Kémiatörténeti naptár
Július 16–31.
Az
első
kísérleti atomrobbantás Alamogordo város közelében, a "Trinity Site"-on
(1945. július 16.)
Roald
Hoffmann (szül. 1937. júl. 18): kémiai reakciómechanizmusok vizsgálata;
kémiai Nobel-díj, 1981.
Robert
Hooke (szül.1635. júl 18.): elsősorban fizikai (Hooke-törvény) és mikroszkópos
megfigyeléseiről (Micrographia)
ismert.
Hendrik
Antoon Lorentz (szül. 1853. júl. 18.): anyagszerkezet és optikai tulajdonságok
vizsgálata, elektromágneses sugárzási elmélet; fizikai Nobel-díj, 1902.
Hartmut Michel (szül. 1948. júl. 18.): fotoszintézis
reakcióközpont szerkezetének megállapítása; kémiai Nobel-díj, 1988.
Eleuthere Irénée du Pont lőporgyárának (a
mai DuPont-nak) az építése 1802. július 19-én kezdődött.
Gerd Binnig (szül.1947. júl. 20.): pásztázó
alagútmikroszkóp; fizikai Nobel-díj, 1986.
Tadeus Reichstein (szül.1897. júl. 20.):
mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozása;
orvosi Nobel-díj, 1950.
Rudolph
Arthur Marcus (szül. 1923. júl. 21.): kémiai rendszerekben zajló
elektron-átlépési reakciók elméletének kidolgozása; kémiai Nobel-díj, 1992.
Selman Abraham Waksman (szül.1888. júl.
22.): 1943-ban előállította a sztreptomicint; orvosi Nobel-díj, 1952.
Vladimir Prelog (szül. 1906. júl. 23.): szerves
molekulák és reakciók sztereokémiájának tanulmányozása; kémiai Nobel-díj,
1975.
Rosalind
Franklin (szül. 1920. júl. 25.): a
DNS szerkezetének röntgendiffrakciós meghatározása.
Hans Fischer (szül. 1881. júl. 27.): research
on hemin, chlorophyll, porphyrins, and related compounds; kémiai Nobel-díj,1930.
Paul
Delos Boyer (szül. 1918. júl. 31.): az adenozin-trifoszfát- (ATP-)
képződés mechanizmusának feltárása; kémiai Nobel-díj, 1997.
Friedrich Wöhler (szül. 1800 júl. 31.): szervetlen
vegyületekből szerves vegyületeket (oxálsavat és karbamidot) állított elő.
Kezdőlap