Május 18., szombat - hetedik nap

Lhasa

Reggel 9 körül megérkeztünk végre Lhasaba. Közben, reggel egy tankoláskor kérte az egyik embercsempész (látszólag katonatiszt) hogy fizessük ki a viteldíjat, mert már csak 40 km-re vagyunk Lhasatol. Mivel megállapodásunk szerint fizettünk nekik Y600-at induláskor és a maradék Y1800-at csak Lhasaban akartuk odaadni, kompromisszumos megoldásként fizettünk még Y800-at. Aztán a városhatárban elbúcsúztunk, feltettek minket egy helyi buszra, ami bevisz a városba, és kifizettük a maradék Y1000-t.

Lhasa első ránézésre olyan város, mint a Tibet-fennsík többi városa, csak jóval nagyobb: a városban mindenféle üzletek, éttermek, stb. vannak, aztán egyszer csak vége a városnak, kezdődik a sivatag és a magas, hófödte hegyláncok sora.

  

Balra: lhasai örökös szállásunk, a Pata Hotel. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk alacsony ára, forró vízű zuhanyozója és kellemes szobái miatt. Egy dolgot fogadjon meg a kedves olvasó, ha itt szállna meg: soha ne javítson meg semmit (részletek e-mailben). Jobbra: Lhasai utcakép riksával és taxival, a tömegközlekedés két elterjedt formájával

Egyelőre nem sok mindent csináltunk. Kicsit nézelődtünk itt-ott a városban, megnéztük a piacot, vettünk egy teaszűrőt és egy hőmérőt (aminek segítségével a következő hőmérsékleteket állapítottuk meg, szigorúan hónaljban mérve: Aurél -37 Celsius fok, Gergő -37.3 Celsius fok, Tamás -36.2 Celsius fok). Megpróbáltuk kitalálni, hogyan mennek buszok Aliba, de a fellépő kommunikációs elégtelenség miatt ez eddig még nem sikerült. Ebédeltünk is: thukpát a változatosság kedvéért, aztán vettünk telefonkártyát, írtunk e-maileket és visszatértünk a hotelba, mire elkezdett esni az eső.

Hosszú filozófiai és logikai helyzetelemzés után, mivel megállapítottuk, hogy a Tibi csoki elfogyasztása a probléma, elfogyasztottuk a Tibi csokit (részletekért érd. Móninál).

Mivel 1kg-os barna kenyerünk megromlott, eltöprengtünk a vacsora mibenlétéről. Végül, mivel Aurél inkább aludni akart, Gergővel elmentünk a Tashi 2 étterembe és megettünk pár fried vegetable momo-t. Aurélnak vettünk halkonzervet (A: ízetlen) és zsemlét (A: édes). A napot jóleső zuhanyozással zártuk meleg, majdnem forró vízben. A zuhanyt kicsit nehéz volt megtalálni Pata Hotelban, mivel fotelekkel és szekrényekkel álcázták a bejáratát.

  

Balra: a közelben lévő piac bejáratánál színes napernyők védik a vevőkre vadászó árusok hadát. Jobbra: messziről vetettünk pár pillantást a Potalára, a Dalai Láma egykori székhelyére


elozo nap kovetkezo nap terkep

e-mail