Részletek Fábry János (1830- 1907) muzeológus, botanikus visszaemlékezéseiből.

Fábry János visszaemlékezéseiben ír a selmecbányai lyceumban eltöltött iskolaéveiről. Itt a Király József Pálra vonatkozó részeket emeljük ki.
Legrokonszenvesebb volt tanáraim közül Király József Pál, ez a széles körű tudománnyal bíró modern tanférfiú. A magyar és német nyelven kívül beszélt és írt latinul, görögül, franciául és angolul. Lehet, hogy több nyelv birtokában volt, mert jeles philológus hírében állott. Remekül játszott a zongorán. Sokszor hallgattam játékát a lyceum csarnokában. (Benn lakott az első emeleten). Hangversenyeken is közreműködött. Comme il faut gentleman. Nyájas, szelíd modorú tanítványi iránt közkedveltté tette őt. Még az elvadultabbak is tisztelték és becsülték. Soha nem jött collizióba a gyerekekkel sem, mint az másokkal megesett. Fegyelmi esetekben conciliáns, de az aljassággal szemben kérlelhetetlen.

Tanította a Vergiliust latin magyarázatokkal, Horatius ódáit ethikai fejtegetésekkel. Nagy lelkesedéssel tanította ezeket. Meg is ajándékozott "Epigrammaty"-inak egy példányával. (Kegyelettel őrzöm). A német nyelvet Lenonten (?) J. tankönyve szerint tőle tanultam, oly sikerrel, hogy nemcsak saját lakásán szemeim előtt javította dolgozataimat, de a tanév végén igyekezetemet egy "Lebensbilder" c. ifjúsági olvasókönyvvel honorálta. Felajánlást saját kezűleg írta rá. (kegyelettel őrzöm). Tanította még a természetrajzot is, de minden szemlélet nélkül. Csak a kirándulások alkalmával mutatott be egyet mást. Nem is láttunk mi egy ásványgyűjteményen kívül semmiféle fölszerelést. A matematikát is ő tanította nekünk és a "prímában", hol a physikát szintén előadta. Eljárt Király a bányászakadémiára a physikai és chemiai előadások meghallgatására, hogy még ez irányban is kiegészítse tudását. Ha a tanár e korban az ő classicizmusában meg nem csontosodott, kénytelen volt az encyclopedika sorába lépni. Jó, ha e sokféle tudás mellett maradt ideje az ő szaktudományának kultiválására.

Király J. P. sokoldalú képzettsége miatt méltán korának kiváló szakférfiai közt foglalt helyet. Később a soproni tanítóképző igazgatója lett.
A lyceum felső osztályainak ifjúsága éppen nem talált követendő példát a bányász és erdész akadémiai ifjúságban. A bursch szellem ragadós volt s extravagantiákra adott okot. Az iskola törvényei nehezen bírták szelídíteni a szilajságot. A tanulók és a bányamunkások közt gyakran összeütközések történtek. A gyűlölet a két fél közt véres verekedéssé fajult. Néhánynak consilium abeundival való eltávolításával oly könnyen meg nem szűnt a viszály.

Király József Pál igazgató éber őrködése és közbelépése szüntette meg végre. Higgadtságát megtartva jó indulatával a tanuló ifjúság iránt megfékezte az elvadultságot. Egy ily csetepaté alkalmával meggyőződött arról, hogy a bányamunkások keresték az ürügyet. Midőn magát közbevetette, majd pórul járt, s csak a diákok mentették meg a veszedelemből. Vállaikra emelve éljenzés közben vitték a lakásra. A munkások húzták a rövidebbet, az inquisitió kiderítette bűnösségüket.
Együtt jártuk be Selmecbánya határát és vidékét, botanizálva, ásványokat és kőzeteket gyűjtve. A sziklákat igen kedvelem és vakmerőséggel másztam meg. Sándor barátom akadályozva volt egyik hibás lába miatt ebbéli vállalkozásainkban. A tárnákat is fölkerestük, de az aknákba bocsátkozni nem volt bátorságunk. Szaporodott a herbarium, halomra hordtuk a bányák hozzáférhető termékeit .olykor Király J. P. tanárunk vezetése mellett kerestük fel a távolabbi helyeket. Szélaknán (WINDSCHLACHT) ismertette meg a vízemelő gépek szerkezetét és működését. Ily alkalommal tanár és tanítvány egymáshoz közel jutnak.