Alkímia*
1597
Részletek
(in: Henry Marshall Leicester and Herbert S. Klickstein, A Source Book in Chemistry 1400-1900, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963)
I. FEJEZET
Mi az alkímia?
Az alkímia a magisteriumok készítésének és a tiszta eszenciák keverékekbôl való kivonásának tudománya.
Miután e két rendeltetést általában a munka szóban egyesítik, úgy is nevezhetnénk az alkímiát, mint a jó munka tudománya, vagy a tiszta és a tisztátalan vízfélével, olvasztással vagy oldással való szétválasztásának tudománya, mert a dolog kiválósága miatt a névnek illenie kell hozzá.
A mesteremberek az elsô idôkben a természetet kívánták utánozni, különösen akkor, amikor a telérekbôl ásványi nedveket préseltek ki és megtisztították ôket, ahogyan maga a természet is tiszta fémeket és nedveket áramoltat a bányákból, s néha talán úgy tûnik, mintha ezek a telérekbôl jönnének. Az alkímiának ezért régebben a metallurgiában vették hasznát. Ma már fontosabb az orvoslásban, és nemcsak az ásványok, hanem az állatok és a növények világában is, az emberek javára és az egészség védelmére. Az élet számos ékességéhez is hasznos. ...
Az alkímiának két része van: az encheria és a chymia.
Az encheria az alkímia elsô része; a mûveletek módjával foglalkozik.
Ez a rész ezért általában azoknak a mûveleteknek a fajtáit írja le, amelyek minden magisterium és eszencia kezelésére alkalmasak. S miután a kéz nagyon fontos ebben a munkában,-nak is nevezik, mintha a kéz neve mesterségesen bekerülne a kifejezésbe, bár a munkát nemcsak a kéz, hanem az összes érzék, a figyelem és a találékonyság is végzi.
Az encheriát az ergalia [az alkímiai eszközök ismerete] és a pyronomia [a hô használatának és a tûz irányításának tudománya] szolgálja. Ezek olyan fontosak az alkímiában, hogy azt az embert, aki hibátlanul ismeri és alkalmazza ôket, tökéletes mesternek tartják ... mert az eszközök és a tûz nélkül semmi sem végezhetô pontosan. ...
A chymia az alkímia második része; a kémiai anyagok vegyítésével foglalkozik.
A kémiai anyag az encheria magyarázatánál leírt mûveletek révén jön létre. ...
A magisterium olyan kémiai anyag, amelyen semmilyen extrakciót nem hajtottak még végre, de gondosan kezelték és végsô formájára hozták, miután a külsô szennyezéseit eltávolították.
A minôségnek és az anyagnak is vannak magisteriumai.
A minôség magisteriuma akkor jelenik meg, ha egy dolgot kezelés után végsô alakjára hoztak. Két formája van, a rejtett és a szemmel látható minôség magisteriuma.
A rejtett minôség magisteriumai akkor jelennek meg, ha a teljes anyag alapja megôrzôdik. Kialakulása csak akkor fejezôdik be, amikor hatása a tapasztalat révén nyilvánvalóvá válik.
A szemmel látható minôség magisteriuma akkor jelenik meg, ha egy anyag látható formát ölt. ...
Az anyagnak is vannak magisteriumai, amennyiben az önmagában létezô anyag, legalábbis a tisztátalanság eltávolítása után, tökéletesen megváltozik anélkül, hogy a mennyisége észrevehetôen csökkenne, amennyire lehetséges.
***
Az elsô kémiakönyv, az Alchemia, 1597-ben jelent
meg. Szerzôje, Andreas Libavius (Andreas Libau) a jatrokémiai
iskolához tartozott, de Paracelsus
számos tanát hevesen cáfolta. Az Alchemia a
kémiai és alkímiai ismeretek keverékére
épül. A rendszerezés érdekében Libavius
sajátos terminológiát használ. Az alkímiát,
amely a mai szóhasználat szerint inkább a kémiának
felel meg, két részre osztja: az encheria a kémiai
módszerekkel, a chymia az anyagokkal és tulajdonságaikkal
foglalkozik. A magisterium nemcsak kémiai anyag, hanem tulajdonság
és az anyagok révén keletkezô erô is.
Vissza az
alkímiai sorozat tartalomjegyzékéhez
Vissza a kémiatörténeti sorozat tartalomjegyzékéhez |
http://www.kfki.hu/chemonet/
http://www.ch.bme.hu/chemonet/ |