(1870. augusztus 11.)
Karlsbad 11/8 870.
Kedves fiam !
Ma neked írok, s pedig
két okból; először hogy tőled
választ kapjak, másodszor hogy anyádat megkíméljem
a levélírástól. Bármennyire
vágyódom hírek után, s bár
nagy megnyugtatásomra szolgál, ha naponkint hazulról
tudósítást kapok, mégis csaknem szemrehányásokat
teszek magamnak, hogy anyádat fárasztom. Bajom,
hála Istennek nincs, az idő is, habár minden
különös mulatság nélkül, elég
kellemesen folyik, és egészségi állapotom
is javult, csakhogy még nagyon fáradt vagyok. Csak
ismét érzem, mennyi szükségem volt a
pihenésre. Ha azonban 5 vagy 6 hetet henyélhetek,
reménylem, helyrejövök. - Újságoknak
bőségében vagyunk, de miután a telegráf
ezeket hozzátok is elviszi, felesleges, hogy ezekről
szóljunk. - A hatás, melyet a poroszok győzelme
okozott, leírhatatlan. Kívülem, ki ezen soha
nem kételkedtem, mindenki meg volt lepve. A németek
nem kevésbé másoknál, a becsületes
emberek szerénységökben el voltak készülve
több vereségre, s ha sok közülük a
véggyőzelemben bízott is, csak akkor várta
azt, ha majd, mint 813 előtt, többször jól
elpáholtatott. - Most képzelheted örömöket.
Az emberek szinte szégyenlik, hogy elébb annyira
aggódtak. Talán minisztertársaim is kissé
megváltoztatták nézetöket, s bé
fogják látni, hogy helyesen cselekedtem, mikor őket
a franciák iránt való szimpátiák
nyilvánításától visszatartóztatám.
- Meglehet, hogy a kocka fordul, s a várható ütközetek
a franciáknak fognak kedvezni, de a presztízs, mely
zászlóikat környezé, máris elveszett,
s talán még ők magok sem lesznek jövőben
annyira meggyőzve győzhetetlenségökről.
Annyira meg vagyok győződve arról, hogy a
főszerep mindig azon nemzeté, mely műveltség
és erkölcs tekintetében legmagasabban áll,
hogy még azon esetben sem kételkedném a németek
győzelmén, ha most egy vereség a másikat
érné. Soha nem hiszem, hogy azon nép, melynél
a kánkán nemzeti tánccá vált,
a világ legvitézebb nemzete maradhasson. De elég
erről. Újságokon kívül alig olvasok
mást, mint Darwint, melyet tanácsodra magammal hoztam.
Nagy élvezetet szerez. A széles angol modor, melyben
könyve írva van, még kellemesebbé teszi
olvasását, mert a hosszú magyarázatok
és bizonyítások, melyek szakembert fárasztanának,
ily ignoránsnak, minő e dologban én vagyok,
szükségesek, hogy egész tökéletesen
megértse. - Miután eddig csak a három első
fejezeten mentem keresztül, az egészről még
sem szólhatok. Mi itt a speciesek- s variációkról
elmondatik, helyes, és az is, hogy az egyes állatnak,
növénynek tulajdonai az életrend és
a párosítás célszerű választása
által módosíthatók, nem szenved kétséget,
csak arra vagyok kíváncsi, épp oly kapacitálható
leszek-e, ha majd egy állat nemnek mássá
alakulásáról lesz szó. - Kérlek,
írd meg terveidet, hogy a magaméit azokhoz alkalmazzam,
mert ha csak lehet, a karlsbadi kúra után még
két hetet szeretnék szentelni egészségemnek,
s ezen esetben, ha te Tirolban vagy, én utánad jönnék
Windisch Matreinba vagy máshová. Csókold
nevemben anyád kezét a levélért, melyet
ma kaptam, és melyre holnap válaszolni fogok, de
mondd neki, hogy ne fárassza magát, és írasson
Mariska által vagy általad. Csókold nevemben
Ilonát és a kis Tamást. Még meddig
maradnak nálatok?
Szerető apád
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra