Egyesületi élet

Amióta az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Kémikusok Lapja (MKL) Szerkesztô bizottságának tagjává választottak, Szekeres Gábor barátommal való levélváltásunkban rendszeresen foglalkoztam a lap profiljával és szerkesztôi alapelveivel. Örömmel látom, hogy az általam felvetett gondolatok közül számos része lett a jelenlegi javaslatnak. Félreértések elkerülése végett rögtön megjegyzem, hogy nem azért lettek a javaslat részei, mert én írtam róluk, hanem, mert nyilvánvalóan sokan jutottak ugyanarra a következtetésre. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy miután 40 éve az USA-ban élek, én természetesen sokban másképpen látom a helyzetet, mint otthon élô barátaim: én nem ismerem a ,,napi politika'' kérdéseit (ezt jó és nem rossz értelemben mondom) és ami a magyarországi olvasóknak természetes, az nekem nem feltétlenül az. Ugyanakkor azonban ismerve a hasonló profilú külföldi lapokat, talán jobban tudok általánosítani, mint a lap szerkesztésével foglalkozó otthoni barátaim.

Pirandellónak, az olasz írónak volt a húszas években egy színdarabja. A címre nem emlékszem pontosan, de valami olyan volt, hogy hat szerep keres egy szerzôt. Valahogyan így vagyunk az MKL-val is, de fordítva: van egy jó havi folyóiratunk, de nem vagyunk abban biztosak, hogy mi legyen a profilja. Ha már idézeteknél tartunk, Bertold Brechtet is kell idéznem, aki a (kelet)német politikai helyzetrôl írva jegyezte meg az utolsó éveiben, hogy akármit is gondolnak a vezetôk, a népet elvégre nem lehet leváltani. Lefordítva a mi helyzetünkre ez azt jelenti, hogy azt kell adni, amit az olvasók kívánnak, és nem azt, amit mi hiszünk, hogy az olvasónak olvasnia kellene. Én tudom, hogy ez közhely, de azért érdemes leírni: szerkesztôk és szerkesztô bizottságok sokszor esnek abba a hibába, hogy a saját véleményüket extrapolálják. Én jól emlékszem, hogy 1948-ban, amikor az átalakított MKL-t elindítottuk (és ebben az elindításban én is tevékenyen vettem részt), nem is jutott eszünkbe annak az elemzése, hogy tulajdonképpen mit kívánnának az olvasók: fiatalos lelkesedéssel természetesnek vettük, hogy amit mi gondolunk, az a helyes szerkesztôi politika. Körtvélyessy Gyula javaslatában is megjegyzi, hogy javaslata csupán "a Szerkesztô bizottság visszajelzéseire és néhány olvasótól begyûjtött véleményre'' alapul.

Éppen ezért igen jó ötlet azt a lapban leközölni és kérni az olvasók hozzászólását.

Mi tehát az MKL profilja? Véleményem szerint az MKL egy kémiai és vegyipari hír-lap (itt az "és" igen fontos) kell, hogy legyen, amilyen az ezen a területen mûködô magyar szakembereket (nem tudom, mi az angol "professionals"-nak a helyes fordítása) tájékoztatja. Ezt angolul information magazine-nek mondanám. Ezenfelül az MKL a Magyar Kémikusok Egyesülete szócsöveként is kell, hogy szerepeljen. Más szóval én a Chemical & Engineering News szerû lapra gondolok, amikor az MKL profiljáról beszélünk.

A javaslat általános értékelést ad a "konkures lapokról", vagyis a különbözô olyan folyóiratokról, amelyek szintén a "hír-lap" kategóriába tartoznak. Én ezek közül néhányat ismerek csak, de úgy látom, hogy otthoni barátaim nincsenek egészen tisztában a különbözô kategóriákkal, pedig ezeket nem szabad összekeverni. A felsorolt lapok ugyanis két élesen elválasztott kategóriát alkotnak.

Az elsô kategóriába azok a lapok tartoznak, amelyeket ingyen lehet megkapni. Ezeket itt két kifejezéssel nevezik meg: trade magazine, illetve controlled circulation journals. Ide tartoznak a Lombik és Reaktor, LC/GC és Chemical Oggi. Aki kéri, az ingyen megkapja ôket, de cserébe közölnie kell, hogy mivel foglalkozik és mi az érdeklôdési területe, és ezzel automatikusan a küldô lista (mailing list) része lesz, ami nagyon sokat ér a cégeknek. Azonban ez az ingyenes elôfizetés nem tart örökké: minden évben meg kell ismételni a bejelentkezést, és ez biztosítja, hogy a lap küldô listája valóban naprakész legyen. Ezek a lapok a hirdetésekbôl élnek és fô célkitûzésük, hogy az olvasóknak érdekes összefoglaló cikkeket és az illetô területtel kapcsolatos híreket és ismertetéseket közöljenek le. Itt említem meg mindjárt, hogy a hírekért vagy a "new product release" rovatba való felvételért nem kell a cégeknek fizetni. A lapoknak érdekük, hogy minél több és minél érdekesebb hírt közöljenek le, mert ez teszi ôket olvasottá, márpedig minél "olvasottabb" a lap, annál több hirdetést tesznek bele a cégek. Körtvélyessy Gyula igen helyesen jegyezte meg, hogy ezek az "ingyen" lapok magas színvonalúak, és igen érdekesek. A legtöbbnek állandó rovatai (is) vannak, amelyekben aktuális és praktikus kérdéseket tárgyalnak és ezek a rovatok igen olvasottak.

A másik kategóriába az elôfizetésért kapott folyóiratok tartoznak, pl. a Chemical & Engineering News(C&EN), vagy pl. az Elsevier TRAC-ja (amit nem értékeltetek, holott ide tartozik). Ezek is hoznak le híreket, és ezekért sem kell a cégeknek fizetniük. Tévedés azt hinni, hogy ha egy cikkben "bekeretezendô szám" van, az automatikusan fizetett cikket jelent. Például a C&EN-nak a Pittsburgh Conference-rôl szóló igen részletes beszámolója minden ismertetett kiállító fontosabb készülékénél ad ilyen számot: azonban ezért nem fizetnek a cégek: a lap érdeke, hogy ezt a szolgáltatást nyújtsa az olvasóinak.

De térjünk vissza az MKL profiljának a kérdéséhez. Körtvélyessy Gyula javaslata egy mondatban próbálta meg ezt összefoglalni. Megmondom egészen ôszintén, hogy nem értem, mit ért a "vegyi anyagok életciklusá"-n. Én általában mindig félek, ha valamit egy mondatban próbálunk definiálni: a szükségszerû túlzott leegyszerûsítés mindig azzal jár, hogy azt félre lehet érteni, és olyan dolgokat is bele lehet magyarázni, amik nem tartoznak bele, ugyanakkor pedig olyan kérdések, amik beletartoznának, nincsenek megemlítve. Így tehát egy definíció helyett inkább megpróbálom felsorolni, hogy szerintem mi tartozik és mi nem tartozik az MKL profiljába.

Háromfajta cikkek nem tartoznak az MKL-ba:

• elméleti cikkek;
• túl részletes cikkek, amik egy bizonyos kérdést aprólékosan tárgyalnak; és
• általában, amit Amerikában "original research" beszámolónak ("tudományos cikknek") neveznek.

Nézzük meg ezt a kérdést egy kicsit részletesebben. A Javaslat igen helyesen leszögezi, hogy "kategórikusan meg kell szüntetni az elméleti cikkek megjelentetését", de nem definiálja, hogy mit nevez "elméleti" cikknek. Például én a leközölt "mérnöki" cikkeket is túlzottan elméletinek tartom, és nem hiszem, hogy az MKL feladata, hogy részletes mérnöki géprajzokat hozzon le. Ugyancsak úgy érzem, hogy meg kell szüntetni a túlzottan részletezett tárgyalást: ha egy elemzési vagy gyártási módszert ismertet egy cikk, ezért nem kell mindjárt reakciómechanizmusokat közölni. A Javaslat mintha növelni akarná az ilyen részletekkel foglalkozó cikkek számát, és nem vagyok biztos, hogy ez helyes.

Ugyancsak úgy érzem, hogy a túl sok "célszám" túlnô a lehetôségeken, mert (a) ezek túlságosan részleteznek egy kérdést, és (b) ezzel más közlemények (hírek) elôl vesznek el helyet. Nem értek egyet a C&EN-nal kapcsolatban tett megjegyzéssel: a C&EN "célszámai" egyszerûen azt jelentik, hogy a fôcikk egy bizonyos kérdéssel foglalkozik, azonban nem a többi cikkek, ill. rovatok kárára. Például olyan nincsen, mint az MKL februári számában, ahol 11 cikk foglalkozik a logisztika vegyiparban való felhasználásával. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az MKL célszámaiban tárgyalt kérdések nem fontosak, hanem egyszerûen, hogy a ,,jóból is megárt a sok'' elvet nekünk is alkalmazni kell!

Az alább felsorolt kategóriák nagy része már most is rendszeresen szerepel az MKL-ban, ezeket néhány újabb témakörrel kell kibôvíteni:

• Review-típusú cikkek, amelyek egy téma, termék vagy iparág aktuális kérdéseit foglalják össze népszerû formában. Itt a lényeg az lenne, hogy az eddig is megjelent cikkek kissé részletesebbek legyenek. Magyarul: "célszám'' helyett csak "célcikk" legyen, de mindegyik számban egy. Ennek alapján nem kell célszámokat --- mindegyiket 6--8 közleménnyel --- tervezni két évre elôre, hanem "célcikkek" kellenek mindegyik számban, de azok frissek legyenek és nem kétévesek, mint manapság.
• Hírek a kémia és a vegyipar aktuális kérdéseirôl, mind Magyarországon, mind a világon. Ez talán a legjobb része a jelenlegi számoknak. (Itt az "és" igen fontos.)
• Hírek a magyar vegyipar, kémiai intézetek és oktatási intézmények mûködésérôl és eredményeirôl. A vegyiparról már ma is rendszeresen tájékoztat a lap, de a többirôl nem, ezt pótolni kellene. Néhány példa: amikor a NEVIKI, a legnagyobb magyar vegypari kutató intézet csôdbement és feloszlott, errôl írni kellett volna! Vagy pl. nem emlékszem arra, hogy az elmúlt években ismertettük volna az egyetemi végzettségek átszervezését, a kandidátusi cím megszûnését és a "Ph. D." bevezetését. Hasonlóképpen nem olvastam arról, hogy hogyan lett a Veszprémi Vegyipari Egyetem --- igen eredményesen! --- Veszprémi Egyetem, több karral. Arról sem olvastam, hogy hogyan költözött át az ELTE TTK a Lágymányoson lévô új komplexumba, és az milyen. Lehet, hogy ezekrôl megjelent egy-egy rövid hír, de ezek olyan lényeges események, hogy róluk cikket kellett volna írni.
• Érdekességek ("lapszemle"). Ez is igen jó a jelenlegi számokban is, folytatni kell.
• Személyi hírek: kinevezések, halálozások, évfordulók, díjak. Ez sajnos majdnem hiányzik jelenleg, holott ez igen fontos lenne: elvégre az MKL egy élô szakmai terület folyóirata. Itt a sértôdés lehetôségérôl nem lehet szó: híreket az intézményeknek, gyáraknak, egyetemeknek stb. kellene beküldeniük; az évfodulókról (60. születésnap stb.) pedig a szerkesztôségnek kell kimutatást vezetnie. Ezt pl. én a kromatográfia területén rendszeresen csinálom a Chromatographia folyóiratnak, az egész világról.
• Gyors beszámolók különbözô rendezvényekrôl. Az egyetlen problémám itt, hogy pl. egy szeptemberben megrendezett szimpóziumról a beszámolónak a novemberi számban kellene megjelennie és nem a következô év februárjában! Én nem ismerem az otthoni nyomdai átfutási idôt, és így lehet, hogy ez, ahogy mondani szokták, objektív akadályokba ütközik.
• Egyesületi beszámolók. Ilyenek ma is megjelennek, de megint az átfutási idôt kellene meggyorsítani, és nemcsak a jóról, hanem a rosszról is be kell számolni (pl. a kromatográfusok kiválásáról). Véleményem szerint alapvetôen fontos lenne, hogy az MKL az MKE ,,hivatalos'' lapjává váljon, hasonlóan ahhoz, hogy a C&EN az American Chemical Society hivatalos lapja.
• Levelezés. Igen fontos, hogy legyen alkalom arra, hogy az olvasók leveleit leközöljük.
• Olvasókártya. Ez természetesen szükséges. De ehhez elôbb az kellene, hogy a szerkesztôség megszervezze, amit én úgy hívok, hogy újdonságszolgálat: alapvetô fontosságú lenne, hogy a legkülönbözôbb cégek beküldjék a híreket, újdonságaik ismertetését stb. Ennek megszervezésére pl. érdemes lenne az MKL Szerkesztô bizottságának összehívni a magyarországi cégeket, és kereskedelmi képviseleteket, nemcsak a szponzorokat, sôt elsôsorban nem azokat, egy értekezletre, ahol ismertetnénk, hogy mit akarunk elérni, mit tudunk felajánlani mint szolgáltatást, és kérni, hogy ezentúl küldjenek be minden újdonságot, hírt stb. az MKL-nak, amelyeket azonnal (mondjuk két hónapon belül) leközölnénk.
• Álláshirdetések. Innen nem tudom megítélni, hogy ez mennyire fontos otthon. Mégis meg kellene fontolni, hogy az álláskeresôk ingyen, a munkaadók megfelelô összegért hirdethessenek.
• Hirdetések. Tudom, hogy ezek hiánya alapvetô probléma. Azonban meg kell érteni, hogy általában hirdetéseket a cégek nem küldenek be spontán egy laphoz: a hirdetéseket ugyanúgy el kell adni és reklámozni, mint egy autót. Például az Analytical Chemistry hirdetéseinek megszerzésére egy külön cég van, és az állandóan tartja a kapcsolatot a mûszereket és vegyszereket gyártó cégekkel. Azonkívül minden folyóiratnak van önmagáról egy ismertetôje (ugyanúgy, mint a különbözô Volkswagenekrôl is van egy ismertetô füzet) és ezt rendszeresen megküldik azoknak a cégeknek, amelyek a lap profiljába tartoznak, de még nem hirdetnek benne: az ismertetô megmagyarázza, hogy miért lenne fontos a cégnek a lapban hirdetni, ismerteti az olvasókört, azok megoszlását, érdeklôdési területét stb. Biztos vagyok abban, hogy ma már Magyarországon is van olyan cég, ami ilyen dolgokkal foglalkozik: mi az ilyent itt PR ("public relations") cégnek hívjuk és ezek százalékot kapnak a hirdetések befizetett díjából -- minél több hirdetést szereznek, annál nagyobb a jövedelmük. Így kellene a MKL-t is megszervezni.

Tisztában vagyok azzal, hogy számos tekintetben a javaslatom vagy kritikám naivnak tûnik, és ennek az oka, hogy távolról mindig könnyû kritizálni. Azonban talán néhány megjegyzésem hozzásegítheti az MKL-t ahhoz, hogy a megváltozott viszonyoknak megfelelôen átprofilírozza magát.

A közös célunk az, hogy egy élô folyóiratot hozzunk létre, illetve, hogy a jelenlegi folyóiratot ilyenné alakítsuk át. Ehhez mindenkinek a segítsége kell: a cégeké és az intézményeké, amelyek friss hírekkel és hirdetésekkel látják el az MKL-t; a törzsgárdáé, akik az aktív beszámolókat és review-eket írják; és az olvasóké, akik levelekkel és kritikával járulnak ahhoz hozzá, hogy a lap minden szempontból élô legyen. Ha egy élô és aktív folyóiratot akarunk, akkor mindhárom résznek az aktív közremûködésére szükség van.

MKE HÍREK

Az MKE Intézôbizottsága 1997. március 5-én tartotta soronkövetkezô ülését, melyen 3 tagú bizottság alakult abból a célból, hogy az MKE küldetésérôl, céljáról, stratégiájáról állítson össze dokumentumot. A dokumentum az MKE júniusban tartandó jubileumi közgyûlésének vitaanyagául fog szolgálni.

A különfélék között elhangzott, hogy az MTA és MKE között Együttmûködési Szerzôdés jött létre, melynek célja az információáramlás javítása annak érdekében, hogy a kémia imázsa javuljon.

Folyamatban van az MKE klubjának felújítása, melynek a BME oktatói klubja ad helyet.

TÁJÉKOZTATÓK RENDEZVÉNYEKRÔL

XIX. Kromatográfiás Vándorgyûlés és Kromatográfiás Továbbképzô Tanfolyam
(Budapest, 1997. június 18--19.)

A tanfolyamot Budapesten a Villányi úti Konferencia Központban rendezik meg, amelyre elôadóként, résztvevôként, kiállítóként vár minden szakembert az MKE Analitikai Szakosztály Kromatográfiás Társasága. Jelentkezési lap, körlevél az MKE Titkárságán átvehetô.

Környezetvédelmi Analitikai Konferencia
(Tata, 1997. október 7--9.)

A Magyar Kémikusok Egyesülete Környezetvédelmi Analitikai Társasága Környezetvédelmi Analitikai Konferenciát rendez mûszerkiállítással egybekötve Tatán, 1997. október 7--9. között.

A konferencia tematikája az egyes környezeti elemek, valamint a hulladékok, üledékek, lebegôanyagok analitikai vizsgálatával kapcsolatos kérdésekre terjed ki.

Fôbb témakörök az alábbiak:

• környezeti elemek,
• vizsgálandó objektumok,
• folyékony és szilárd hulladékok, üledékek, lebegôanyagok összetételének és szennyezôanyag tartalmának meghatározása,
• analitikai módszerek a szennyezettség, ill. az összetétel meghatározására,
• környezetvédelmi analitikai módszerek, érzékelôk és mûszerek fejlesztése,
• minôségbiztosítás a környezetvédelmi analitikában.