Az ischaemiás szívbetegség oka nem ismert, ugyanakkor kialakulásában fontos szerepet tulajdonítanak az ún. kockázati tényezõknek: a vér magas zsiradékszintje, magas vérnyomás-betegség, dohányzás stb., melyek külön-külön is tetemesen, együttesen azonban hatványozódva fokozzák a betegség gyakoriságát. A vérlipidek szintje és a szívbetegségek közötti összefüggésben több nemzeti és nemzetközi vizsgálat alapján általánosan elfogadott:

1. A lakosság szérumkoleszterin-szintje és az ischaemiás szívbetegség gyakorisága között statisztikailag szignifikáns összefüggés figyelhetõ meg: minél nagyobb az adott népesség-csoportba tartozók koleszterinszintje, annál gyakrabban betegszenek meg ischaemiás szívbetegségben.

2. A szérum koleszterinszintje egyenesen arányos a táplálék energiamennyiségével, teljes zsírtartalmával, a telített zsírsavak mennyiségével, míg fordított az arányosság a többszörösen telítetlen zsírsavbevitel és a betegség okozta halálozás között.

3. A halálozási gyakoriság összefügg a napi koleszterinbevitellel: minél nagyobb a koleszterinbevitel, annál több a halálesetek száma.

Az epidemiológiai vizsgálatokból leszûrhetõ általános érvényû következtetések azonban nagyon jelentõs földrajzi különbségeket takarnak, így köztudott, hogy Magyarország vezetõ helyen áll a szíveredetû halálozásokat illetõen, míg másutt jelentõsen kisebb az ebben elhaltak száma. Az 1. ábrán az európai lakosságra standardizált halálozási gyakoriság (mindkét nemben) értékei láthatók az 1993-as WHO adatok alapján, egy sor európai és néhány kontinensen kívüli országban, jellemzõ pl. a magas skandináv és az alacsony mediterrán halálozás, de figyelemreméltó pl. a magyar és az osztrák számérték közötti különbség is.

A geográfiai eltérések mögött természetesen – többek között – meghúzódhatnak a táplálkozási szokások közötti különbségek is, ezért jelen vizsgálatban 18 ország (13 európai: Belgium, Franciaország, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria, Német-ország, Svédország, Norvégia, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország és Magyarország, valamint öt tengerentúli: Japán, Kana-da, Egyesült Államok, Új-Zéland és Ausztrália) az európai lakosságra standardizált szíveredetû halálozási adatait mint függõ változót vetettük egybe 13 lényegesnek tartott tápanyag-összetevõ beviteli adataival mint független változóval (összzsiradékbevitel, telített, monotelítetlen, többszörösen telítetlen zsírsavbevitel, állati zsiradékfogyasztás, koleszterinbevitel, gyümölcs- és zöldségfogyasztás, E-vitaminfogyasztás, valamint az alkoholtartalmú italok fogyasztása).

Jelmagyarázat: H = Magyarország, IRL = Írország, P = Portugália, SF = Finnország, D = Németország, DK = Dánia, B = Belgium, UK = Egyesült Királyság, A = Ausztria, NZ = Új-Zéland, USA = Amerikai Egyesült Államok, ISR V Izrael, NL = Hollandia, N = Norvégia, I = Olaszország, E = Spanyolország, GR = Görögország, S = Svédország, AUS = Ausztrália, CAN = Kanada, F = Franciaország, CH = Svájc, J = Japán, ICL = Izland. Megjegyzés: a baloldali ábrán Izlandnál nincs adat

A következõkben bemutatandó ábrák szerkezete igen hasonló: az y tengelyen a halálozás, az x tengelyen pedig az egyes táplálékösszetevõk beviteli értékei szerepelnek. A két változó között egyszerû lineáris regressziót kerestünk, megadjuk a regressziós egyenest és a 95 %-os konfidencia-határokat a szokványos statisztikai analízissel arra keresve választ, hogy a magyarországi adat beleillik-e a kapott matematikai összefüggésbe, vagy helyzetünk rosszabb, vagy esetleg jobb annál, mint amit a vélt összefüggés mutat. A halálozási adatok a WHO statisztikai évkönyvekbõl, a tápanyagfogyasztási adatok pedig a FAO hivatalos adataiból származnak, a magyarországi adatok egy része pedig az OÉTI reprezentatív táplálkozási felmérésébõl származnak, valamennyi a korai 90-es éveket tükrözi. Az országok kiválasztásánál semmilyen különös szempont nem vezérelt, azokat vettük, ahol mindegyik táplálkozási adat - egy konzisztens rendszerben - rendelkezésre állt. Mind a numerikus, mind a grafikus feldolgozást a biomedicinális kutatásokban gyakran használt Statistica programcsomaggal végeztük.

A 2. ábrán látható, hogy pozitív lineáris összefüggés figyelhetõ meg a zsírbevitel és a CHD halálozás között, figyelemreméltó, hogy a vizsgált országok közül Magyarországon legnagyobb a zsírfogyasztás és a halálozás is. Teljesen hasonló képet mutat a telített zsírsavbevitel is. A telített zsírfogyasztás általában összefügg az állati eredetû zsiradékfogyasztással. A többszörösen telítetlen zsírsavbevitel és a halálozás közötti összefüggés vizsgálata során észleltük a sokszorosan leírt gyenge negatív korrelációt, míg az egyszeresen telített bevitelnél meglepetésre (és más adatokkal ellentétben) határozottan szignifikáns pozitív korrelációt találtunk. A korábbi adatokkal egyezõen pozitív lineáris az összefüggés a koleszterinbevitel és a CHD halálozás között, Magyarországon ez az érték igen magas, nagyon nagy a tengerentúli occidentalis kultúrákban, míg – közismerten – nagyon alacsony az orientalis (Japán) kultúrkörben. Természetesen a koleszterin bevitele – mint állati eredetû szterin – összefügg az állati zsiradékfogyasztással (3. ábra). A betétábrán a regressziós egyenes egyenlete, valamint a korrelációs koefficiens, külön jelzés híján az összefüggés szignifikáns, ha nem, azt n.s. jelzéssel külön feltüntetjük. Jelölés ua. mint az 1. ábrán.

Következô rész
Vissza a tudományos ülés programjához