Kémiatörténeti naptár
Május 1–31.
Johann
Joachim Becher (szül. 1635. május 6.): flogisztonelmélet.
Victor Grignard (szül. 1871. május 6.):
magnéziumtartalmú reagens (Grignard-reagens) kidolgozása szerves szintézisekhez;
kémiai Nobel-díj, 1912.
Sidney Altman (szül. 1939. május 7.): bebizonyította,
hogy az RNS is képes enzimatikus tevékenységre; kémiai Nobel-díj, 1989.
Manfred
Eigen (szül.1927. május 9.): gyors kémiai reakciók vizsgálata; kémiai
Nobel-díj, 1967.
François-Marie
Raoult (szül.1830. május 10.): oldatok tulajdonságai, Raoult-törvény.
William
Francis Giauque (szül.1895. május 10.): termodinamika; kémiai Nobel-díj,
1949.
Dorothy Crowfoot Hodgkin (szül. 1910. május
10.): X-ray determination of Vitamin B12 crystal structure; Nobel Prize,
1964.
Justus
Liebig (szül.1803. május 10.): "a mezőgazdasági kémia atyja", kvantitatív
szerves analízis; quantitative organic analysis; Liebig condenser; a zsírok,
szénhidrátok és fehérjék megkülönböztetése az élelmiszerekben .
Pierre
Curie (szül. 1859. május 15.): mágnesség (Curie-törvény); polónium,
rádium felfedezése; fizikai Nobel-díj, 1903.
Johann
Josef Loschmidt (szül.1821. május 15.): Loschmidt-szám; atomok
mérete.
Max
Ferdinand Perutz (szül.1914. május 19.); hemoglobin és más fehérják
szerkezetének meghatározása rönthendiffrakcióval, kémiai Nobel-díj, 1962
Mihail Szemjonovics Cvet (szül. 1872. május 19.): a
kromatográfia feltalálása.
Oláh
György (szül.1927. május 22.): karbokationok és szerepük a szénhidrogének
reakcióiban; kémai Nobel-díj, 1994.
John
Bardeen (szül.1908. május 23.): tranzisztorok; szupravezetés; fizikai
Nobel-díj, 1956 és 1972.
Daniel Gabriel Fahrenheit (szül. 1686. május 24.): higany használata
a hőmérőkben; Fahrenheit-féle hőmérsékleti skáka, forráspont
felfedezése.
Pieter
Zeeman (szül.1865. május 25.): spektrumvonalak felhasadása mágneses
tér hatására (Zeeman-effektus); fizikai Nobel-díj, 1902.
Kezdőlap