(1867. október 21.)
21/10 867.
Kedves fiam !
Szinte felesleges mondani, hogy örültem levelednek, annyival inkább, mert azt látom belőle, hogy nemcsak egészséges vagy, de jól érzed magadat s megelégedve helyzeteddel. Nemigen dicsekedhetem hasonló érzelmekkel. Romlott gyomrom még a legkisebb baj, a morális katzenjammer, melyet érzek, ha kedves törvényhozóinkat látom, sokkal kellemetlenebb, de végre el kell viselni ezt is. - Ismertem egy angol asszonyt, ki, mikor a hajóra lépett, tengerbajba esett, s így utazott minden két évben egyszer Indiába férjéhez s innen Londonban nevelt gyermekeihez. Ha politikai pályámra gondolok, mindig ezen asszonyság, Lady Erskin jut eszembe. Életem nagy része az undor érzete között folyt le, s valószínűleg így lesz végső napjaimig. Mert bármit teszek, mindazon ostobaságot és aljasságot, mely mindenfelől környez, nem tudom megszokni. - Családunk még mindig fenn a hegyen, ezért többet vagyok a képviselőtársakkal, az oka, hogy rosszabb kedvű vagyok, mint közönségesen, azonban valamint a nyikorgó kocsi is halad, úgy én minden rosszkedv mellett erősen megyek előre, habár nem kevés harag és berzenkedés között főképp a tisztelendő urak részéről, kik általán véve nem nagy barátjai az újításoknak, s igen sokan éppen nem bocsáthatják meg bűneimet, ki őket egyszerre három oldalról: a katolikus autonómia, a nevelési egyletek s a gimnaziális rendszer terén támadom meg - vagy inkább ki őket ugyan nem támadom meg, de kizavarom nyugalmukból, mi még megbocsáthatatlanabb. - Harag van elég, de a dolgok igen jól haladnak, s minden valószínűség szerint elébb fognak sikerhez vezetni, mint magam gondoltam. A falu jegyzője fordítását még holnap küldöm el, a lapokat azonban csak nov. 1-étől prenumerálom, mert nagyobb lapoknál félhavi prenumeráció nincsen. Mégis jó lesz talán, ha a Lloydot is küldöm, melyből néha heidelbergi ismerőseinknek, főképp az öreg Welckernek közölhetsz híreket.
Igen örülök,
hogy Sághy és Bozóky tetszenek, derék,
becsületes fiatalember mindkettő. Mondd nekik, hogy
a pesti jogi kar ifjúsága még nem fajult
el, és tüntetésekkel, ablakbetörésekkel
és káromkodással bizonyítja a haladást,
melyet naponként a helyes jogfogalmakban és mívelődésben
tesz. - Igen örülök, hogy az egyetem hatósági
jogokkal nem bírván, e piszkosságokat a városkapitányság
vizsgálja, egyébiránt ha közvetlen nincs
is dolgom vele, mindaz bosszant és fáj - hisz végre
a haza jövője ifjúságától
függ, s mit várhatunk e betyároktól,
kik végre, mi a legrosszabb, még gyávák
is. - Rosszul esik néha, hogy ily távol vagy tőlem,
s mégis örülök, hogy e piszkos elemtől
szinte távol tudlak. - De a papiros betelt, s feltettem,
hogy ennél többet nem írok, másképp
nem végezném levelemet. Ég áldjon
meg, köszöntsd tanáraidat és szeresd atyádat.
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra