát nem ágazati program, hanem olyan irányvonal, amihez a gazdálkodó egységek (elsõsorban a kis- és középvállalatok) hozzá tudják igazítani saját fejlesztésüket.

A Program során kidolgozott tanulmányok és összegyûjtött információk az alábbi elõnyöket nyújtják: 

– hozzásegítenek a hosszú távú kutatási célok megfogalmazásához, és azokat széleskörû szakmai vitákkal támasztják alá. Ezáltal nagyban csökkentik az adófizetõk pénzébõl a K+F állami támogatása hasznosulásának bizonytalanságát, segítik az állami kutatóhelyek témaválasztását;

– a TEP hozzásegít egyes kutatási programok, az eredmények hasznosításának társadalmi ellenõrzéséhez, amire az utóbbi évtizedekben megerõsödött az igény;

– a TEP hozzásegíthet a kutatás-fejlesztési források elosztása korábban alkalmazott módszerei “konzerváló” hatásának kiküszöböléséhez és lehetõvé teszi az egyre fontosabb technológiák kutatásának térnyerését;

– az egyik legjelentõsebb várható eredmény, hogy a TEP segítséget nyújt a gazdálkodó egységeknek stratégiájuk kidolgozásához, ami az élesedõ és globalizálódó versenyben egyre fontosabb követelmény, és amit átfogó mûszaki, gazdasági, társadalmi elemzések nélkül képtelenek lennének elkészíteni.

 A fenti általános célkitûzésen felül jelentkezik néhány “magyar specialitás”, amelyek még jobban alátámasztják a program jelentõségét és fontosságát. Ilyenek: a rendszerváltás utáni (néhol drasztikus) piacvesztés és ezzel kapcsolatban az új termelési és értékesítési lehetõségek megragadásának szükségessége, az emberi erõforrások hasznosításának kényszere, az EU-csatlakozási folyamat stratégiájának kidolgozásához nélkülözhetetlen információk a várható hazai, nyugat-európai és globális változásokról. A TEP mindezeket fontos célkitûzésnek tekinti.

Fontos kritérium, hogy a TEP nemcsak értékelt információgyûjtemény, hanem bizonyos mértékig új szemlélet és módszer is, amit ilyen átfogó és komplex módon még nem alkalmaztak Magyarországon.

A TEP – amint már említettük – 1997-ben indult és 1999 második felében fejezõdik be. Megvalósítása három fõ szakaszra oszlik: 1. elõkészítés, tudatosítás; 2. adatgyûjtés, elemzések; 3. összegzés, ajánlások, megvalósítás. A munka jelenleg az egyes szakmai területek jövõképének felvázolásánál és a Delphi állítások megfogalmazásánál, s az elkészített tanulmánytervezetek (Forgatókönyv 1. változat) széleskörû szakmai vitájánál tart. (Ilyen vitát tartott pl. az Egészség és élettudományok munkacsoport elõtanulmányáról a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 1998. június 30-án, amelyre meghívót kapott lapunk szerkesztõsége is.) A szakmai viták után kerül sor a szakirodalomból ismert ún. Delphi típusú kérdõíves felmérésre, amelyek alapjait a szakmai vitákon “kitisztult” trendek képezik.

A Program szakmai irányítását az OMFB Tanácsa által felkért Irányító Testület, szervezését pedig az 1997. júliusában megalakult TEP Iroda végzi. A Program társadalmi irányító testületének elnöke szakmabeli: Kováts Ferenc, a Chinoin nyugalmazott kutatási igazgatója.

A TEP kidolgozása az alábbi 9 – egymással szorosan összefüggõ – szakterületen folyik; ahol magasan kvalifikált, elsõsorban egyetemeken dolgozó szakértõkbõl, ipari vezetõkbõl és az államapparátus képviselõibõl alakított munkacsoportok mûködnek. A TEP munkacsoportjai:

1. Emberi erõforrások, oktatás, foglalkoztatás,
2. Élettudományok, egészségügy, gyógyszerkutatás és -gyártás, orvosi mûszerek,
3. Informatika, távközlés, média,
4. A természeti és épített környezet védelme és fejlesztése,
5. Termelési és üzleti folyamatok,
6. Agrárgazdaság, élelmiszeripar,
7. Közlekedés, szállítás,
8. Energia,
9. Pénzügy.

Kémiai vagy a kémiai iparokkal kapcsolatos munka a következõ területeken folyik.

Élettudományok, egészségügy, gyógyszerkutatás és gyártás, orvosi mûszerek munkacsoport. Mivel a munkacsoport feladata a teljes egészségügy, az élettudományok és az ezekre épülõ magyarországi szektorok területének felmérése volt, a területhez tartozó gyógyszergyártás és felhasználás súlyának megfelelõ szerepet kap: a lakosság egészségügyi állapotát befolyásoló tényezõk között ugyanis a gyógyszerfogyasztást magában foglaló egészségügyi ellátás részaránya mindössze 11%.

A tanulmánytervezet alfejezetben ismerteti a gyógyszerek technológiai fejlõdésére vonatkozó trendeket, valamint önálló fejezetben foglalkozik a magyarországi gyógyszeriparral “Nemzetközi trendek”, “A hazai gyógyszerpiac”, “A magyarországi gyógyszergyártás” alfejezetekben.

Termelési és üzleti munkacsoport. A munkacsoport által kidolgozott elõtanulmány (I. Forgatókönyv) ismertetést közöl az új anyagok, részegységek és eszközök terén várható trendekrõl alapvetõen anyagtudományi szempontból. Megállapítja, hogy a magyarországi anyagtudományi kutatás (szilárdtest kutatás, kémia) hagyományaira és javuló nemzetközi lehetõségeire alapozva 2020-ig jelentõsen hozzájárul a hazai termékszerkezet korszerûsítéséhez, néhány területen csúcstechnológián alapuló ipari tevékenység növekedéséhez, innovációs kis- és középvállalatok létrehozásához.

A tanulmányokban található információk magas színvonalú munkát tükröznek, általános szakmai érdeklõdésre tarthatnak számot és közérdekûek. Közlésüktõl most azért tekintünk el, mert még képlékenyek, a szakmai vita még sokat alakíthat rajtuk. A vita lezárása után azonban szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat a TEP véglegesített szakmai megállapításairól.

A TEP-re való mozgósításban és kidolgozásában a Magyar Kémikusok Egyesülete is szeretné kivenni a részét egyrészt szakértõk delegálásával (ami már megtörtént), másrészt szakértõi viták szervezésével. Az új alapszabály szerint mûködõ elnökség egyik fontos programja a stratégiai kérdésekkel való foglalkozás. Úgy gondoljuk, hogy közös érdeket szolgál, ha elnökségünk is napirendre tûzi a TEP szakmánkkal összefüggõ kérdéseinek megvitatását.

A Magyar Kémikusok Lapja is szeretne bekapcsolódni a Program tudatosításának munkájába. Ezt szolgálja jelen tájékoztatásunk is.

Vissza