Ernst Ruska, Heinrich Rohrer és Gerd Binnig
Ruska elektronoptikai munkájáért és az első elektronmikroszkóp megalkotásáért,  Rohrer és Binning a pásztázó alagútmikroszkóp kidolgozásáért kapott fizikai Nobel-díjat 1986-ban

A pásztázó alagútmikroszkóp (Scanning Tunneling Microscope, STM) működésének elve dióhéjban a következő: egy igen hegyes tű végigpásztázza a vizsgálandó felszínt attól néhány angströmnyi távolságban, miközben a tű és a minta között az alagúteffektus miatt elektromos áram folyik. Ezt folyamatosan mérve számítógép segítségével megkapható a felület topográfiája – akár atomi felbontásban is.

Erősen orientált pirolitikus
grafit alagútmikroszkópos
felvétele
(Nagy Gábor szívességéből)

Binnigék az STM kifejlesztése után szinte azonnal rájöttek, hogy az alagútáram mérése helyettesíthetô a tű és a felület között ébredő lokális erő mérésével. Így jutottak el a pásztázó erőméréses mikroszkóp, az AFM (Atomic Force Microscope, atomerő mikroszkóp) feltalálásához.

Lásd: Pásztázó erőméréses mikroszkópia


Naptár