Az anyagi világ kutatásának két fő iránya van:
1. A megismerés: új jelenségek megfigyelése, lerása, az ismeretek bővtése.
2. A megértés: a jelenségek értelmezése, általános, egységes elmélet keresése.

Hála Newton, Maxwell, Gibbs, Onsager, Mengyelejev, Crick és mások munkásságának, ez a törekvés jelentős sikerekkel dicsekedhet. Ezen a téren a makroszkopikus anyagi rendszerek tudománya, a termodinamika jelentős elmaradásban van. Mg az ismeretek bővülése imponáló, az egységes, általános elmélettel kapcsolatban még van tennivaló. Az elmaradás csak részben magyarázható a közismerten rendkvül nagymértékű konzervatvizmussal, objektv okai is vannak. Történelmileg érthető a közvetlen megfigyelésre alapozott lerás (gőzgép, hő, munka, hatásfok, entrópia, főtételek, stb.), az összefüggések halmaza nem rendelkezik azzal az áttekinthető struktúrával, amivel a hamiltoni mechanika, a maxwelli elektrodinamika, a kvantummechanika. A megfigyelt rendszerek a legtöbb esetben legalább lokális egyensúlyban vannak, az egyensúlyi termosztatika kizárólag ilyen rendszereket tárgyal, a nem egyensúlyi elméletek sem merészkednek távol az egyensúlytól. Az egyensúly azonban az információk temetője. Az anyagok viselkedésének az alapvető és általános tulajdonságait azok a kinetikai törvényszerűségek hordozzák, amelyek végülis az egyensúlyt is alaktják. Ezek közül is azok folyamat-tpusok fontosak, melyek a termodinamikai folyamatok elemi egységei. Itt ugyanis három fokozat van, az összetettség szerint:
Abszolut folyamatsebességek : j_i> és j_i< (időtükrözött)
Nettó (Onsageri)folyamatsebességek : J_i = j_i> - j_i<
Evolúció (változás időben) : d E_i /dt = - _k (j_ik> - j_ki<)

A legfontosabb általános törvények az abszolut sebességeknél találhatók.

Minden dinamikai törvény konzisztens az egyensúly (Eq) két általános kritériumával:
Erő-törvény (0.Főtétel) : F_i> ^Eq = F_i< ^Eq (minden i-re)
Részletes Egyensúly Elve : j_i>^Eq = j_i<^Eq (minden i-re)

A következő kérdés: milyen az összefüggés j_i és a potenciálok, F_k között?

Itt már lényeges különbség van a mechanika és a termodinamika között. De a termodinamikai rendszereknek is két fontos tpusa van:
Gibbs-i rendszerek : kanonikus eloszlás, lokális egyensúly, van hőmérséklet.
Nem-gibbsi rendszerek : részecske-sereg, nincs szabályos eloszlás, nincs hőmérséklet
Az előbbi állapottere a makroszkopikus potenciálok (1/T, - _k /T ) tere. Az utóbbi állapottere a fázistér (impulzus, hely). A termodinamikai folyamatok (j_i) valamennyien tekinthetők részecskék mozgásának vagy átalakulásának, képviselve energia, impulzus, elektromos töltés, tömeg stb. átadását, transzportját.Az erők komponensei, a potenciálok nem ugyanazok a két esetben.

A tapasztalati sebességi egyenleteknek két fő tpusa ismert:
A "tömeghatás" egyenlet : j_i (C_k) = k_{i k} C_k                         (MA)
A "potenciál-hatás" egyenlet : j_i = L_i exp ( - _i Q_ik . F_k )      (PA)
ahol k_i és L_i sebességi állandók, Q_ik a "töltések", = _ik a sztöchiometriai együtthatók. Az elsőrendű folyamatokat kivéve ezek az összefüggések nem lineárisak!

A reverz szimmetria:

Az időtükrözés-szimmetria két fontos következménye, hogy a reverz abszolut folyamat-párok sebességi egyenleteinek
a./ matematikai alakja azonos,
b./ konstans paramétereik azonosak

A MA tpusú egyenletek esetében ez csak akkor valósul meg, ha egyensúlyban a koncentráció-szorzatok azonosak, ekkor k_> = k_< , ez csak egyszerű, mikroszkopikus eseményekre jellemző. Ezért neve "Mikroszkopikus Reverzibilitás Elve" (MR).

A PA tpusú egyenletek esetében, mivel egyensúlyban a 0. Főtétel általánosan érvényes, mindig megvalósulnak "Általános Reverz Szimmetria":
L_i> = L_i< , Q_ik> = Q_ik<

Az összefüggések további egyestése is lehetséges.

A folyamat teljesen általános sebességi egyenlete az entrópiával (S) fogalmazható meg:
j_i = j_i^o . exp ( - S / k_B ),
ahol k_B a Boltzmann-állandó ( az entrópia természetes egysége ).
S_i = S_i^o - k_B ln ( C_i / C ).
S⁰ a fázistérnek a kérdéses folyamatban résztvevő tartományának a mértéke.

A MA tpusú egyenleteknél, ha S^o az összetételtől független konstans és
_{k ik>} S_k^o = _{k ik<} S_k^o Ekkor, és csak ekkor érvényes a (mikroszkopikus) reverzibilitás.
Ekkor S⁰ beolvad a sebességi állandóba és az általános egyenlet MA tipusúvá alakul.

Ugyanez gibbsi rendszerben módosul: kanonikus eloszlás kialakulása során a teljes eloszlás közös hőmérséklete és kémiai potenciáljai születnek meg, S felbomlik termikus és összetételi tagokra
S = E (1/ T) - _k N_k (_k / T)
Megmutatható, hogy ekkor a PA tpusú sebességi egyenlet adódik.

Eltérően a mechanikától tehát, termodinamikai rendszerben a folyamatsebesség és a potenciál kapcsolata logaritmikus.

Az entrópiával megfogalmazott sebességi reláció valamennyi termodinamikai folyamat lerásának a közös forrása. Ezzel a termodinamika egységes lerása felé fontos lépést tettünk meg.