Oláh György levelének fordítása:

Kedves Móra Doktor!

Köszönöm a jókívánságait és a Zemplén Gézáról szóló könyvet. Személyes érdeklôdésemet a fluorkémia és az elektrofil-reakciók iránt már igen korán elkezdtem megvalósítani, még akkor, amikor a Zemplén Intézet tagja voltam. Hálás vagyok ezért a lehetôségért és nagy örömmel emlékszem az Intézetében töltött évekre.

A könyvében említett munkát és az ezekhez kapcsolódó szabadalmat Bognár Rezsôvel dolgoztuk ki (aki belépésem idején a Zemplén Intézet adjunktusa volt). Ebben a munkában jelentôsen megnöveltük a digitáliszlevelekbôl kivont lanataglükozid-C mennyiségét és az izolálást követôen a digoxinná történô hasítás módszerét is kidolgoztuk. Ha jól emlékszem, eredményeinket Richter igen sikeresen hasznosította kereskedelmileg (talán még most is használják). Természetesen abban az idôben, betegsége miatt, Zemplén már túlzottan tevékenyen nem vett részt a munkában, de azt hiszem, megfeleltünk a bizalmának.

Hálás vagyok, hogy kapcsolatba kerülhettem Zemplénnel és intézetének remek kollégáival. Emil Fischer 1902-ben kapott Nobel-díjat; 1994-ben egyik tudományos unokája a Zemplén-kapcsolatok révén jutott hozzá ehhez a kitüntetéshez. Erre a családfára büszke vagyok!