46. nap. Az éjszaka kellemesen telt, jól aludtam, a tegnapi nap végén vázolt terveket sikeresen végrehajtottam. A mai napon mintegy hat és fél órás zötyögéssel Keylongból - amiből valójában semmit nem láttam megint - Manaliba jutottunk (6.30 - ~13.00). Buszunkkal átkelve a Rothang hágón ismét bejutottunk a monszunba. Amint megérkeztünk az Universal Hotel-be minden erejét bevetve kezdett el zuhogni az eső. (Idézet a Universal Hotel névjegykártyájáról: U. H.: A home away from home / Wall To Wall Carpet / Running Hot & Cold Water / Star T.V. / Panorama Roof... )

Manaliba a poklon keresztül vezet az út. Még tegnap jártunk ott, de ma ismét sikeresen átmentünk rajta. A pokol forró, füstös, de nem kénkő, hanem kátrány szagú. Errefelé az útépítések hoznak létre helyi kis poklokat, ahol megannyi fekete ördög szorgoskodik és keveri a bugyborékoló kátrányt. A látvány igazán félelmetes: már messziről sötét fekete füst köszönti az embert, több tíz kilométerre előre a völgyekbe lehajigált kátrányos hordók jelzik a munkálatokat. A helyszínre érve a hideg ellen bebugyolált - valójában a pokolban, 5000 m környékén jeges eső esik - koszos, kormos, kátrányos rabszolgák lapáttal és saját készítésű eszközökkel locsolják a kátrányt, szórják rá a követ. Az út szélesítéséhez a nők a kezükkel szedegetik szét a hegyoldalt - ezt ma láttam. Az egészet bele kell képzelni a sivatagba, ami okot ad arra, hogy a rabszolgák a buszsofőrtől vizet kolduljanak. Szerencsére minket senki nem akart feltartóztatni, úgyhogy megnyugodva vettem tudomásul, hogy a mennybe fogunk jutni.

Manaliban meglátogattuk az 1 momó / 1 Rs- s helyet, majd meglepve tapasztaltuk, hogy megduplázódott a momó ára. Hmmm. Visszavittük a benzinfőzőt az utazási irodába. Hála Istennek, a fickó egyáltalán nem értett hozzá, így nem is ellenőrizte és nem derült ki, hogy hiányzik a szűrő (ld. 38. nap). Megvettük a buszjegyet Delhibe, holnap 16.30-kor megyünk. Internetezni nem sikerült, mert sztrájkolnak a telefonos kisasszonyok. Vettem egy mellényt apunak és egy pólót Fanninak, meg egy csomag cigit Zsuzsi gyűjteményébe. Itt alkuvásnak helye nincs: mindennek alaposan megfontolt ára van, amiből nem engednek. Carelessness Causes Casualties mondja a C betűs közlekedési tábla, Time is Money! Don't Waste it on Bargain! Szól egy másik egy üzletben. Ez van, mindent 100%-on. Vásárlás után visszamentem a Green View Guest House-ba, ahol a farmeromat hagytam az ágy alatt (ld. 16. nap). A tulaj kicsit szomorú volt, hogy nem nála lakunk, meg csalódott is, de a gatyámat visszaadta. Kis problémát okozott, hogy helyes angolsággal "my pair of trousers"-ömet keresem, pedig csak egy darab gatyáról volt szó. Gergő és Aurél ezalatt előhívattak 16 tekercs filmet, vásárolgattak még, végigkóstoltuk a helyi cukrász összes áruját - háááát. Vacsorára ananászt ettünk - HÁÁÁÁÁT.