Dunaújváros - Ericsson-díjjal tüntették ki Kispál Istvánt, a Széchenyi gimnázium tanárát a matematika és a fizika népszerűsítéséért. Régi ismerőjeként tesszük hozzá: generációk tehetséggondozásáért!
Kispál István sok más kitüntetése mellé decemberben megkapta az Ericsson-díjat is a matematika és a fizika népszerűsítéséért (Fotó: Lázár Zsolt)
|
|
A tanár úr számomra legjellemzőbb két arckifejezése a mosoly és a homlokráncoló töprengés. Talán vannak, akik másmilyen arccal is ismerik - én csak ezt a kettőt tudom felidézni róla.
Életkori korlátok miatt nem lehettem a tanítványa (mindössze egyetlen esztendővel idősebb, mint én) és ezt nagyon sajnálom. Engem mint afféle szétszórt, szórakozott embert, gyerekkoromtól foglalkoztat minden rendszerező, logikus és cáfolhatatlan tudomány. Balszerencsém, hogy sok olyan tanárra találtam, akik inkább rám hasonlítottak, mint fenti eszményemre...
Ilyen érzésekkel valószínűleg nem kell megküzdeniük az ő tanítványainak. Akik között olyan nevek tulajdonosai vannak, akiket az országos tanulmányi versenyek nyomán aligha kell bemutatnunk Dunaújvárosban: Buza Krisztián, Buza Dániel, Varjas Dániel, Fási Szabolcs...
E nyílt eszű, hihetetlen problémamegoldó képességű fiatalemberek mind-mind Kispál tanár úr óráin, szakkörein és táboraiban nevelkedtek. A gimnáziumban (amelynek egykoron ő maga is tanítványa volt), illetve Balatonlellén vagy Képespusztán. Utóbbi táborokhoz, mondanom sem kell, a gimnázium tanárai, vezetői, szülői közössége adta-szedte össze a pénzt, sokkalta verejtékesebb munkával, mint maga a tanítás. Ami pedig semmiképpen sem nevezhető könnyűnek...
A tanár úr, aki Székesfehérváron született, Dunaújvárosban végezte általános és középiskoláit, Szegeden szerzett matematika-fizika szakos diplomát, Debrecenben informatikusit, Budapesten közoktatás-vezetőit: vagyis végiglátogatta az ország legjobb felsőoktatási intézményeit, biz' jó néhány ifjú, lázongó és fékezhetetlen koponyát küldött ugyanezen felső iskolákba. De hiszen ezen univerzitások pontosan ezért alakultak jó néhány száz esztendővel ezelőtt. Nem azért, hogy letörjék az ifjak lázongó és fékezhetetlen gondolkodását, hanem azért, hogy felkészítsék őket a további lázongásra és fékezhetetlenségre!
S ettől olyan népszerűek máig Kispál István órái, szakkörei, táborai. Ott tálal ő problémákat dögivel. De biztatja-bírálja is tanítványait bőszen a megoldásért. S hogy, hogy nem, minden évfolyamban akad számtalan okos és jó néhány zseniális tanítványa.
A fene tudja, hogy miért. Vagy éppen ezért?!