Kezdőlap-Home Page
Archívum-Archives
Linkek-Links
Letöltés-Download
Szerkesztőbizottság-
Editorial board

II. évfolyam 4. szám 2001. október
Volume 2 - No  4 - October 2001

Tartalomjegyzék - Contents

Prof. Dr. Tisza Miklós: Anyagtudományi kutatások a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai tanszékén [HUN]
Dr. habil Lukács János - Dr. Nagy Gyula- Dr. Török Imre: Próbatestek és szerkezeti elemek viselkedésére jellemző mérőszámok ismétlődő terhelésnél

Dr. Béres Lajos - Dr. Balogh András: A legújabb fejlesztésű melegszilárd acélok főbb hegeszthetőségi vonatkozásai [HUN]

Kocsisné dr. Baán Mária - Dr. Marosné dr. Berkes Mária: Nemfémes anyagok vizsgálatának egyes kérdései [HUN]

Dr. Török Imre-Dr. Nagy Gyula- Dr. Lukács János: Szénhidrogénszállító csőtávvezeték - szakaszok roncsolásos vizsgálatának tapasztalatai [HUN]

Dr. Schäffer József - Dr. Gál István: Számítógépes C-görbe elemző és hőkezeléstechnológiai tervező rendszer [HUN]

Dr. Tisza Miklós - Dr. Fülöp Tibor - Adorján Gábor – Dr. Kiss Antal
Magyar Zoltán - Reza Rowshan - Szabó Péter – ifj. Tisza Miklós:
Modellezés és szimuláció az Anyagtudományban és az Anyagtechnológiákban [HUN]

[HUN] - Magyar cikk
[ENG] - English article

 

 

PRÓBATESTEK ÉS SZERKEZETI ELEMEK VISELKEDÉSÉRE JELLEMZŐ MÉRŐSZÁMOK ISMÉTLŐDŐ TERHELÉSNÉL

Dr. habil Lukács János
egyetemi tanár, a műszaki tudomány kandidátusa

Dr. Nagy Gyula
egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa

Dr. Török Imre
egyetemi docens, PhD

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar
Mechanikai Technológiai Tanszék

 

1. Bevezetés

A fáradás kérdéseivel, közte a kisciklusú fáradás (low cycle fatigue – LCF) és a fáradásos repedésterjedés (fatigue crack growth – FCG) problémáival szerte a világon sokan és sokat foglalkoztak. A kérdéskör kutatását nyilvánvalóan felértékelte az, hogy

  • az üzemelő gépészeti szerkezetek számottevő hányada elérte vagy megközelítette egykor tervezett élettartamát [1];

  • a kvázistatikus igénybevételre tervezett vagy ilyen igénybevételűnek gondolt szerkezeteknek fárasztó terheket is viselniük kellett, illetve kell;

  • a terhelések nagysága és ismétlődési gyakorisága nem egy esetben meghaladja az egykor elképzeltet;

nem véletlen tehát, hogy a jelen korszerűnek tekinthető törekvései a repedésekkel való tudatos együttélést tételezik fel [2].

Nincs ez másképp Magyarországon sem, ami rámutat arra, hogy miért folyik e területen hazánkban is igen intenzív kutatómunka. E tevékenység kiterjed az elméleti kérdések tanulmányozására, a vizsgálattechnikai – közte méréstechnikai és adatfeldolgozási – problémák tisztázására és megoldására, vizsgálatsorozatok végrehajtására és a mérési eredmények matematikai-statisztikai módszerekkel való feldolgozására, elemzésére, továbbá az eredmények alkalmazására, mindenek előtt az élettartam gazdálkodás területein.

A Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékén több évtizedes hagyományai vannak mind a kisciklusú fáradás, mind a fáradásos repedésterjedés kutatásának. A [3], a [4] és az [5] munkák kísérletet tettek a legfontosabb kutatási területek bemutatására, az elért eredmények összefoglalására, utalva a hazai és a nemzetközi együttműködésekre is. Jelen közleményünkben ezek megismétlésétől eltekintünk, a középpontba szerzők vonatkozó tevékenységét helyezzük. Nem mondunk le azonban az összegzés egyfajta szándékáról, továbbá a különböző indíttatással és különböző témakörökben végzett kutatások kapcsolódási pontjainak bemutatásáról.

Mindezek alapján e dolgozat célkitűzései a következőkben fogalmazhatók meg:

  • a kisciklusú fáradás területén elért legfontosabb eredmények bemutatása;

  • a fáradásos repedésterjedés problémakörében elért legfontosabb eredmények ismertetése;

  • a kisciklusú fáradás és a fáradásos repedésterjedés közötti kapcsolat igazolása;

  • szerkezeti elemeken, illetve szerkezeteken elvégzett fárasztóvizsgálatok tanulságainak összefoglalása.

2.fejezet.....