Palota látképe 1665-bôl

A Thury-vár története Nagy Lajos király idején kezdôdött. Az 1380-1390-es években elôször lakóház céljára palotát (innen származik a város elnevezése), lovagtermet, kápolnát és gazdasági épületet emeltek. Ezt az elsôsorban reprezentatív célú palotaegyüttest 1439 és 1445 között Újlaki Miklós, a hatalmas fôúr (késôbb bosnyák király) szabályos négyszög alaprajzú, belsôtornyos várrá alakíttatta át.

A török balkáni elônyomulásának hírére a XVI. század elején a falak elé három nagyméretû és több kisebb rondellát és ágyúbástyát emeltek. Ezek elé vizesárok és palánkerôsítés készült. A vár a dunántúli végvárlánc egyik legerôsebb elôretolt egysége volt. A mohácsi vész után többször cserélt gazdát a magyarok és a törökök között. Legendás hírû kapitánya 1558-tól Thury György volt, aki 1566 nyarán 500 emberével sikeresen visszaverte a budai Arszlán bég 8000 törökjének 20 napos ostromát.

A XVIII. század elején új gazdája, a Zichy-család várkastéllyá alakította át. Déli tornyait megemelték, és új lépcsôházat építettek.

A vár utolsó megpróbáltatásait a II. világháború alatt és azt követôen élte, amikor anyagát elkezdték a rombadôlt házak helyreállítására széthordani. Az épület további pusztulásának a Vegyészeti Múzeum beköltöztetése vetett véget.