50, 100, 150, 200 éve
1800
Megjelent Mitterpacher Lajosnak, a pesti Tudományegyetem
tanárának "Praelectiones technologicae" c. könyve, melyben
az akkori vegyipar gyártmányaira (salétromsav és
kénsav készítése, festés, lepárlás,
olajok kivonása stb.) is kitér. Elôzõleg (1794-ben)
Mitterpacher írta a "Technologia Oeconomica" c. tankönyvet,
az elsô magyar technológiai munkát, melyben már
az egyetemi vegyészeti oktatás csírái is felfedezhetõk.
Kolozsvárott
kiadták Nyulas Ferenc
erdélyi orvos munkáját: "Az Erdély országi
orvos vizeknek bontásáról közönségesen"
címmel, amely az elsô magyar nyelvû analitikai könyv
volt.
Budán megjelent Winterl Jakab professzornak a "Prolusiones ad chemiam saeculi decimi noni" (Felkészülés a XIX. század kémiájához) címû könyve. E mûvet Johann Christian Oersted latinról németre fordította és 1803-ban kiadta Regensburgban "Materialen zu einer Chemie des neunzehnten Jahrhunderts" címen.
Dercsényi János orvos és mineralógus timsófôzô üzeme megkezdte a termelést. A fôzôüzemet Podhering és Kölcsin között építették fel.
Szarvason Tessedik Sámuel kezdeményezésére megindították az elsô répacukorfôzôt.
1850
Megjelent Jedlik Ányos, a pesti Tudományegyetem
tanára "Természettan elemei. I. Súlyos testek természettana"
c. könyve, amely az elsô hazai, magyar nyelvû egyetemi
fizikakönyvünk. Jedlik korábban behatóan foglalkozott
kémiával,
és e tankönyvében is tág teret szentel a kémiai
ismereteknek. Ezzel az egyetem azon hallgatóit is segítette,
kiket németül elôadó kémiatariárok
(Sangaletti, Wertheim) oktattak.
Osztrák mintára (Bécs, Graz) a pesti Tudományegyetemen a természetrajz tanszékeit (ásványtan, növénytan, állattan) és a kémiát is az orvosi karról áthelyezték a bölcsészeti karra. Az orvos- és gyógyszerészhallgatók itt tették le elsô szigorlatukat, 2. és 3. szigorlatukat viszont az orvosi karon. A kémiát Sangaletti Ede nyugdíjazása (1853) után Wertheim Tivadar vette át. A kémiatanszéket a Hatvani és Újvilág utca (ma Kossuth Lajos u. és Semmelweis u.) sarkán álló házban helyezték el. Wertheim lakását is átengedte az épületben a laboratórium céljára, de az még így is lényegében alkalmatlan volt kémia tanítására.
A Pozsony melletti Bôsing és Czajla közötti területen, Tschida Ferenc kénsavgyárat alapított. E gyárban kezdték el hazánkban az ólomkamrás kénsavgyártást, amihez itt használtak elôször kén helyett kénkovandot. Az ehelyütt talált kénkovandból elôzõleg, még a napóleoni háborúk idején ként állítottak elô lôporgyártás céljaira.
Szeptember 19-én legfelsõbb elhatározással a József Ipartanodát és a bölcsészkari Mérnöki Intézetet egyesítették. (Az Institutum Geometricumot a pesti Tudományegyetem bölcsészkarán 1782-ben alapították, és a ferencrendiek kertjének a Reáltanoda utcára nézô kis épületében, a mai Egyetemi Könyvtár helyén mûködött.) Az 1851/52. tanévben már mint egyesített technikai intézet folytatta mûködését a József Ipartanoda, melyben a kémiát két évfolyamban tanították: az általános kémiát heti négy, a technikai kémiát heti 6 órában.
1900
Megjelent a József Mûegyetem hallgatói részére
a "Chemiai technológia" címû egyetemi jegyzet, melyet
Wartha Vince elôadásai
alapján Pfeifer Ignác
írt.
Megjelent Liebermann Leónak és Bugarszky Istvánnak, az Állatorvosi Fôiskola tanárainak "Chemia" c. tankönyve, melyet 1918-ig még négyszer adtak ki. A könyv harmadik, "A szénvegyületek chemiája vagy szerves kémia" c. része a maga idejében a legjobb szerves kémiának számított.
Megjelent Fabinyi Rudolfnak, a kolozsvári egyetem kémia professzorának "Bevezetés az elméleti kémiába" címen írt egyetemi tankönyve.
Elkészült a pesti Tudományegyetem központi épületének felújított kupolás neobarokk palotája Weber Antal és társai tervei alapján. (Az épületben – Egyetem tér 3. – ma az ELTE rektori hivatala, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar mûködik.)
Január 1-jén új nyersolajtörvény lépett életbe, amely a nyersolaj behozatali vámját aránytalanul növelve, a magyar kôolajipart a Monarchia olajtermelô országai érdekeinek rendelte alá.
Május 4-én az ismert orosz kémikust, Dmitrij Ivanovics Mengyelejevet az MTA Matematikai és Természettudományok Osztálya külsô tagjának választotta.
1950
Megjelent Straub F. Brunó "Általános, szervetlen
és analitikai kémia" c. munkájának 1. kiadása
(az ennek folytatásaként közreadott "Szerves kémia"
a következô évben jelent meg).
A Budapesti Kénsavgyár (1962 óta Budapesti Vegyimûvek) Kén utcai gyártelepén új bórsav- és bóraxüzem épült fel. Az év végére a vállalat szuperfoszfát-üzeme a II. feltáró berendezéssel bôvült.
A Chinoinban Földi Zoltán és Kônig Rezsô kutatócsoportja megoldotta a penicillin hazai elôállítását.
Üzembe helyezték a Mosonmagyaróvári Timföldgyár elektrokorund üzemét.
Létrehozták az Inotai Alumíniumkohót.
Megalapították a Vegyimûveket Tervezô Vállalatot (VEGYTERV).
Megalapították a Vegyipari Temlelôeszköz Kereskedelmi Vállalat (VEGYTEK) jogelôdjét, a Vegyipari Készletezô Vállalatot.
New Yorkban kiadták Zechmeister László "Progress in Chromatography 1938–1947" c. könyvét. Ebben a kromatográfia újabb fejlôdését, térhódítását ismertette és vázolta jövôjét nemcsak a kémiában, hanem a különbözô természet- és mûszaki tudományokban is. Zechmeister a II. világhaború kitörésekor az USA-ba emigrált, ahol Pasadenában, a California Institute of Technology (Caltech) szerves kémia professzoraként mûködött. 1959-ben nyugalomba vonult, és 1971-ben még személyesen vette át a pécsi Orvostudományi Egyetem díszdoktori oklevelét. 1972-ben, 83 éves korában Pasadenában hunyt el.
Január 1-jén létrejött a Gyógyszeripari Kutató Intézet Budapesten. Feladata volt a magyar gyógyszeripar korszerûsítésének és fejlesztésének megalapozása.
Februárban a 'Dr. Wander Rt.' gyárhoz öt üzemet csatoltak, úgymint a Palik és Tsai, a Krompecher, az Octan, az Egger Leo és Egger I., valamint a Medichemia Rt. gyógyszergyártó üzemeket. Az összevonással jött létre áz Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (1985 óta EGIS Gyógyszergyár).
Februárban megindult a termelés a Magyar Vegyimûvek (1956 óta Egyesült Vegyimûvek) új szintetikus ecetsav-üzemében. Ugyanebben az évben kezdôdött meg a vállalatnál a szintetikus aceton elôállítása és a Higosan elnevezésû növényvédô szer (nedves csávázószer) gyártása. Az üzem 1992 óta 'Egyesült Vegyimûvek Rt.' néven folytatja mûködését.
Májusban kijelölték a Tiszamenti Vegyimûvek végleges telephelyét Szolnokon.
Szeptember 15-én a budapesti 'Pázmány Péter Tudományegyetem' neve 'Eötvös Loránd Tudományegyetem'-re (rövidítése: ELTE) változott. Elôzô megnevezései: Nagyszombati Érseki Egyetem (1635–1773), Kir. M. Tudományegyetem (1773–1921), Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1946), Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1950).
Október 25-én Zemplén Géza, Bognár Rezsô és Oláh György bejelentik közösen kimunkált módszerüket lanataglükozid-C elôállítására (magyar szabadalom 141991. sz.). E munkában jelentôsen megnövelték a digitálisz-levelekbõl kivont lanataglükozid-C mennyiségét, és az izolálást követôen a digoxinná történô hasítás módszerét is kidolgozták. Eredményeiket a Richter-cég hasznosította.
November 2-án megindult a termelés az Almásfüzitôi Timföldgyárban. A gyár építését még a II. világháború elôtt, 1938-ban határozták el, s az igen erõltett ütemben folyó építkezésen pl. 1943-ban 2500 fô dolgozott, a II. világháború kitörése miatt viszont az üzem megnyitására csak 1950-ben kerülhetett sor.