Példaképünk hatása azonban nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy néhány kollegánkat a viharos időkben morális magatartásra késztesse. Így Gönczy Miklós, aki Békéscsabán, éveken át eleinte, mint ügyvédjelölt, később, mint ügyvéd, dr. Holländer Lipót ügyvédi irodáját vezette és kötelességén túlmenően, a család életében is részt vett. A zsidó lányos házakban, az akkoriban szokásos zsúrokon hangadó volt. A kritikus időben már ő volt a város ügyésze
Csak a hazaérkezésemet követő napokban tudtam meg, hogy dr. Szamek Oszkár unokáját - az ostrom alatt is még karonülő Jánoskát (akinek az apját, dr. Révész Gyula orvost, feljelentés folytán a csabai kórházból emeltek ki és vittek el 1942-ben munkaszolgálatosként a keleti frontra, ahonnan többé vissza sem tért), a mindenkin segíteni akaró nagyszerű asszony, Nóra, hogy a közeledő deportálás elől mentse, adoptálni kívánta. Be is nyújtották az erre vonatkozó kérelmet és anyakönyvi kivonatokat az Árvaszékhez. Így került az ügyirat Gönczy elé. Gönczy az ügyészhelyettesként ott működő dr. Nyirő (Czibesz) Alfonz előtt kifakadt: ,,Mi jut eszükbe ezeknek a Szamekéknek? Csak nem gondolják, hogy egy zsidó fattyút keresztény családba hagyok hivatalos segédlet mellett becsempészni?'' Nyirő tájékoztatta erről Szamekékat és amikor Nóra és Szamekné az utcán összetalálkozott Gönczyvel és emiatt kérdőre vonták, azt felelte, hogy ő a másik Szamek doktorra (dr. Szamek Lajos nőorvos) és annak családjára gondolt!
- Micsoda szemtelenség - mondta erre Nóra - hát magának nem mindegy, hogy melyik Szemek doktor, ha egy gyermeken segíteni kell és lehet?
Gönczy, kegyelmet és méltányosságot nem ismerő ellenségként utasította vissza a kérelmet.
De közvetlen tapasztalataim is voltak kollegáimmal kapcsolatban: 1943-ban, Nagyváradon jártamban két csabai ügyvéd tűnt fel. Dr. Dobay Kálmán és dr. Knyihár Ervin, és az alig számottevő nyilaskeresztes párt tagjaiként buzgólkodtak. Igyekeztek a zsidótörvények rendelkezéseivel sújtott kartársakat megfélemlíteni. Ez sikerre is vezetett, mert ezek egyikétől átvették az irodáját és megnyitották közös ügyvédi irodájukat. Knyihár előzetesen a Szociáldemokrata Párt tagja volt...
A nálam jóval fiatalabb Molnár Kálmán ugyancsak, mint a MÜNE tagja, az elsők között volt, aki a járásbíróság felé vezető szűk kis Apponyi utcában (az ott lévő 4-5 ügyvédi iroda miatt ezt a kis utcácskát ,,Csalóköznek'' csúfoltak) velem szembe kerülve, tüntetőleg átment az utca túloldalára, hogy ne kelljen engem köszönteni. Később már át sem kellett mennie...
A két ,,hivatásrend'', a MONE és a fentebb említett MÜNE ,,kimagasló'' érdemeket szerzett, vitathatatlan, hogy ezek tagjai közül kerültek ki a spiclik és a besúgók, ezek szállították a zsidó származású orvosokat és ügyvédeket azokba a munkaszolgálatos századokba, ahol utóbb a ,,keret'' gondoskodott arról, hogy a feljelentők szabaduljanak vetélytársaiktól...