WINKLER LAJOS
(1863-1939)
Winkler Lajos 1863. május 21-én született Aradon. Ott volt gyógyszerész-gyakornok, majd gyógyszerészetet tanult a budapesti egyetemen. Than Károly mellett mûködött mint tanársegéd, késõbb mint magántanár. Doktori disszertációja egy olyan analitikai módszer volt, amely rögtön híressé tette nevét. E módszer máig is ismeretes és használatos világszerte, mint a Winkler-féle vízben oldott oxigénmeghatározás (1888).
A Magyar Tudományos Akadémia Winklert 1896-ban levelezõ, 1922-ben rendes tagjává választotta. Than Károly halála után tanszékét kettéosztották. Az I. számú kémiai tanszék vezetõje Winkler Lajos lett. Ott folytatta éjszakákba nyúló fáradhatatlan kutatómunkáját Winkler, aki szinte kizárólag a klasszikus analitikai kémia módszereinek fejlesztését és töké- letesítését szolgálta. Legjelentõsebb eredményei: a jód-sokszorozáson alapuló, már régebbi jodidmeghatározási módszere, továbbá a gravimetria ún. precíziós eljárásainak kidolgozása.
Winkler bámulatos pontossággal dolgozó analitikus volt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Könyvei külföldön jelentek meg. Õ dolgozta ki a magyar Gyógyszerkönyv III. és IV. kiadásának kémiai részét.
1934-ben nyugalomba vonult, 1939. április 14-én halt meg.