VINKLER PÉTER
A Publikációs Stratégia mérésének fontossága
Elõadáskivonat
(Az elõadás a Kémiai Tudományok Osztálya 2001. szeptember 18-i ülésén hangzott el.)


Általánosan elfogadott vélemény, hogy a publikálás a tudományos kutatási folyamat része. „A tudomány lényege a kommunikáció” – állítja F. Crick. Garvey szerint az új természettudományi eredményeknek mintegy 80%-a folyóiratcikkekben jelenik meg. A folyóiratokban megjelent cikkek mindazon információknak jelentõs hányadát tartalmazzák, amelyek új tudományos eredmények eléréséhez s így publikálásához is szükségesek.

Az egyes folyóiratoknak a nemzetközi tudományos kommunikációban betöltött szerepe igen különbözõ. Minden kutató a saját mércéje szerint ítéli meg a kiadványokat, mégis állítható, hogy az egyes szakterületeken belül a folyóiratok tudományos értékérõl hallgatólagos közmegegyezés van.

A tudománymetria Garfield javaslatára a folyóiratok nemzetközi hatását a kapott idézetek és a megjelentetett cikkek száma alapján méri. Az 1. képlettel definiált folyóirat-hatástényezõt (impact factor, t=2) Garfield-tényezõnek (GF) hívjuk.

y: hivatkozási év
t: publikációs idõtartam (2 év)
Cy: az illetõ folyóirat t-idõszakban publikált cikkei által y-évben kapott idézetek száma
Pt: a t-idõszakban megjelent cikkek száma
1. képlet
A folyóiratok nemzetközi hatását mérõ Garfield-tényezõ (hatástényezõ)


A kutatók, a kutatócsoportok, az országok tudományos teljesítményének megítélésekor, pályázatok, disszertációk, jelentések benyújtásakor, tudományos állásba történõ kinevezéskor igen jelentõs súllyal esik latba: az illetõ(k)nek hány publikációja jelent meg, illetve hol jelentek meg a publikációk? Ezért lényeges a Publikációs Stratégia vizsgálata.
 
 

P: cikkek száma
GFi: az i-edik cikket megjelentetõ folyóirat Garfield-tényezõje (impact factora)
GFm: viszonyítási alap, pl. a megfelelõ szakterület folyóiratainak átlagos GF-adata


A Relatív Publikációs Stratégia kiszámításához alkalmazott viszonyítási alap (GFm) kérdése a tudománymetria egyik legfontosabb és legvitatottabb fejezete.

Viszonylag zárt információs kört képviselõ kutatási területeken (pl. polimer kémia, szintetikus szerves kémia) az illetõ szakterület cikkeit tartalmazó folyóiratok csoportja könnyen elkülöníthetõ. E folyóiratok GF-adatának a cikkek számával súlyozott átlaga jól alkalmazható mint viszonyítási alap, azaz a szakterület cikkeinek átlagos idézettsége. Lényeges megvizsgálnunk, vajon milyen hatása van a cikkek idézettségére a publikációs stratégia megválasztásának? Elsõ közelítésben elfogadhatjuk értékmérõnek a referáló adatbázisokban való megjelenés tényét. A mintegy 50-60000 természettudományi folyóiratból a Science Citation Index (SCI) hozzávetõleg 6-8000 folyóiratot referál.
 

Az SCI-ben referált cikkek idézettsége lényegesen meghaladja az ebben az adattárban nem szereplõ írásokét.
 
 

5. táblázat
Néhány elismert, hazai kémikus Publikációs és Relatív Publikációs Stratégiai mutatói

Sorszám
Szakterület
Szakterületi átlagos GF
(GFm)
Publikációs Stratégia
(PS)
Relatív Publikációs Stratégia
(RPS)
Sorrend
Relatív Idézettség
(RCR)
Sorrend
1. Szerves kémia 1,597
1,588
0,994 6. 4.78 6.
2. Szerves kémia 1,597
1,638
1,026 3. 4.27 7.
3. Fizikai kémia 1,968
1,127
0,573 11. 5.17 4.
4. Fizikai kémia 1,968
1,983
1,008 4. 6.23 3.
5. Fizikai kémia 1,968
0,686
0,349 12. 1.86 12.
6. Fizikai kémia 1,968
2,100
1,067 1. 2.99 9.
7. Fizikai kémia 1,968
1,660
0,843 8. 2.52 10.
8. Polimer kémia 0,830
0,877
1,057 2. 6.91 2.
9. Szerkezetkutatás 1,597
1,101
0,689 10. 3.15 8.
10. Szerkezetkutatás 1,597
1,163
0,728 9. 2.44 11.
11. Szerkezetkutatás 1,968
1,978
1,005 5. 5.13 5.
12. Analitika 1,557
1,369
0,879 7. 7.06 1.

Megjegyzés:

I: idézetek száma
GFi = az i-edik cikk Garfield-tényezõje

Egyének Publikációs Stratégiája és a publikált információk hatása – amit azt a táblázat alján látható RCR-mutatóval (lásd: Schubert és Braun, 1986) jellemeztem – között nem minden esetben egyértelmû az összefüggés. Az RCR-mutató és az RPS-mutató közötti Spearman-féle rangkorreláció gyenge (0,378).

Az MTA Fizikai-kémiai és Szervetlen kémiai bizottságához tartozó munkabizottságok tagjainak Információs, Publikációs és Hivatkozási Stratégiáját vizsgáltuk (Vinkler és Bérces, 2000).
 
 

6. táblázat
Az MTA Fizikai-kémiai és Szervetlen kémiai munkabizottsági tagjai által megadott folyóiratok súlyozott Garfield-tényezõ átlagai a folyóiratok alkalmazása szerint


 
Folyóirathalmaz
Szakterület
 
Elméleti
Szerkezeti
Kinetikai
Katalízis
Elektro-
kémiai
Kolloidikai
Szervetlen kémiai
Publikál benne (PS)
2,828
1,865
2,245
2,440
1,375
1,718
1,781
Olvassa (IS)
3,544
2,637
2,545
2,659
1,882
2,475
2,773
Hivatkozza (HSw)
3,214
2,195
2,647
2,771
1,887
1,842
3,019

 

7. táblázat
A Relatív Publikációs Stratégia (RPS) értékei különbözõ viszonyítási alapokkal számolva szakterületenként

Mutató
Szakterület
 
Elméleti
Szerkezeti
Kinetikai
Katalízis
Elektrokémiai
Kolloidikai
Szervetlen kémiai
PS / IS
0,789
0,707
0,882
0,918
0,759
0,694
0,642
PS / GFm
1,084
0,715
0,861
0,935
0,527
0,659
0,680
PS / GFi
0,833
1,967
0,661
0,820
1,028
1,103
0,703
Belsõ standard
J. Phys. Chem.
J. Mol. Struct.
J. Phys. Chem.
J. Catal.
Electrochim. A.
J. Coll. Int. Sci.
Inorg. Chem.
GFi
3,395
0,948
3,395
2,974
1,337
1,558
2,534

IS: az olvasott folyóiratok átlagos GF-adata
GFm: szakterületi átlagos Garfield-tényezõ (2,602)
GFi: a belsõ standard Garfield-tényezõje

A legtöbb szakterületen a Relatív Publikációs Stratégia (RPS) a nemzetközi átlagnak megfelelõ, egyes területeken azonban elmarad attól.
 
 

8. táblázat
A megjelent cikkek Százalékos Gyakorisága (G%) a hazai folyóiratokban

Szakterület
A válaszadók által megemlített folyóiratok száma
Említések száma összesen
G %
     
ACH 
Models in Chemistry-ben
Magyar 
nyelvû kiadványokban
Összesen
Elméleti
23
50 0,00 0,00 0,00
Szerkezeti
39
80 8,75* 1,25 10,00
Kinetikai
43
135 4,44 0,00 4,44
Katalízis
33
121 0,00 0,83 0,83
Elektrokémiai
20
45 11,11 13,33 24,44
Kolloidikai
26
61 1,64 14,76 16,40
Szervetlen kémiai
43
94 2,13 5,32 7,45
Átlag
32
84 4,01 5,07 9,08

G %: Százalékos Gyakoriság = 100 · [az illetõ folyóirat(ok) megkérdezettek által történt említéseinek száma]/ [az összes megemlített folyóirat említéseinek száma]
A G% adatokat a válaszadók által közölt teljes halmazból számítottuk.
*: ACH Models in Chemistry és Acty Phys. Hung. c. folyóirattal együtt
 

A hazai folyóiratok viszonylag kicsiny GF-adata miatt az azokban gyakran publikálók RPS-értéke kisebb lehet.

Országok esetében a világ tudományához való százalékos hozzájárulás és a Relatív Publikációs Stratégia között lineáris összefüggést állapíthatunk meg. Megjegyzendõ, hogy a Relatív Tudományterületi Hatás (RW) mutatószáma megegyezik az idézetek és a publikációk százalékos hozzájárulásainak hányadosával.
 
 

9. táblázat
Néhány ország Publikációs és Idézettségi Részesedése (P %, ill.C %), továbbá Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai a fizikai kémiában 1989-1993 között

Ország
P (%)
C(%)
RCR
RW
RPS
USA 24,87 38,84 1,14 1,56 1,37
Szovjetunió 12,12 2,17 0,80 0,18 0,22
Japán 9,58 8,93 0,86 0,93 1,08
Németország 8,29 8,81 1,09 1,06 0,98
India 2,34 1,50 0,70 0,64 0,91
Lengyelország 1,89 1,28 0,69 0,68 0,99
Dánia 0,68 0,71 1,11 1,04 0,94
Magyarország 0,68 0,66 0,93 0,97 1,05
Csehszlovákia 0,68 0,45 0,74 0,66 0,90
Ausztria 0,51 0,55 1,12 1,08 0,96
Finnország 0,48 0,38 0,94 0,79 0,84

Magyarázatok
 
RPS

C: idézetek száma
P: cikkek száma
GFi: az i-edik cikk Garfield-tényezõje
 
 

10. táblázat
Néhány ország Publikációs és Idézettségi Részesedése (P %, ill.C %), továbbá Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai a szerves kémiában 1989-1993 között

Ország
P (%)
C(%)
RCR
RW
RPS
USA 23,16 32,67 1,08 1,41 1,30
Japán 12,89 14,73 1,06 1,14 1,08
Szovjetunió 10,30 3,35 0,92 0,33 0,35
Németország 7,96 8,23 1,09 1,03 0,95
India 4,83 2,15 0,69 0,45 0,64
Lengyelország 1,18 0,72 0,66 0,61 0,92
Csehszlovákia 0,74 0,47 0,84 0,64 0,75
Magyarország 0,59 0,38 0,70 0,64 0,91
Dánia  0,43 0,36 1,01 0,84 0,81
Finnország  0,42 0,33 0,98 0,79 0,78
Ausztria 0,41 0,42 1,00 1,02 1,02

 

11. táblázat
44 ország Relatív Idézettség (RCR), Relatív Szakterületi Idézettség (RW) és Relatív Publikációs Stratégia (RPS) mutatószámai az összes tudományterületre vonatkozóan 1989-1993 között a Science Citation Index adatbázisának alapján

Ország
P(%) 
(halmozott)
C(%)
(halmozott)
RCR
RW
RPS
USA
33,78
49,87
1,06
1,48
1,39
Anglia
41,87
58,52
1,07
1,07
1,00
Japán
49,76
65,33
0,95
0,86
0,90
Németország
56,08
71,68
1,09
1,00
0,92
Szovjetunió
61,94
72,80
0,79
0,19
0,24
Franciaország
66,73
77,36
0,99
0,95
0,96
Kanada
70,89
81,35
0,96
0,96
1,00
Olaszország
73,67
83,47
0,86
0,76
0,88
Ausztrália
75,74
85,26
0,96
0,86
0,90
Hollandia
77,71
87,52
1,10
1,15
1,05
India
79,58
88,11
0,55
0,32
0,57
Spanyolország
81,18
89,05
0,76
0,59
0,77
Svédország
82,75
90,82
1,11
1,13
1,01
Svájc
83,94
92,53
1,15
1,44
1,25
Kína
84,98
92,82
0,54
0,28
0,52
Izrael
85,92
93,59
0,79
0,82
1,03
Belgium
86,74
94,39
0,99
0,98
0,99
Lengyelország
87,50
94,70
0,67
0,41
0,60
Dánia
88,24
95,45
1,12
1,01
0,91
Finnország
88,86
96,01
1,06
0,90
0,85
Csehszlovákia
89,42
96,22
0,78
0,38
0,48
Ausztria
89,97
96,67
0,99
0,82
0,82
Tajwan
90,48
96,88
0,69
0,41
0,61
Brazília
90,97
97,07
0,58
0,39
0,67
Dél-Afrika
91,46
97,30
0,77
0,47
0,62
Norvégia
91,91
97,67
0,98
0,82
0,83
Új-Zéland
92,33
97,97
1,00
0,71
0,71
Magyarország
92,66
98,13
0,69
0,48
0,71
Görögország
92,96
98,26
0,66
0,43
0,65
Argentína
93,26
98,39
0,54
0,43
0,78
Dél-Korea
93,55
98,49
0,64
0,34
0,56
Jugoszlávia
93,84
98,59
0,61
0,34
0,58
Egyiptom
94,08
98,64
0,54
0,21
0,39
Bulgária
94,32
98,70
0,57
0,25
0,41
Mexikó
94,54
98,80
0,61
0,45
0,74
Törökország
94,72
98,84
0,52
0,22
0,47
Írország
94,90
98,98
0,98
0,78
0,82
Hongkong
95,06
99,07
0,76
0,56
0,69
Chile
95,22
99,14
0,75
0,44
0,60
Szaud-Arábia
95,35
99,18
0,61
0,31
0,49
Portugália
95,48
99,24
0,72
0,46
0,70
Nigéria
95,61
99,26
0,43
0,15
0,43
Szingapur
95,73
99,32
0,80
0,50
0,59
Románia
95,82
99,34
0,59
0,22
0,45
Megjegyzések

Az összes publikáció száma hat további országgal együtt: 2 601 794
Az idézetek száma: 9 028 888
Átlagos hatástényezõ (GFm): 3,47
P(%): százalékos publikációs részesedés
C(%): százalékos idézettségi részesedés
(A 9., 10. és 11. táblázat alapadatai Braun, Glänzel, Grupp, Scientometrics, 1995 munkájából valók.)

A 9., a 10. és a 11. táblázatból levonható következtetés: a helyes Publikációs Stratégia megválasztása szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelõ nagyságú nemzetközi hatás (RW = 1) kiváltásához.

A Publikációs Stratégia kedvezõ irányú befolyásolhatóságát jellemzi, hogy a publikációs értékelési módszer bevezetése (MTA Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet) után az 1970-es évek közepétõl az addig csupán 50%-ban az SCI-által is referált folyóiratokban közölt cikkek aránya mintegy 10 év alatt 85 %-ra növekedett.
 


Olvasó http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.chemonet.hu/