Szkeptikusok. "Egy évtizeddel ezelõtt, ha társaságban felmerült valamilyen áltudományos téma, a résztvevõk – tudva, hogy tudományos végzettségem van – rámnéztek és rövid, kissé gúnyos kommentárom után általában a témát dobták. Hat-nyolc évvel ezelõtt azonban gyors egymásutánban sikerült néhány kiütéses vereséget elszenvednem " – írja Hraskó Gábor, az X-Aknák címû szkepitkus összeállítás szerzõje. A "tényeket tisztelõ" olvasó az X-Aknák és a patinás Skeptical Inquirer – "a tudomány és értelem folyóirata" – mellett például a Skeptic Magazine cikkeit is böngészheti a Hálón. Megtudhatja többek között, hogyan állítson össze "szkeptikus kurzust" egyetemi hallgatók számára, betekintést kaphat a médiumok "mûködésébe", olvashat a szellemek, a boszorkányok és a tudomány kapcsolatáról. A fiatalabb korosztálynak szóló Jr Skeptic összes cikke hamarosan elérhetõ lesz on-line. Már most is olvasható a piramisoknak szentelt szám, ahol szó esik a piramisok misztériumáról, a régi és új alternatív elméletekrõl, amelyek szívesen tulajdonítják a piramisokat fejlett intelligenciák mûvének. Ennek "bizonyítéka" például, hogy ha a nagy piramis alapjának kerületét elosztjuk a magasságának kétszeresével, p-t (3,14-et) kapunk...
Tréning. Akik valamilyen divatos vetélkedõre edzenek, vagy egyszerûen csak szeretik a rövid kérdésekre adható rövid válaszokat, naponta felkereshetik a Scientific American most induló "Daily Trivia" rovatát. Olyan kérdésekkel ellenõrizhetik tudásukat, hogy melyik a legkisebb és a legnagyobb bolygó a Naprendszerben, hol élnek a Földön a legkisebb gyíkok és mit jelent az "algebra" szó. Ha már a folyóiratot böngésszük, érdemes bepillantani az "Ask the Experts" rovatba is: megtudhatjuk a szakemberektõl, hogyan mûködnek a számítógép-vírusok és miért korog a gyomrunk.
Virtuális útlevél. A Passport to Knowledge multimédiás kalandozásra invitálja az "utazókat" (tanárokat és diákokat) az esõerdõbe, az Antarktiszra, a Naprendszerbe és az idõjárás "világába". A sok látnivalót kínáló Web-oldalakon olyan tájakat fedezhetünk fel, amilyenek aligha szerepelnek az utazási irodák színes kiadványaiban.
Tárgyak. A londoni Science Museumban április 30-ig tart nyitva a tizenhét Alfa Romeót felsorakoztató kiállítás. Az autócsodákat bemutató képeket természetesen útlevél nélkül is megnézhetjük. S ha már "ott" járunk, nem kell a földhöz tapadnunk: bepillanthatunk a repülés történetébe – a Montgolfier-léghajótól a Boeing 747-ig.
Egyszerûbb
tárgyról, az üvegrõl és a kanadai üveggyártás
történetérõl olvashatunk bevezetést a
Civilisations.ca
lapjain. Az üveget gyakran kiszorító mûanyag egyik
legnagyobb múzeumába Alfa Romeón is érkezhetnénk.
A Torino közelében található múzeum "virtuális
szárnya", a Sandretto
Plastics Museum, az 1870-es évektõl mutatja be a tárgyakat
élvezetes képekkel, történeti áttekintéssel
és rövid magyarázatokkal. Az internetezõk a múzeum
raktárába is bejuthatnak, ahol például lámpákat,
asztali és úti tolltartókat, telefonokat, játékokat,
konyhai edényeket találnak. A "mûcsarnokban" természetesen
mûanyagból készített mûtárgyak
várják a nézõket.
Emberek. Robert
Hooke-ról, akit talán elsõsorban a róla
elnevezett törvényrõl ismerünk, nem maradt fent
arckép. Munkásságáról is keveset tudunk,
pedig a XVII. század egyik legragyogóbb kísérletezõje
volt. Foglalkozott – többek között – fizikával, kémiával
(õ készített Robert Boyle-nak szivattyút a
gázok vizsgálatához), csillagászattal, biológiával
(tõle származik a sejt – cell – elnevezés), geológiával
és építészettel; az 1666-os londoni tûzvész
számos mûvét elpusztította. Micrographiájában
azokat a képekkel illusztrált megfigyeléseit írta
le, amelyekhez az általa tervezett mikroszkópot használta.
Ahogyan akkoriban nevezték, virtuoso volt – olyan tudós,
aki a tudomány minden terén fontos felfedezéseket
tehetett. Érdemes megnézni a Berkely-ben készített
Hooke-lapot
és a Robert Hooke-honlapot.
 |
 |
| Két híres kép a Micrographiából: bolha és parafa lapocska | |
Faraday-rõl, a XIX. század nagy tudósáról jóval többet tudunk, mint Hooke-ról. A Woodrow Wilson Leadership Program in Chemistry egyik lapján két olyan Faraday-interjú html-változatát is olvashatjuk azonban, amely korábban nem jelent meg. Mindkét beszélegtés akkor készülhetett, amikor Faraday a Királyi Intézet igazgatója volt.