MKE HÍREK

Az MKE Intézôbizottsága 1997. november 5-én tartotta soronkövetkezô ülését. Az IB az 1997. november 25-én sorrakerülô Elnökségi Ülés napirendjét készítette elô az Elnökség elé terjesztendô kérdések megtárgyalásával:

Náray-Szabó Gábor tiszteletbeli elnök javasolta az IB-nek Simon Zeno temesvári egyetemi tanár tiszteletbeli tagságára vonatkozó elôterjesztését. Az IB elfogadta a javaslatot és az Elnökség elé terjeszti döntésre. Náray-Szabó Gábor felhívta a figyelmet az MKE kapcsolatainak bôvítése érdekében a tiszteletbeli tagságra vonatkozó javaslatok kiterjesztésére.

Az IB megtárgyalta az 1997-ben az Elnökség elô terjesztendô Egyesületi Díjak odaítélésével kapcsolatos javaslatokat. A díjazottakra vonatkozó javaslat elôtt arról döntött az IB, hogy az adományozás éve szerint kerüljenek átsorolásra az eddig kiadott díjak. Erre azért van szükség, mert a hagyomány szerint az Egyesületi Díjak az alapítást követô évben kerültek elôször kiosztásra. Ennek következtében az odaítélés évében mindig az elôzô évi díjat osztották ki, ami ma már a hagyomány ismerete nélkül nem világos. Az IB döntése szerint az Egyesületi Díjak az odaítélés évében az az évi javaslatok alapján kerüljenek kiosztásra az adományozás évére vonatkozóan.

Az IB javaslatot tett az Elnökség felé arra, hogy 1977-ben két Than Károly és egy Pfeifer Ignácz díj kerüljön kiosztásra. A Tudományos Mûszaki Bizottság egy Wartha Vince díjra tette javaslatot. A döntésnek megfelelôen az IB az 1997. november 25-én megtartott Elnökségi ülésre Than Károly díjra 3 fôre, Pfeifer Ignácz díjra 2 fôre tett javaslatot.

Az IB a továbbiakban az 1997. májusában alakított Gazdasági Kabinetnek az MKE gazdálkodásával kapcsolatos javaslatait tárgyalta meg az Elnökség tájékoztatása érdekében.

A Magyar Kémikusok Lapja Szerkesztôbizottságának ülése. A lap Szerkesztôbizottsága 1997. november 18-án tartotta soron következô ülését. Az ülésen részt vett Kálmán Alajos akadémikus, a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke, aki napirend elôtt meleg szavakkal köszöntötte Polinszky Károly akadémikust abból az alkalomból, hogy ez évben töltötte be 75. életévét. A Szerkesztôbizottság hasonlóképpen jó kívánságait fejezte ki mind Polinszky Károly, mind pedig az ugyancsak 75. életévét betöltött Ettre László szerkesztôbizottsági tagjaink részére.

Az ülés napirendje keretében a Szerkesztôbizottság a lap stratégiájáról és jellegérôl szóló vita lezárásáról készített összefoglalót vitatta meg (Magy. Kém. Lapja, 52, 578 (1997)). A Szerkesztôbizottság az összefoglalóval teljes mértékben egyetértett. Ennek következtében nem látja indokoltnak a lap stratégiájának és jellegének megváltoztatását, annak továbbra is információs magazinnak kell lennie vegyészek szakmai ismeretköre korszerûsítése céljából.

Ezt követôen a Szerkesztôbizottság elfogadta a felelôs szerkesztô beszámolóját az 1997. év II. félévi munkáról, egyetértve a TVK és a környezetvédelmi célszámok sikerességének kiemelésével. Végül elfogadták a lap 1998. évi szerkesztési tervét, amelynek fô sarokpontjai szerint lezárul a "Csúcstechnológiák'' és a "Szintetikus szerves kémia újabb eredményei'' sorozat, megkezdôdik a "Diagnosztika a vegyiparban'' témájú sorozat közlése és EGIS célszám jelenik meg. A szerkesztôség kombinatórikus kémia témakörben célszámot, katalízis-reakciókinetika témakörben újabb sorozatot készít elô II. félévi indulással.

Prof. Dr. Michael Przybylski (Konstanzi Egyetem, Kémia Tanszék vezetôje) elôadása a Richter Gedeon Rt.-ben (1997. november 17.)

A Richter Gedeon Rt.-ben tartott elôadás az alábbi címet viselte: "The Role of Mass Spectrometry in the Characterisation of Biomolecular Recognition Structures and Biomacromolecular Interaction -- New Perspectives''. Az elôadásban dr. Michael Przybylski professzor a legújabb tömegspektrometriás módszerek alkalmazhatóságáról számolt be biomolekulák, illetve biomakromolekulák szerkezetmeghatározása terén. Hangsúlyozta az új, ún. "lágy'' ionizációs technikák, az elektrospray (ESI) és a lézerdeszorpciós (MALDI) ionizáció szerepét proteinek tercier és szupramolekuláris szerkezetének felderítésében. Érdekes példákat mutatott be az Alzheimer kórral kapcsolatos amyloid prekurzor protein kutatás, valamint autoimmun betegségekben szerepet játszó proteinek tömegspektrometriás szerkezetvizsgálatának eredményeibôl. A tömegspektrometriás peptid-, illetve epitop-feltérképezés (mapping) módszere vezetett eredményre számos antigén, membrán-protein és protein-komplex meghatározásában. Akonstanzi egyetemen nemzetközileg kiemelkedô eredményeket értek el non-kovalens komplexek (protein-DNA, leucin zipperek) szerkezetkutatásában s különös jelentôségû a tömegspektrometriával kapcsolt módszerek, kémiai átalakítás/származékképzés, enzimatikus hasítások, röntgendiffrakció, valamint kétdimenziós gélelektroforézis alkalmazása a komplex biokémiai problémák megoldásában. Az elôadást követô diszkuszióban felmerült az NMR spektroszkópia szerepe ifj. Dr. Szántay Csaba részérôl), valamint a proteinek tercier szerkezetének stabilitása a tömegspektrometriás vizsgálat körülményei között (Dr. Görög Sándor professzor részérôl).

Przybylski professzor elôadása és fôként a vele és kutató-csoportjával való szakmai együttmûködés jelentôsen hozzájárult a nemzetközileg élenjáró hazai peptid és proteinkémiai kutatások magasszintû tömegspektrometriás szerkezetkutatási hátterének megteremtéséhez és szintentartásához.

Wartha Vince emlékérem 1997. Ebben az évben Bakonyi Mária, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Kémiai Fejlesztési Laboratóriumának vezetôje nyerte el az érmet, melyet kiemelkedô vegyészmérnöki munkáért adnak. A Chinoin a Sandoz megrendelésére és receptje alapján eljárást fejlesztett ki N-metil-1-naftalin-metán-amin (MENAM) elôállítására. Ebben naftalint paraformaldehiddel és sósavval klórmetileztek, majd a kinyert terméket metanolos oldatban fölös metil-amin gázzal reagáltatták, végül a terméket kinyerték. Az eljárásban az anyagköltség magas volt és a bonyolult kinyerési lépések nagy munkaerôigényt jelentettek. A megnövekedett igény miatt új eljárás kifejlesztésére volt szükség, melyet a díjazott úgy oldott meg, hogy a két lépést egy reaktorban, toluolos oldatban, fázis-transzfer katalizátor jelenlétében hajtják végre. Így nincs szükség a bomlékony klórmetil-naftalin kinyerésére, a melléktermékek extrakcióval eltávolíthatóak, a metil-amin vizes oldatban használható fel és ugyanilyen formában regenerálható a fölös metil-amin. A hozam 10%-kal nagyobb, a költségek 20%-kal kisebbek. A gyártósor kapacitása 65%-kal nagyobb lett. Az eljárást 1995--96-ban üzemesítették. Bakonyi Mária végezte az eljárás kifejlesztését laboratóriumban, az üzemesítést, a GMP szerinti validálást, részt vett az analitikai módszerek kidolgozásában, a szennyezések azonosításában, és a dokumentációk elkészítésében. 1995-ben 57 tonna MENAM-ot állítottak elô az új eljárással.

Vissza