Egyesületi élet

A vitáról

A fenti (és nem egészen a fenti) címmel vitát közölt ez évi 4--10. számaiban a Magyar Kémikusok Lapja. Körtvélyessy Gyuláé az érdem, aki vállalta a vitaindító háládatlan szerepét. Vitaindító közleményéhez három kollegánktól négy hozzászólás érkezett (Ettre László, Kindl Ervin, Szekeres Gábor). Elismerés a vitaindítónak, köszönet a résztvevôknek.

A továbbiakban megkíséreljük a vita összefoglalását ismertetve annak egyes javaslataival, véleményével kapcsolatos szerkesztôségi állásfoglalásunkat. Közöljük ellenvéleményeinket is és legfôképpen értékeljük azokat további megvalósításuk szempontjából.

Visszatekintve a vitára, megállapítható, hogy -- leszámítva néhány nem egészen létfontosságú kérdést -- tulajdonképpen nem alakult ki nézetkülönbség az álláspontok között, nem volt alapvetô nézeteltérés, ezért meglehetôsen könnyû az álláspontok összegzése és elrendezése. Ahogy Ettre László hasonlata is jelzi, a vita sokban hasonlít az idézett Pirandello darab címéhez: Hat szerep keres egy szerzôt. A vitázók ugyanis lényegében azt a stratégiát pontosították, amit a tíz évvel ezelôtti irányváltáskor tûztük ki célul, és amit akkor az Egyesület valamennyi illetékes szerve megtárgyalt és elfogadott. A vitázók tehát egy meglévô jó stratégiához keresték a még jobb és még pontosabb megfogalmazást, és ezen belül néhány új taktikai elemre mutattak rá. Mindez bizonyítja azt a következtetést, hogy helyesnek bizonyult a korábbi stratégiai váltás és amennyiben a laptulajdonos Magyar Kémikusok Egyesülete nem változtat sajtópolitikáján és a lapot nem fenyegeti anyagi csôd, nincs szükség újabb irányváltásra. Tulajdonképpen legutóbbi (1997. június 6.) ülésén ugyanezt állapította meg a lap szerkesztôbizottsága, amikor úgy foglalt állást, hogy "nem tartják szükségesnek a lap jelenlegi tartalmának, jellegének alapvetô megváltoztatását, hanem csak a jelenlegi stratégián és jellegen belül néhány kisebb módosítást látnak célszerûnek."

Stratégiai kérdések

A fenti fô következtetés és álláspont kihangsúlyozása ellenére célszerû sorra venni azokat a stratégiai elemeket, amelyeket a vita résztvevôi leírtak, mivel ezek mind a fogalmak tisztába tételét jelentik és közelebb visznek a célok megvalósításához.

Milyen legyen a Magyar Kémikusok Lapja?

Két véleményt emelünk ki és ismétlünk meg, mivel teljes mértékben egyetértünk azokkal:

• Ettre László elsô hozzászólása végén írja "közös célunk az, hogy egy élô folyóiratot hozzunk létre, illetve hogy a jelenlegi folyóiratot ilyenné alakítsuk át".
• Kindl Ervin helyesen fogalmaz hozzászólása végén, amely szerint a "Magyar Kémikusok Lapja ne konkurráljon a vegyipari világlapokkal, hanem ebben a kis, de figyelemre méltó országban próbáljuk meg azt a szûk helyet megkeresni, ahol hasznos információkkal, tanácsokkal tudjuk olvasóinkat segíteni."

Tehát ne próbáljunk másolni, utánozni, hanem próbáljuk meg a hazai igények és lehetôségek szerint a legjobb, de mégis egyéni megoldást megtalálni, és megvalósítani egy élô folyóirat szerkesztését.

Küldetés, funkció

Körtvélyessy Gyula veti fel elsôként ezt a stratégiai kérdést küldetésnek fogalmazva azt, amit a továbbiakban a kevésbé ünnepi funkcióként tárgyalunk.

Véleményünk szerint a funkció elsô számú prioritása a Körtvélyessy Gyula által másodikként említett szakmai tájékoztatás. Ezt erôsíti meg Ettre László is, amikor a Magyar Kémikusok Lapját az úgynevezett ,,information magazin'' kategóriájába sorolja, tehát vegyipari ,,hír-lap''-nak, ami a hazai szakemberek tájékoztatására szolgál. Természetesen a tájékoztatásnak szakmainak kell lennie és azt a funkciót kell betöltenie, hogy az olvasókat a kémia és a vegyipar egész területérôl szakmai látókörük korszerûsítésére szolgáló információkkal lássa el. A lap tehát nem a tudományterületet mûvelôk, hanem az azok után érdeklôdô vegyészeknek nyújt ismereteket továbbképzô jelleggel.

Mindjárt ezután következik az a funkció, amit Körtvélyessy Gyula a Magyar Kémikusok Egyesületének népszerûsítéseként jelöl meg. Ettre László ezzel a gondolatkörrel túllép Körtvélyessy elképzelésén és az Egyesület hivatalos lapjaként szeretné mûködtetni az MKL-t. Mindkét célkitûzés helyes, az elôzôt már megpróbáltuk követni, az utóbbihoz azonban szükséges az Egyesület vezetôségének egyetértése és legfôképpen megfelelô szintû partnersége, hogy a célkitûzés elérése érdekében szükséges információkat a szerkesztôség rendelkezésére bocsássák, lehetôleg elsôkézbôl. Most ugyanis egyesületi hírblokkunk rendezvény beszámolókra és nemzetközi hírekre korlátozódik, ezek is jogosan kifogásolható módon késéssel jelennek meg, tegyük hozzá, hogy nem a szerkesztôség hibájából. Feltétlenül szükséges tehát az Egyesületi élet rovat élénkítése, kibôvítése, aktualizálása.

További funkció az olvasók tájékoztatása a szakmához tartozó gazdálkodó egységek, felsôoktatási intézmények, államigazgatási szervek területérôl, mûködésérôl és a területükön bekövetkezett és a szakmát érdeklô bármiféle változásokról (személyi, gazdasági, innovációs, szabályozásra vonatkozó stb.) rövid beszámoló formájában. Jó volna, ha a Magyar Kémikusok Lapja az egész vegyipar hivatalos sajtóorgánuma is lehetne, de erre még nincs felkészülve, több gazdálkodó egység is elzárkózik ez elôl, harmadrészt a MAVESZ hírlevelének Magyar vegyipar címmel való korszerûsítése óta erre nem sok reményt látunk. Ennek ellenére folytatjuk a híranyagok gyûjtését és közlését, azt kiterjesztve a vegyiparnak azokra a területeire is, amelyekrôl eddig nem tudtunk híreket beszerezni. Az is célkitûzésünk, hogy a pénzügyi-számviteli információk helyett minél több információt közöljünk a gazdálkodó egységeknél folyó fejlesztésekrôl. Ebbe a kategóriába tartozik Ettre László által javasolt személyi hírek közlése, ami a megsértôdés veszélyforrását rejti magában, ha azt nem körültekintôen végezzük. Ehhez és a hírszolgálat fejlesztéséhez jelenlegi energiánk azonban nem elegendô. Az valamiféle profi hírszolgálat kiépítésével lenne csak megoldható, ami anyagi ráfordítást igényelne. A gazdálkodó egységek Ettre László megállapítása szerint valóban nem ontják a híreket és hirdetéseket, ezért az komoly erôfeszítést és utánajárást igényel és fôleg nagy felelôsséggel jár. Érthetetlen elôttünk az az elzárkózás, amit egyes gazdálkodó egységek a hazai piacgazdaság hetedik évében tanúsítanak, amikor visszautasítják kérésünket térítésmentes bemutatkozó közleményük megküldésére. Ezért Ettre László megállapításával teljesen egyezôen a lapnak ezt a közkedveltebb rovatát komoly munkával szervezi meg a rovatot vezetô és a munkát végzô Körtvélyessy Gyula.

Negyedik prioritásként a hazai mûszaki megoldások tapasztalatcseréjét említjük, ami a felelôs szerkesztô hozzászólásában szerepelt. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy az irodalmi forrásból is szeretnénk minél több praktikumot közölni (üzemi, laboratóriumi, számítástechnikai stb.), de mindez ideig nem járt átütô sikerrel ez a törekvés, mivel nem sikerült megtalálnunk az erre társadalmi munkában vállalkozó munkatársakat. Egyéb megoldásra pedig anyagi lehetôségünk nincs.

Feltétlenül foglalkozni kell azokkal a tevékenységekkel is, amelyeket úgy ítélünk meg, hogy azok nem tartoznak a lap funkciójához. Ebbe a kategóriába tartoznak az elméleti cikkek, kutatási beszámolók, részmegoldásokat bemutató közlemények megjelentetése. A hozzászólásokkal együtt a szerkesztôségnek is az a véleménye, hogy a Magyar Kémikusok Lapja nem tudja vállalni a hazai kutatások publikációs igénye, illetve kötelezettsége kielégítését, mivel elsôsorban ez a Magyar Kémiai Folyóirat feladata. A témában az is a véleményünk, hogy tudományos eredmény legfôbb megismerési lehetôsége az idegen nyelvû közlés a szakma nemzetközi folyóiratában. Ezért értünk messzemenôen egyet Körtvélyessy Gyulával arra vonatkozóan, hogy az MKL ne közöljön elméleti cikkeket, de figyelembe kell venni Ettre László megjegyzését, hogy ezt az irányvonalat pontosítani kell. Értelmezésünk szerint ez nem jelentheti az alaptudomány témakörbôl vett irodalmi szemlét, vagy áttekintô közleményt az abban jelentkezô fejlôdésrôl, új megoldásokról.

Nem értük viszont egyet Körtvélyessy Gyulának a Magyar Kémikusok Lapja küldetésére vonatkozó prioritásával, a nyereség elérésével. Nem azért, mintha az nem lenne célszerû, hanem azért, mert megvalósíthatatlan. A Magyar Kémikusok Lapja nyereséget csak 5000 példányszám felett tudna termelni, vagy ha a költségek kétharmadát hirdetésekkel tudná fedezni. Ez utóbbival kapcsolatban töredelmesen bevalljuk, hogy nyilván nem értünk hozzá, mivel eddigi próbálkozásaink ellenére kevés eredmény jelentkezett. Tiszteljük az Ettre László által említett Lombik és Reaktort, és talán egyszer sikerül nekünk is eljutni arra a színvonalra. Megítélésünk szerint kudarcunk egyik oka az, hogy a Magyar Kémikusok Lapját kis példányszáma miatt a piac nem tartja nagy értékû hirdetéshordozónak, ezért vetjük fel ismételten az Egyesület vezetôsége felé, hogy a lap tagdíj fejében valamennyi egyesületi taghoz jusson el teljes terjedelmében. Sajnos addig, amíg nem sikerül áttörni a hirdetési fronton, ez tetemes költségráfordítást igényel.

Nagyon szép Körtvélyessy Gyula megfogalmazása egy mondatban a Magyar Kémikusok Lapja küldetésére vonatkozóan, de Ettre Lászlóval egyetértésben az egymondatos definíciót nem tartjuk célravezetônek és valahogy nem ezen múlnak a dolgok.

Kinek a részére készüljön a lap?

Nem volt kölönösebb vita Körtvélyessy Gyula felvetésére, tehát arra, hogy az olvasókat az MKE tagjai környezetében dolgozók közül kell megnyerni. A lap tehát kémikusok részére készüljön, ezért megismételjük a szlogent: a Magyar Kémikusok Lapja a magyar kémikusok lapja. Ezért kell széles körben érdeklôdésre számító lapot csinálni.

Itt kell hangsúlyozni azt is, hogy a Magyar Kémikusok Lapja az eddigiekben is szaklap volt, és a szerkesztôség véleménye szerint ezt a célt a továbbiakban sem szabad szem elôl téveszteni (alternatív lehetôség: hírlevél, hírmagazin, PR lap, marketing lap stb.). Tehát a továbbiakban sem szabad lemondani a szakma által megkövetelt részletességrôl, szakszerûségrôl, egyetértve Ettre Lászlóval, hogy a túlzott részletesség is hiba lehet. Az érdekesség miatt nem szabad aránytalanná tenni a témaválasztást a rövidség miatt a szakma részére szükséges méretû és mértékû információt. Ugyanakkor a lapnak olvasmányosnak és didaktikusnak kell lennie, mivel ez az egyik alapvetô követelménye annak, hogy a lap valamennyi kollegánk érdeklôdését felkeltse.

Témaválasztás, avagy mi tartozik az MKL profiljába?

Az elvi kizárásokat már ismertettük, röviden értékeljük a szakmai részletekre vonatkozót is. A széles körben való szerkesztés elvi követelményéhez tartozik az is, hogy minél szélesebb szakmai területet kell átfogni a témaválasztásnál. Ez majdnem az egész kémiát és a vegyészmérnöki tudományt jelenti. Lehet alternatíva, amiben a laptulajdonosnak kellene állást foglalnia, mint például olyan megoldás, hogy a Magyar Kémikusok Lapja csak technológiával és iparral foglalkozzon. A terület szûkítésével csökkenne a szerkesztés egyik legnagyobb problémája, a több éves átfutási idô, de csökkenne a lap tartalma iránti érdeklôdés, a döntés tehát meggondolandó. A sorbanállás csökkentésére ugyanis más eszközök is rendelkezésre állnak a szerkesztôi gyakorlatban.

Természetesen továbbra sem tartozik a lap profiljába a biokémia, biotechnológia, mûanyagfeldolgozás és -alkalmazástechnika, valamint a gumiipar, mivel ezeken a szakmai területeken más folyóiratok mûködnek.

Egyéb kérdések

A floppy vagy nem floppy, vagy 1250, ill. 1750 betûhelyes oldal vitája élénk volt, de valóban nem alapvetô. Amennyiben a jelenlegi szerkesztési módszer marad meg, ami szerint a beérkezett kéziratokat a szerkesztôség lektorálja, elkerülhetetlen a kézirat. S ebben az esetben a floppy egy újabb veszélyforrás. Ha majd a Magyar Kémikusok Egyesülete esetleg úgy határoz, hogy a lapot szakírókkal belsôleg állítja elô, a megoldás számba jöhet. Ehhez viszont egyéb feltételek hiányoznak.

Kérjük Olvasóinkat, és fôleg Szerzôinket, fogadják el Kindl Ervin álláspontját és kérését, és tartsák be a kézirat-leadási szabályokat. Szerkesztôségünk munkáját könnyítik meg ezáltal és ami a legfontosabb, hibalehetôségeket küszöbölnek ki.

A vita tanulságai, tennivalók

Nagy hibát követnénk el, ha most megköszönnék a részvételt és lezárnánk a vitát. A vitából ugyanis a szerkesztôségre és az egyesületre számos feladat hárul, így lesz az valóban értékes.

Mindenekelôtt kezdeményezni kell a tárgyalást az MKE vezetôivel és a felsorolt témákban állásfoglalásukat kell kérni. Ezt a Szerkesztôbizottság is javasolta legutóbbi ülésén.

A felvetett javaslatok egy részét, valamint a nagy részben már a korábbiakban is megfogalmazott és érvényesített stratégiai irányelvek követését a gyakorlati szerkesztési munkában lehet és kell érvényesíteni. Nem a stratégiai irányt kell megváltoztatni, ahogy ezt már korábban is kihangsúlyoztuk, hanem a szerkesztési munkát kell javítani. Ezek az intézkedések két csoportba sorolhatók.

Az elsô csoport az olyan intézkedések köre, amelyeknek nincs jelentôs anyagi vonzata és gyakorlatilag azonnal megvalósíthatók. Ilyenek:

• A több vitázó (Körtvélyessy, Ettre) által is felvetett olvasói kártya. Reméljük 1998 januárjától sikerül megvalósítani, egyelôre kísérleti jelleggel.
• A célszám nem célszám vitában egyetértünk Ettre Lászlóval, hiszen hasonló hangok már a Szerkesztôbizottságban is elhangzottak. Mentségül azt hozzuk fel, hogy az utóbbi két tematikus célszámnak (logisztika, környezetvédelem) pozitív anyagi vonzatai is voltak. A jövôben a szerkesztôség nem kezdeményez határterületi célszámot a vitában elhangzottak miatt. A célcikk Ettre László által felvetett ötlete jónak tûnik, igyekszünk megvalósítani. Tehát a jövôben a szerkesztési munka fejlesztésével, kiszélesítésével szeretnénk megvalósítani a vitában elhangzott néhány javaslatot, mint például a fiatalkorúaknak szóló anyagok sûrítését, a napi gazdaságpolitikai törtésénekkel való foglalkozást azzal a megjegyzéssel, hogy ezeken a területeken áttörést csak nagyobb anyagi ráfordítással lehet megvalósítani.
• Álláshirdetések; ezeket máris megvalósítottuk, nem nagy sikerrel. Felhívásunkra egyetlen reflexió érkezett. Véleményünk szerint ez fôleg a havi közlemények feladata lenne, de nem zárkózunk el a folytatástól.

A másik csoport az anyagi konzekvenciával járó intézkedések csoportja. Ide tartozik a hírszolgálat korszerûsítése, szakírók bekapcsolásával a tematika bôvítése és a szakszerûség biztosítása azokon a területeken, ahol nincsenek hazai szakértôk. Vezetôkel készített interjúk, világgazdasági áttekintések. Sajnos ide tartoznak olyan kiadással kapcsolatos intézkedések is, mint a hirdetések bôvítése és a lap terjesztése, amit most senki nem végez.

A vita lezárása

A szerkesztôség a vitát lezártnak tekinti. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem örülünk a további hozzászólásoknak. A vitának ugyanis az az egyik szépséghibája, hogy abban csak "bennfentesek" szólaltak meg. Az ô részvételüket megköszönjük és elnézésüket kérjük, ha a hely szûke miatt az összefoglalóból néhány feltevésük kimaradt.

Ez a vita a Magyar Kémikusok Lapja 50 éves fennállásának legszélesebb körû, legélénkebb spontán vitája volt, aminek értékét a jövô fogja meghatározni. De máris értéket jelent az a sok információ, ami napvilágot látott a folyóiratpiacról és a folyóirat marketingrôl. A szerzôknek a Szerkesztôbizottsággal összhangban az a véleménye, hogy ezt a tevékenységet -- lehetôleg tanulmány formájában -- a jövôben is folytatni kell.