A hazai kémiai dinamikai kutatások legújabb eredményei
Gáspár Vilmos
DE Fizikai Kémiai Tanszék
A kémiai dinamika – a reakciókinetika részeként – az elmúlt közel népgy évtizedben önálló tudományággá fejlôdött. E témakörben végzett kutatások célja a kémiai rendszerekben elõforduló ún. nemlineáris dinamikai jelenségek vizsgálata, valamint e jelenségek fizikai és kémiai törvényszerûségeinek megismerése.
A magyarországi kutatómûhelyek a kezdetektôl fogva, s napjainkban is aktív szerepet játszanak – számos nemzetközi együttmûködésen keresztül – a témakör fejlôdésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a Royal Society of Chemistry által 2001 szeptemberében Manchesterben megrendezett "Nonlinear Chemical Kinetics: Complex Dynamics and Spatiotemporal Patterns" címû Faraday Discussion konferencián az ELTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén, a BMGTE Kémiai Fizika Tanszékén, a SZTE Fizikai Kémiai Tanszékén és a DE Fizikai Kémiai Tanszékén mûködô csoportok – a rendezôk meghívására – plenáris elõadások és poszterek bemutatásával szerepelhettek. E kutatócsoportok aktív résztvevôi a European Science Foundation által támogatott REACTOR címû nemzetközi projektnek, és a MÖB-British Council által támogatott kutatási témapályázatnak is.
Az elôadásomban a hazai kémiai dinamikai kutatások e négy kutatómûhelyében elért Iegújabb eredményeit a témakör négy kulcsszava: oszcilláció, káosz, káoszszabályozás és mintázatképzõdés szerint csoportosítva foglalom össze. A fogalmak rövid magyarázatával egybekötve beszámolok a magyarországi kutatók által felfedezett új oszcilláló és kaotikus kémiai rendszerek vizsgálatáról, az egyszerû és csatolt elektrokémiai rendszerek kaotikus viselkedésének szabályozásáról, a gerjeszthetô BZ-közegben képzôdô kémiai hullámok univerzális diszperziós törvényének levezetésérôl és kísérleti igazolásáról, valamint az ún. reakció-diffúzió-konvekció rendszerekben önszervezõdéssel képzôdô rnintázatok dinamikai törvényszerûségeinek vizsgálatáról. Az elôadás végén néhány példán keresztül bemutatom, hogy ezen alapkutatások eredményei miként hasznosíthatók a gyakorlatban, valamint az élõ rendszerek mûködésének és szabályozásának megértésében.
Szemelvények a magyarországi kémia kiemelkedõ eredményeibõl